Most köpte ki a kávéját Magyar Péter: a legfontosabb fegyvere esett ki a kezéből a választások előtt

2025. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,1 százalékkal pedig az előző haviakat. 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A jelentés szerint tizenkét hónap alatt, 2024. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 2,6 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,3 százalékkal csökkent).

A termékcsoporton belül a margarin ára 27,8 százalékkal, a liszté 11,6, a tejtermékeké 14,3, a tejé 12,3, a sertéshúsé 9,8, a párizsi, kolbászé 5,5, a sajté 5,3, a cukoré 4,0 százalékkal mérséklődött. A háztartási energiáért 8,9 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 19,8, az elektromos energia 2,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,6 százalékkal. A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 8,6 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak. Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. 

Harc az áremelések ellen

A friss adatokra reagálva a Nemzegazdasági Minisztérium közleményében azt írta: a kormány megvédi a családokat és a nyugdíjasokat, ezért tovább harcol az áremelések ellen. „Míg egyesek növelnék az adókat és elvennék a 13. havi nyugdíjat, addig a kormány emeli a béreket, csökkenti az adóterheket (pl. 11 százalékos minimálbéremelés, 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása) és bevezeti a 14. havi nyugdíjat. A békegazdaság megerősítése lehetővé teszi, hogy több jusson a dolgozók, a családok és nyugdíjasok zsebébe. Az áremelések elleni küzdelem eredményeként mindez egyre többet is ér. Az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció csökkentéséhez, az árak kordában tartásához. Ezért az intézkedést a kormány nemcsak meghosszabbította 2026 február 28-ig, hanem ki is terjesztette, újabb 13 termékkategóriára” – tették hozzá. 

Segít az erős forint

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője megjegyezte: az elemzői várakozásoknak megfelelően az év végén tovább lassult az infláció, ezzel érdemben megközelítette a jegybanki célt. Hozzátette: az év végén jelentősen lassuló infláció az idei árfolyamatok kapcsán is kedvező előjelet jelent. Az év eleji átárazások mértéke idén is kiemelten fontos lesz, a jövedékiadó-emelés elhalasztása, az erősebb forintárfolyam egyaránt abba az irányba hat, hogy ezek mértéke a tavalyinál visszafogottabb lehet. 

Ezt követően kismértékű gyorsulás jöhet az áremelkedésben, azonban előrejelzésünk szerint ennek ellenére is a toleranciasávon belül alakulhat az infláció az év egészében, miközben a célt tartósan csak 2027-ben érheti el.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azon a véleményen van, hogy a következő hónapokban az infláció várhatóan tovább csökken – persze az év eleji átárazások nagysága mindig fontos, erre mindig érdemes különösen is figyelni, hiszen a legtöbben ilyenkor emelnek árat. 

Ezen tényezők határozzák meg, hogy az idei infláció 4 százalék környékén vagy valahol a jegybanki cél körül alakul majd – az infláció elszállására nem számítunk, amennyiben nem következik be jelentősebb forintgyengülés.

A mai adat alapján megerősödik az a nézet, hogy az MNB az idén lazítani fog monetáris politikáján, várhatóan nem is egy alkalommal. Itt az időzítés lesz a kérdés. Adná magát a februári inflációs adat ideje (tehát a március), amikor is a mélypontján lesz az infláció, várhatóan a jegybanki cél alatt, akár nem is kicsivel. Kérdés azonban, hogy a választások előtti turbulens, a pénzpiacok szempontjából is volatilis időszakban ezt meglépi-e a jegybank vagy kivár még. Az idei kamatcsökkentések számát nagyban meghatározzák majd a beérkező adatok és a forint árfolyama is, ez alapján dől majd el, hogy 2, 3 vagy 4 kamatcsökkentésre lesz idén lehetőség. A forint árfolyama a mai adatra némileg erősödni tudott, hiszen nem történt a vártnál nagyobb csökkenés, nem kell még lazább monetáris politikára számítani az adatok alapján.

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP