Rejtélyes részletek derültek ki: Berlin szerint Ukrajna állhat az Északi Áramlat felrobbantása mögött

A nyomozás új irányt vett, és egyre kényelmetlenebb kérdéseket vet fel.

A Die Welt reggeli műsorában Thomas Röwekamp a teljes európai biztonsági helyzetet sorolta fel példaként arra, miért kell komolyan venni Moszkva lépéseit. A politikus ezután fordult Orbán Viktor felé, akinek kijelentéseit „nem a valósággal összhangban állónak” nevezte, és úgy fogalmazott: aki tagadja az orosz szándékot, „egy másik bolygón él”.

A Die Welt am Morgenben Thomas Röwekamp CDU-s politikus már a műsor elején világossá tette: nem kedveli azokat, akik enyhén fogalmaznak Oroszországgal kapcsolatban. Hosszasan sorolta a mindennapos ukrajnai agressziót, a civil és katonai infrastruktúra elleni támadásokat, valamint a NATO-országok ellen irányuló kiberműveleteket. Ebben a felsorolásban jelent meg Orbán Viktor, akinek kijelentésére – miszerint Oroszország nem jelent veszélyt az EU-ra és a NATO-ra – egyértelműen és élesen reagált.

Röwekamp szerint a magyar miniszterelnök állítása nem felel meg a valóságnak. Hangsúlyozta, hogy Oroszország brutális mértékben támadja Ukrajnát, miközben saját haderejét masszívan fejleszti, új fegyvereket és infrastruktúrát épít, amelyek szerinte nem csak Ukrajna ellen irányulnak. A CDU-s politikus egy ponton így fogalmazott:
Aki azt állítja, hogy Oroszország nem befolyásolja katonailag Európát, az egy másik bolygón él, vagy más érdekei vannak.
A politikus olyan fenyegetéseket sorolt, amelyek szerinte már a NATO-tagállamokat is közvetlenül érintik: kiber- és információs támadásokat, adatkábelek elleni kísérleteket, német légtérsértést, valamint drónokat, amelyek – állítása szerint – civilek és katonai infrastruktúrák fölött repülnek felderítés céljából.
Érdekes módon azonban nem említette meg azt a fejleményt, amelyre már a német nyomozók is utalnak: Berlin szerint ugyanis egy elit ukrán katonai egység hajthatta végre az Északi Áramlat elleni 2022-es szabotázst.
A Potsdamban dolgozó különleges nyomozócsoport három évnyi munkája után jutott arra, hogy a robbantások mögött ukrán katonák állhatnak – vagyis ugyanabból az eszköztárból merítettek, mint amelyet Röwekamp most kizárólag Oroszország számlájára ír. Mindezzel próbálta alátámasztani, hogy Orbán értékelése – szerinte – figyelmen kívül hagyja a tényleges helyzetet. A bizottsági elnök minden mondatából sütött:
Ezt is ajánljuk a témában

A nyomozás új irányt vett, és egyre kényelmetlenebb kérdéseket vet fel.

A hosszú fenyegetéslista után Röwekamp váratlanul más hangra váltott. Ahelyett, hogy a logikus következtetés felé kormányozta volna a beszélgetést, inkább megnyugtatta a nézőket:
„nem kell félnünk”, mert a NATO „megfelelő válaszokat tud adni” az orosz kihívásokra.
Ez a fordulat különös fényt vetett a beszélgetésre. Miközben a politikus apokaliptikus képet festett Oroszországról, a végén elismerte: a szövetség ereje miatt Európának valójában nem kell tartania egy orosz támadástól.
Magyarán ugyanazt a következtetést mondta ki, amit előtte Orbánnál bírált — csak ő ezt körülírva, sokkal több drámai elemmel tette.
A műsor végén Röwekamp már kevésbé volt harcias: a sorkötelezettség esetleges visszaállításánál hangsúlyozta, hogy egyelőre csak felmérik a fiatalok hozzáállását. Kérdőívvel és alkalmassági vizsgálatokkal térképeznék fel, ki vállalná szívesen a szolgálatot.
A politikus kijelentette, hogy csak az szolgálhat a német hadseregben, aki egyértelműen kiáll a szabad „demokratikus alaptörvény” mellett.
A Die Welt beszélgetéséből kirajzolódott a jellegzetes német kettős mérce: Thomas Röwekamp szerint Oroszország mindenre veszélyt jelent, és aki ezt nem így látja, „másik bolygón él”. De ugyanő azt is hangsúlyozza, hogy a NATO ereje miatt „nem kell félnünk”. A politikus tehát úgy próbált hiteles fenyegetésképet építeni, hogy közben akaratlanul is alátámasztotta:
Orbán állítása – miszerint nem kell pánikba esni – önmagában nem is áll olyan messze a realitástól.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP