Példátlan fenyegetés Zelenszkijtől: a nagy terv része, erre készül Kijev és Brüsszel (VIDEÓ)

Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.

Újabb statisztika érkezett arról, hogyan áll a térség egyik sokat emlegetett „mintadiákja”. A számok szerint Románia kiemelkedően rosszul teljesít a gyermekszegénység terén, a nélkülözésben élő kiskorúak aránya több mint kétszerese az uniós átlagnak.

Romániában a 16 év alatti gyermekek 31,8 százaléka él anyagi nélkülözésben, miközben az Európai Unióban átlagosan 13,6 százalék ez az arány – írja a Maszol a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvați Copiii) civil szervezet friss kimutatása alapján. A számok azt mutatják, hogy a romániai gyermekek jelentős része olyan körülmények között nő fel, ahol az alapvető szükségletek biztosítása is problémát jelent.
A leginkább érintett korosztály a 10–15 évesek csoportja, ahol a nélkülözők aránya eléri a 33,9 százalékot. A legkisebbek helyzete sem sokkal jobb: a hat év alatti gyermekek 27,6 százaléka él hasonló körülmények között. Mindkét mutató messze meghaladja az uniós átlagot.

A szegénység nemcsak a statisztikákban jelenik meg, hanem a gyerekek mindennapi életében is. Az adatok szerint a romániai gyermekek 46,8 százaléka nem vesz részt iskolai eseményeken vagy kirándulásokon, ami több mint háromszorosa az Európai Unió 13,9 százalékos átlagának.
A civil szervezet becslése szerint több mint 1,16 millió gyermek él anyagi nélkülözésben Romániában.
Egy 2025 nyarán készült felmérésük azt is kimutatta, hogy a szervezet programjaiban részt vevő családok 58 százaléka nem képes fedezni a gyermekek oktatásával kapcsolatos kiadásokat külső támogatás nélkül. A kutatás szerint a gyermekszegénység egyik fő oka az alacsony állami ráfordítás. Románia a GDP 3,4 százalékát fordítja oktatásra, 4,7 százalékát egészségügyre és 12,8 százalékát szociális védelemre. Ezek az arányok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, ahol a szociális védelemre például átlagosan a GDP 19,2 százalékát költik. A civil szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a problémát nem lehet elszigetelt intézkedésekkel kezelni. Közleményükben úgy fogalmaztak:
A gyermekszegénységet nem szabad egymástól elszigetelt, a döntéshozók politikai jóindulatától függően elfogadott ágazati intézkedések listájaként kezelni, hanem átfogó nemzeti prioritásként kell tekinteni rá.
A szakemberek ezért többéves, kiszámítható finanszírozással rendelkező programokat sürgetnek, amelyek összehangolják a szociális védelem, az oktatás, az egészségügy, a táplálkozás és a lakhatás területét.
A jelentés szerint a gyermekszegénység mögött több tényező is áll:
A szakértők szerint az intézkedések hatékonyságát az is korlátozza, hogy a szociális programok finanszírozása gyakran rövid távú, és nem rendelkezik többéves tervezéssel. Emiatt sok kezdeményezés nem tud tartós eredményeket elérni. A szervezet szerint a gyermekszegénység különösen veszélyes, mert hosszú távon is meghatározza az érintettek életlehetőségeit. Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban szegénységben éltek, kisebb eséllyel tudnak stabilan elhelyezkedni a munkaerőpiacon, átlagosan mintegy 20 százalékkal kevesebbet keresnek, és rosszabb egészségi állapotban élnek.
A jelenség így könnyen egy generációkon átívelő társadalmi csapdává válhat, amelyben a hátrányok újra és újra továbböröklődnek. A szakértők szerint ezért a beavatkozásoknak nemcsak a jelenlegi problémák enyhítésére kell irányulniuk, hanem arra is, hogy megszakítsák ezt az ördögi kört.
A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet több konkrét lépést is javasol a romániai döntéshozóknak. Szerintük növelni kell az oktatásra, az egészségügyre és a szociális védelemre fordított költségvetési forrásokat, valamint többéves finanszírozási keretet kell kialakítani a veszélyeztetett gyermekeket segítő programok számára.
Emellett fontosnak tartják a közösségi szolgáltatások fejlesztését és bővítését, különösen a hátrányos helyzetű településeken. A szervezet szerint az after-school jellegű programok, az ingyenes szabadidős lehetőségek és az iskolai részvételt támogató intézkedések mind hozzájárulhatnak a lemorzsolódás és a társadalmi kirekesztés csökkentéséhez.
A jelentés arra is rámutat, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta: 2030-ig öt millió gyermeket emel ki a szegénységből a kontinensen. Azóta azonban a folyamat nem a várt irányba haladt. 2019 és 2024 között az EU-ban 446 ezerrel nőtt a szegénységben élő gyermekek száma.
A szakértők szerint ezért a kérdés ma már nem az, hogy Európa megengedheti-e magának a befektetést a gyermekekbe, hanem az, hogy megengedheti-e magának annak hiányát.
Nyitókép: DANIEL MIHAILESCU / AFP
