Venezuelától Iránig felforgatta a világot.
Donald Trump második elnöki ciklusának egyik fő célja az volt, hogy leszorítsa az olajárakat, és ezzel együtt az amerikai gazdaság energiaár-terheit. Az Euractiv szerint Washington lépései rövid idő alatt érezhető hatást váltottak ki a globális energiarendszerben.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) válaszul növelte az olajkitermelést, így a Brent típusú kőolaj ára 2025 végére hordónként 60 dollárra csökkent. A változások azonban nem álltak meg az áraknál:
az Egyesült Államok egyre aktívabban próbálja átalakítani az energiaellátás geopolitikai szerkezetét.
2025 júliusában Donald Trump és Ursula von der Leyen megállapodott egy új transzatlanti kereskedelmi keretről, amelynek részeként az Európai Unió 750 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió vezetői aláírták a Trump által diktált megalázó kereskedelmi megállapodást, amelyben Európa mindent odaadott, míg semmit sem kapott cserébe. A háttérben zajló politikai manőverek és a mérlegelt hibák hosszú távú következményekkel járhatnak a kontinens számára.
Ez a megállapodás azt jelzi, hogy Washington egyre inkább az amerikai olaj-, gáz- és nukleáris energiahordozók felé tereli az európai energiastratégiát – olyan források felé, amelyek a korábbi zöldpolitikai irányvonalban háttérbe szorultak.
Ezzel párhuzamosan az amerikai kormányzat azt is kezdeményezte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökségből (IEA) távolítsák el a klímavédelmi programokat.
Az amerikai energiapolitika geopolitikai eszközökkel is erősödött. 2026 elején amerikai erők elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, majd Washington támogatásával új vezetés került hatalomra.
Az Egyesült Államok célja, hogy újraindítsa a venezuelai olajipart. Ha a nemzetközi olajcégek visszatérnek az országba, Venezuela kitermelése a következő évtizedben akár elérheti az 1998-as csúcsot. Ez azt jelentené, hogy az amerikai kontinens teljes olajtermelése meghaladhatja az OPEC jelenlegi szintjét.
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
A másik kulcselem az Irán elleni katonai művelet volt, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, ami azonnal megemelte az olajárakat és leállította a katari LNG-termelést.
Az Euractiv szerint az amerikai stratégia sikere nagyban attól függ, milyen gyorsan lehet újra megnyitni a Hormuzi-szorost. Ez a tengeri útvonal a világ energiaszállításának egyik legfontosabb csomópontja.
Ha a konfliktus elhúzódik, a hajóforgalmat katonai kísérettel kellene biztosítani, ami jelentősen korlátozná a szállítási kapacitást. Ilyen esetben prioritást élveznének az olajszállítmányok az LNG-vel szemben, mivel az amerikai kormányzat számára kulcsfontosságú a hazai üzemanyagárak alacsonyan tartása.
Ezt is ajánljuk a témában
Irán aknákat kezdett telepíteni a Hormuzi-szorosban.
Az elemzés szerint ha a stratégia sikeres, az Egyesült Államok néhány hónap alatt jelentősen meggyengítheti Irán rendszerét anélkül, hogy globális energiaválságot idézne elő.
Ebben az esetben az energiapolitikai következmények messzire mutatnának:
Az Euractiv felveti: bár sok kritikus szerint Washington impulzívan sodródott bele egy új közel-keleti konfliktusba, az is elképzelhető, hogy mindez egy tudatos stratégia része – amelynek célja az amerikai energiafölény megszilárdítása a világban.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Ezt is ajánljuk a témában
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
***
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Újabb szintre kapcsolt az Európai Unió.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandiner Klubestjén Hajdú Péternek többek között azt is elárulta, hogy miért van még szabadlábon a tiszás ügynökbotrányba keveredett Panyi Szabolcs, és arról is beszéltek, hogy a mi a választás tétje. Tudósításunk.
Már úgy kezelik Orbán Viktort, mint Vlagyimir Putyint.
Rob Schneider azért támogatja Orbán Viktort, mert távol tartja Magyarországot a háborútól, valamint az Európában zajló multikulturális katasztrófától.
A döntésben szerepet játszik a külföldön kialakított egzisztencia, a biztonsági helyzet bizonytalansága, valamint az ukrán gazdaság várható nehézségei.
Vagy mondhatjuk úgy is, hogy Batka Zoltán csak a szokásos formáját hozta.
„Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni. Lehetnek vitáink egymással, de hazát, nemzetet csak szeretetre és összefogásra lehet építeni” – fogalmazott ennek kapcsán Orbán Viktor.
