Rejtélyes részletek derültek ki: Berlin szerint Ukrajna állhat az Északi Áramlat felrobbantása mögött

A The Wall Street Journal információi szerint a német szövetségi rendőrség Potsdamban működő különleges nyomozócsoportja három éven át nap mint nap a fehér tábla előtt elemezte a Balti-tenger mélyén történt 2022-es robbantásokat. A munkájuk eredményeként mára olyan részletes képet állítottak össze, amely szerint egy elit ukrán katonai egység hajtotta végre a támadást az Északi Áramlat vezeték ellen. A művelet célja az volt, hogy elvágja Oroszország egyik legfontosabb bevételi forrását – és ezzel együtt megingassa Berlin orosz energiától való függőségét.

Az Északi Áramlat felrobbantásának ukrán nyomai

A robbantás után a német hatóságok hajóbérlési adatokat, telefonszámokat és rendszámokat kezdtek elemezni, így jutottak el hét gyanúsítotthoz: három ukrán katonához és négy veterán mélybúvárhoz. A csoportot a források szerint közvetlenül Valerij Zaluzsnij, Ukrajna akkori főparancsnoka irányította. A rendőrség szerint a szabotázs hadműveleti szintű, professzionálisan kivitelezett akció volt, amelyet katonai parancsra hajtottak végre.

A képet egy arcfelismerő szoftver segítségével azonosították, majd a közösségi oldalakon keresztül más szereplőket is összekapcsoltak vele. Innen vezette a nyom a lengyelországi tartózkodási helyére – ám amikor a német rendőrök kiadatását kérték, a férfit egy diplomáciai rendszámú BMW vitte át Ukrajnába. 

Varsó elutasította, hogy kiadja a gyanúsítottat Németországnak, és hősként beszélt róla, mondván, a férfi Putyin háborús gépezetének bevételi forrását semmisítette meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyenesen gúnyolódott a nyomozáson: szerinte a probléma nem az, hogy a vezetéket felrobbantották, hanem hogy megépítették. 

Az AfD párt a közfelháborodásra is rámutatott, hangsúlyozva, hogy az Északi Áramlat felrobbantása óta a németeknek kell megfizetniük a politikai döntések árát. Kampányukban 

• a háborús támogatás csökkentését 
• és a nemzeti érdekek előtérbe helyezését sürgetik. 

A párt szerint a robbantások bebetonozták a magas energiaárakat, miközben a kormány továbbra is Ukrajna fegyverkezését finanszírozza a német adófizetők pénzéből.

Kiadatás, tárgyalás, feszültség

Egy másik gyanúsított, a 46 éves Szerhij K., korábbi ukrán biztonsági szolgálati veterán, Olaszországban bukott le, erről a Mandiner is beszámolt. A nyomozók autópálya-adatok, határátlépési információk és szállodafoglalások alapján azonosították, majd a Carabinieri letartóztatta. A férfi három ujját a levegőbe emelve, Ukrajna címerének jelét mutatva jelent meg a bíróság előtt. Ügyvédje kijelentette:

A német rendőrség már előkészítette a gyanúsított Németországba szállítását – saját repülőgépet is biztosítottak, amely Hamburgba vinné a vádlottat, amennyiben az olasz bíróság engedélyezi a kiadatást. A döntés decemberre várható, de Berlinben már most attól tartanak, hogy a tárgyalás tovább fokozhatja a feszültséget a kormány és a közvélemény között.

A The Wall Street Journal szerint a Merz-kormány próbálja elkerülni, hogy a botrány Ukrajna támogatását megingassa, de a diplomáciai károk már így is érezhetők. 

A lap idézett egy magas rangú német tisztviselőt is, aki szerint a diplomáciai következmények talán kezelhetők lettek volna, ha a nyomozók nem végzik ennyire hatékonyan a munkájukat. A mondat ironikus összegzése annak a helyzetnek, amelyben Németország most találta magát: 

Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP