Orbán Viktor: Védett árat vezet be a kormány a benzinre és a gázolajra

Az energiaárak emelkedése ellen minden magyar család és vállalkozás számára védett árat vezet be a kormány.

Évente több százezer forintot is megspórolnak az autósok a védett árak bevezetésével, a vállalkozások kedvezménye még jelentősebb.

Védett árakon tankolhatnak a magyar autósok, a vállalkozások és a gazdák: kedd óta a benzin ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé 615 forintba kerülhet a kutakon. A védett üzemanyagárakat csak a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező autósok vehetik igénybe, a külföldieknek a piaci árakat kell megfizetniük. A Holtankoljak.hu adatai szerint szerdán a benzin piaci átlagára már 617,5 forintra, a dízelé 642,5 forintra nőtt literenként.
Ez azt jelenti, hogy az előző havi árakhoz képest már 53-68 forinttal emelkedtek az árak és a folyamatnak még koránt sincs vége: a nemzetközi előrejelzések szerint a közel-keleti konfliktus összességében 25-50 százalékos áremelkedést is hozhat a benzinkutakon attól függően, hogy a konfliktus meddig tart és a globális kőolaj-ellátási nehézségeket mikor sikerül feloldani.

Ezt is ajánljuk a témában

Az energiaárak emelkedése ellen minden magyar család és vállalkozás számára védett árat vezet be a kormány.

A védett árak bevezetése nélkül ma tehát 4-5 százalékkal fizetnének többet az autósok és a fuvarozók, de a kőolaj világpiaci árának alakulása és a készlethiánytól való globális félelmek miatt a magyar kutakon is megjelenhetnek a 750-800 forintos üzemanyagárak. Ha ez bekövetkezik, akkor értékelődik fel igazán a védett árak szerepe.
Ha a közel-keleti válság előtti árszinthez képest 35 százalékkal emelkednek az árak, akkor a következő hetekben
Ez azt jelenti, hogy a védett, 595 forintos benzinár bevezetésével
egy átlagos magyar háztartás 27,5 százalékkal kedvezőbb áron tankolhat a jövőben. Ez egy átlagos személyautónál – 6,5-7 liter/100 kilométeres fogyasztással számolva – havonta 11-15 ezer forint megtakarítást jelenthet.
Ha tehát a nemzetközi olajárak nem csökkennek és a konfliktus elhúzódik, 2026 hátralévő részében akár 150 ezer forint megtakarítást is jelenthet a családoknak. Az intézkedés bevezetése a többgyermekeseknek még nagyobb segítség, mivel az érintett családok átlagosan többet autóznak, mint az 1000-1500 kilométeres havi megtett átlagos autóút.
Azt, hogy még közel sincs vége az üzemanyagok áremelkedésének jól mutatja, hogy Nyugat-Európa kútjain már általánossá vált a 800 forintot meghaladó benzinár, de egyes országokban, például Hollandiában a 900 forintot is bőven átlépte a kiskereskedelmi ár.
Ezt is ajánljuk a témában

A magyar családok, vállalkozók, gazdák és fuvarozók védett áron tankolhatnak, a NAV és a fogyasztóvédelem pedig folyamatosan végzi az ellenőrzéseket! – írta közösségi oldalán a nemzetgazdasági miniszter. Célkeresztben az európai üzemanyagárak.

A gázolajra bevezetett 615 forintos védett ár szerepe még jelentősebb lehet a jövőben. A dízel ára egy hónappal ezelőtt átlagosan 575 forint volt, a szerdai átlagár pedig meghaladja a 642 forintot. Az iráni háborút megelőző árszintet képest a legvalószínűbb forgatókönyvek szerint hetek múlva már 35 százalékkal magasabb árakat tapasztalhatnak a kutakon a dízelüzemű járművezetők, a literenkénti ár meghaladhatja a 775 forintot.
Ez azt jelenti, hogy egy 40 tonnás járművet vezető sofőr egy 1000 kilométeres fuvart – 30-35 liter/100 kilométeres átlagfogyasztással – több mint 50-55 ezer forintos költségnövekedéssel tud befejezni.
Az év további részében tehát az áruszállítás területén több milliós költség-emelkedéssel kellene számolniuk a magyar vállalkozásoknak, ha nem lenne bevezetve a védett ár. Ekkora drágulás már a bolti árakban is megjelenne, azaz a védett árral egy újabb inflációs hullámot is képes elkerülni Magyarország.
A kormány emellett csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját is az Európai Unió által még tolerált lehető legalacsonyabb szintre.
Ez önmagában 19,5, illetve 20,5 forintos árcsökkenést jelentett, vagyis a piaci ár a lépés nélkül most ennyivel magasabb lenne.
Ezt is ajánljuk a témában

A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.

Ahogy arról a Mandiner korábban is beszámolt, az iráni konfliktus február 28-ai kirobbanása energiasokkot okozott a világpiacokon. A Brent kőolaj ára a hét elején több éve nem látott csúcsra, 120 dollárra emelkedett, de a korrigált ár is közel kétszerese a válság előtti világpiaci árnak.
A problémát az okozza, hogy Irán gátolja az áthaladást a világ kőolajszállításának közel negyedét bonyolító Hormuzi-szoroson, ráadsául Teherán több olajmezőt és feldolgozó-létesítményt is támadott egyebek mellett Szaúd-Arábiában és a környező nagy olajállamokban. Az infrastruktúrát érő károk jelentősek, a javítási munkálatok pedig időigényesek.
Az árfelhajtó hatások közül kiemelkedik még, hogy verseny indult az olajszállítmányokért Ázsia és Európa között, több szállítmány a magasabb árak reményében végül nem Európa partjainál kötött ki.
Az Európai Unió kőolajfüggősége nem csökkent 2022-höz képest és az ellátásbiztonság inkább romlott, mióta a legtöbb uniós ország az orosz-ukrán háború kitörését követően nem vásárol Moszkvától kőolajat. A kiszámítható csővezetékes szállítást a bizonytalan, azonnali árváltozásoknak kitett tengeri szállítás vette át.
Ez a kitettség a jövőben sem csökken, mivel Ursula von der Leyen világossá tette, stratégiai visszalépésnek tekintené Brüsszel, ha Európa visszatérne az orosz energiahordozókhoz.
Ezt is ajánljuk a témában

Újabb, az előzőnél is nagyobb energiaválság jöhet, ha nem rendeződik a közel-keleti helyzet.

Magyarország szempontjából súlyos probléma, hogy Ukrajna politikai okokból blokkolja a Barátság kőolajvezetéken a szállítást, így
hazánk Kijev zsarolása miatt továbbra sem jut hozzá az olcsó orosz kőolajhoz.
Februárban még az alternatívát jelentő Adria vezetéken való beszerzés átmenetileg csökkenthette volna az ukrán olajblokád hatásait, ám a közel-keleti konfliktus miatt a vártnál is jóval magasabb beszerzési árakat kellene fizetnie hazánknak.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Szilágyi Anna
