Porrá zúzta a legdurvább tiszás konteókat a Fidesz sorsdöntő győzelme

A 2026 április 12-i parlamenti választás előtti legfontosabb időközi választás a Fidesz győzelmével végződött Balmazújvárosban. A voksolás tétje az volt, hogy a városban kormánypárti többség lesz-e, vagy pedig marad-e a patthelyzet. A hetes számú körzetben tartották a választást, ahol 2024. június 9-én még négy szavazattal kikapott a Fidesz jelöltje. 

Fordított a Fidesz

Most Nagy Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje 397 szavazattal megnyerte a balmazújvárosi 7. számú egyéni választókerületben tartott időközi önkormányzati választást. A Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltje, Molnár Péter 369 voksot kapott, míg a függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetre 77-en szavaztak. Az alulmaradt jelölt ugyan „civilként” indult, ám valójában a Tisza támogatta, maga is bevallotta nyilvánosan, hogy a Tiszával szimpatizál. A Fidesz-győzelem abból a szempontból is nagy dobás, hogy ahol vasárnap időközit tartottak, ott utoljára 2014-ben nyert a Fidesz.

A mostani iőközi választás rengeteg tanulsággal szolgál, ezért érdemes most ezeket részletesen számbavenni. 2024. június 9-én Balmazújvárosban a Fidesz-KDNP nyerte meg az EP-választást 46,78 százalékkal, a Tisza csupán 32,1 százalékot ért el. Mindkát párt jobban szerepelt a városban, mint az országos átlaga! Akkor országos 15 százalékpontos különbség volt a két párt között, Balmazújvárosban egy kicsit kevesebb. Miért is fontos ez? Abban az esetben, ha baloldal által készített felmérésekre hagyatkozunk, akkor 2024 nyara óta ez a jelentős különbség a Fidesz javára nemcsak, hogy beszűkült, hanem jelentős Tisza előnnyé fordult át. 

Ezzel szemben mi történt? Nagy Zoltán 45,99 százalékot szerzett 2024-ben, míg most több mint 47 százalékra nőtt a támogatottsága! Ha igaz lenne, hogy a Tisza Párt akár 16 százalékponttal vezet országosan, akkor a minimum, hogy azt kellett volna látnunk, hogy a Fidesz jelöltjének valamilyen mértékben csökken a támogatottsága.

Komoly tévhitek dőltek meg

A hatalmas tét miatt lényegesen magasabb volt ezen az odőközi választáson a részvétel, mint a megszokott. Az egyik ellenzéki állítás hosszú ideje, hogy minél magasabb a részvétel, annál rosszabb a Fidesznek. Ezzel szemben ezen a voksoláson azt láttuk, hogy a részvétel növekedésével nemhogy csökkent volna a Fidesz támogatottsága, hanem még emelkedett is a korábbi választáshoz képest is. 

A voksolás rácáfolt a baloldal „sztárelemzőjének” korábbi jóslatára is. A Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizán-csatorna elemzője, Ruff Bálint egy évvel ezelőtt azt fejtegette, hogy Balmazújvárosban, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben fordulat ment végbe. Mint mondta, „azért lett billegő ez a körzet, mert ha ez a három város masszívan ellenzéki szavazó lesz, van, még jobban az lesz, akkor lényegében

Az időközi választások eddig sem igazolták vissza a Tisza fölényét

A balmazújvárosi időközi választás beleillett abba a sorba, amiről a Mandiner folyamatosan írt, miszerint az időközi választások egyáltalán nem igazolják vissza, hogy olyan földrengésszerű változások történtek volna a pártok támogatottsyágában, mint azt egyes intézetek mérik. Bár függetlenként indult a február 1-i kalaznói időközi választáson a korábbi fideszes polgármester, de meg tudta tartani a pozícióját. A Tolna vármegyei kistelepülésen a legtöbb szavazattal mandátumot szerzett Hafenscher Károly is, aki korábban a Reformáció 500 Emlékbizottság kormánybiztosa volt, így őt sem lehet jelentős ellenzékiséggel vádolni. 

Mint arról a Mandiner tavaly év végi elemzésében beszámolt, a 2024-es júniusi választásokhoz képest az azóta tartott időközi választások lényeges átrendeződést hoztak abból a szempontból, hogy a baloldali összefogás eltűnt a politikai térképről. A Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 8 százalékos eredménye az óbudai és józsefvárosi időközi választásnak köszönhető, mivel ők voltak az úgymond baloldali ellenzék abban a körzetben. 

Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek megszerezték a voksok közel 50 százalékát. 

• A kormánypártok támogatottsága 42,74 százalékról 40,22 százalékra csökkent. 
• Ez a változás elhanyagolható mértékű, mivel részben inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. 

Másrészt a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fenti elemzésben csak azokat az időközi választásokat vettük számításba, ahol 2024. június 9-én, majd pedig az időközi választáson is volt fideszes jelölt. Így kimaradt az elemzésből a gyömrői időközi polgármester-választás, ahol Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk jelöltje végzett az első helyen. Az utóbbi eredmény sem az ellenzkhez köthető intézetek számait támasztották alá. 

 A Tolna vármegyei voksolsát jelentő fölénnyel nyerte a Fideszt, és támogatottsága egyáltalán nem csökkent 2022-höz képest. A kormánypártok számára nehéz terepnek számító újpesti választáson bár vereséget szenvedtek, de a Fidesz jelöltjének támogatottsága nagyjából megegyezett a 2022-es eredménnyel, sőt a 2024-es európai parlamenti eredményhez képest még növekedett is. 

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán