Az Európai Bizottság kijelölte a dátumot: ekkor szűnhet meg a szegénység az Európai Unióban

Új intézkedéseket javasoltak a szegénység elleni küzdelem és a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása érdekében.


Új intézkedéseket javasoltak a szegénység elleni küzdelem és a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása érdekében.


Uniós szinten hat év alatt alig történt javulás, miközben nem egy „bezzegországban” nőtt a szegények aránya.


A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.


Érdemes szembenéznünk egy olyan problémával, amely nemcsak aktuális, hanem örök: a szegénység és a kiszolgáltatottság kérdésével.


Az uniós vállalás szerint milliókat kellett volna kiemelni a szegénységből, ehhez képest félmillióval több nélkülöző gyermek lett Európában.


Napokig töprengtem, kit kérdezzek meg a szegénységről, mert sokan sokféle okosságot tudtak volna mondani. Végül úgy döntöttem, olyasvalakivel ülök le beszélgetni, akit a világ nélkülözőnek lát, s őt kérdezem arról: ki a szegény.


„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.


A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát tekintve, az uniós átlagnál jóval alacsonyabb szinten áll Magyarország.


Egy szava nem volt igaz.


Magyarországon csökkent 2010 óta az egyik legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett emberek aránya.


Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.


Most épp a matematika törvényei és a legfrissebb uniós (!) felmérések cáfolják a TISZA-vezért. Francesca Rivafinoli írása.


Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.


Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.


Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.


Hazánkban igen alacsony a fiatalokat fenyegető szegénységi kockázat


A Faktum Projekt legfrissebb elemzésében rámutatott, több baloldali médium is önkényesen értelmezi a felméréseket, hogy Magyarországot szegénynek mutassa be.


Még a Balti országokat is előzzük.


Hiába igyekeznek „társadalompolitikai szakértőik” a hihetőség határán túlmutató számokkal sokkolni a közvéleményt.


Bódis Kriszta „társadalompolitikai szakértőnek” sikerült a hihetőség határán is túllőni. Szalai Piroska elemzése.
