Kiderült, ki volt a férfi, aki megszervezte az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantását

Az olasz hatóságok őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akit a 2022 szeptemberében az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként tartanak számon – számolt be róla csütörtökön a Mandiner. 

Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás. A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlás jachttal jutott el a helyszínre; a hajót egy német cégtől bérelték ki hamis okmányokkal és közvetítők segítségével. 

Kiderült, a robbantás szervezője nem egyszerű katona volt

A német Bild arról számolt be, hogy Szerhij K. fontos pozíciókat töltött be az ukrán hadseregben és az SZBU, vagyis az ukrán titkosszolgálatnál. 

A sajtóértesülés szerint 2022 májusában kapott megbízást arra, hogy két katonával és civil búvárokkal együtt részt vegyen egy titkos küldetésben: a 20 milliárd dolláros Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában, amely orosz gázt szállított Európába a Balti-tengeren keresztül. Az akciót az akkori ukrán vezérkari főnök, Valerij Zalusnij koordinálhatta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag csak később értesült a tervezett akcióról, amelyet Washington nyomására sem sikerült leállítani.

A német energiaellátás szempontjából pótolhatatlan Északi Áramlat vezetékeket 2022 szeptember végén robbantották fel, a négy csővezetékből három működésképtelenné vált. Berlin már korábban korlátozta a gázszállítást Oroszországból. A robbantást követően sokáig Moszkvát gyanúsították az akcióval, az oroszok ugyanakkor már a kezdetektől Ukrajna szabotázsakciójáról beszéltek. Az orosz-ukrán konfliktus és a Nyugat Moszkvával szemben kialakított álláspontját nagyban befolyásolta a vezetékek felrobbantása. 

Az elmúlt hónapokban Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította Németországot a vezetékek helyreállítására és a szállítás újraindítására, ugyanakkor mind Berlin, mind Brüsszel elzárkózott ettől. Az Északi Áramlat-2 vezetéket nemsokkal annak felrobbantása előtt helyezték üzembe, ám az orosz-ukrán háború miatt a helyreállításra eddig semmilyen erőfeszítés sem történt. A Nyugat az orosz energiafüggőség megszüntetését tűzte ki célul, még annak ellenére is, hogy Európa versenyképességét jelentősen visszaveti a sokkal drágább, részben szintén orosz eredetű cseppfolyósított földgáz.

Nyitókép: STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP