Összeomlás a szemünk láttára: előrehozott választások jöhetnek Németországban

Két németországi tartományban – Brandenburgban és Szász-Anhaltban – is komoly politikai válság fenyegeti a mainstream párokat, amely akár előrehozott tartományi választásokhoz is vezethet. Mindkét esetben központi politikai tényezővé vált a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt szerepe és támogatottsága, ami jelentős aggodalmakat kelt mind a regionális, mind a szövetségi politika status quóban érdekelt szereplőiben.

Brandenburg: a nélkülözhetetlen AfD-szavazat

Az rbb24 tudósítása szerint Brandenburgban a tartományi kormánykoalíció gyakorlatilag összeomlott, miután több politikus is elhagyta a Sahra Wagenknecht-féle párt, a Bund Sozialer Wohlfahrt (BSW) frakcióját.

A koalícióból kilépett egészségügyi miniszter, Britta Müller, és más BSW-tagok személyi konfliktusok és belső, politikai nézeteltérések miatt hagyták ott a formációt, és jelenleg függetlenként politizálnak.

A kiválás fő oka az volt, hogy a BSW brandenburgi frakcióvezetője, Nils-Olaf Lüders bejelentette:

Ezzel a párt megtörné azt a hallgatólagos megállapodást, miszerint a magukat egyedül demokratikusnak tartó pártok semmilyen körülmények között nem működnek együtt a népszerűségi listákat Németország-szerte vezető jobboldali formációval.

Müller a pártból való kilépést „tabutörésnek” nevezte, míg a BSW vezetősége a kilépőket „szerencselovagoknak” minősítette, akik pozíciójuk megtartása érdekében hagyták el a szervezetet.

A koalíció és párt megingását jelzi az is, hogy a pénzügyminiszter korábban már átült a szociáldemokraták (SPD) frakciójába, és két másik politikus is elhagyta a BSW-t.

Ennek nyomán a tartományi miniszterelnök, Dietmar Woidke (SPD) bejelentette:

Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy erre mikor és milyen feltételek mellett kerülhet sor.

Az AfD kulcsszereplővé válhat a kialakult politikai patthelyzetben, mivel a BSW-vel közösen a parlament feloszlatásához és az időközi választások kiírásához is nélkülözhetetlen lenne, bár önmagában nem lenne elegendő.

A jelenlegi helyzetben a BSW-ből több képviselő kilépett, így a frakció létszáma jelenleg 11 fő körül mozog (a bizonytalan politikusi nyilatkozatok miatt nehéz megmondani, hányan is folytatják függetlenként). Az átlépésekkel az SPD-frakció 34 főre erősödött. A 88 mandátumos testületben 45 fő kell a többséghez.

Szász-Anhalt: ahol miniszterelnököt adhat Alice Weidel pártja

A Tagesspiegel beszámolója szerint Szász-Anhaltban egész más okból merült fel az előrehozott választások lehetősége. A tartomány vezetője, Reiner Haseloff (CDU), váratlanul bejelentette, hogy még az őszi, szeptemberi választás előtt átadja a helyét a saját párttársának, Sven Schulzének. Ez a stratégiai húzás a CDU részéről azt a célt szolgálja, hogy a párt egy fiatalabb, karizmatikusabb jelölttel versenyképesebb legyen az AfD-vel szemben, amely

Az AfD helyi vezetője, Ulrich Siegmund, fiatal, energikus és a közösségi médiában széles körben ismert karakter, aki remek esélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy pártja első tartományi miniszterelnöke legyen.

A CDU számára komoly kihívást jelent a helyzet:

Bár a CDU országos vezetése és a tartományi pártvezetések egyértelműen elutasítják az AfD-vel való koalíciót, a számok azt mutatják, hogy a jelenlegi politikai térben mégis ott lebeg a lehetőség. A CDU ezért megkísérli megerősíteni saját pozícióit az új miniszterelnök mögött, de a belső kritikák szerint ez későn történik ahhoz, hogy jelentős választási előnyt biztosítson a számukra.

A felmérések szerint jelenleg így fest a tartományi népszerűségi verseny:

• AfD: 40%
• CDU: 26%
• Die Linke: 11%
• BSW: 6%
• SPD: 6%
• FDP: 3%
• Zöldek: 3%
• Egyéb pártok: 5%

A 83 fős szász-anhalti tartományi parlamentben 42 mandátum szükséges az egyszerű többséghez.

Mi várható?

Ha Brandenburgban a BSW, illetve a belőle kivált politikusok segítségével nem sikerül stabilizálni a koalíciót, akkor szinte biztos, hogy előrehozott választásokat kell tartani. Az elemzők szerint ez jó eséllyel tovább erősítheti az AfD-t a tartományban.

Szász-Anhaltban az AfD kimagasló támogatottsága miatt inkább az a kérdés, hogy a többi párt „tűzfalpolitikája” miatt képes lesz-e valamiféle koalíciós kormányt összehozni a jobboldali alakulat, vagy az együttműködésre nem hajlandó mainstream formációk miatt újabb voksolásra kényszerülnek a tartomány polgárai.

Mindkét tartomány példája azt mutatja, hogy a német belpolitika egyre instabilabb, elsősorban az mainstream pártoknak az AfD-től elzárkózó magatartása miatt, ami politikailag életképtelen koalíciókba kényszeríti az egymástól olykor gyökeresen eltérő politikai nézeteket valló formációkat, amelyek hosszú távon képtelenek együtt kormányozni. Ez a tendencia viszont hosszú távon kifejezetten kedvezhet az AfD-nek.

***

Fotó: Volker Hartmann / AFP