Korábban billegő körzetnek számított, 2010 óta a kormánypártok nyerik a hevesi megyeszékhelyet. A Tisza színre lépésével itt is megváltozott a politikai struktúra, két nagy tömb áll egymással szemben – még ha az új kihívót alig ismerik is. A fideszes jelölt optimista.
Eger egyfajta választási indikátor szerepét bizonyítja az utóbbi harmincöt év: a rendszerváltoztatás óta tartott kilenc országgyűlési választáson valamennyi alkalommal az a párt alakított kormányt, amelynek képviselője mandátumot szerzett a Heves megyei 1-es választókerületben. Ez majdnem igaz egész Hevesre, hiszen a három körzetben jellemzően ugyanaz a politikai oldal nyer. A megyeszékhelyen 1990-ben az MDF, négy évvel később az MSZP jelöltje nyert, 1998-ban pedig a Fidesz jutott mandátumhoz. A 2002-es választás után nyolc évre visszatértek a szocialisták, 2010 óta viszont a Fidesz politikusai képviselik az egri körzetet a parlamentben.
A választókerületben élő állampolgárok politikai aktivitása országos szinten is kiemelkedő, szinte minden voksoláson az átlagnál nagyobb volt a részvétel Egerben. A 2011-ben bevezetett választási reform részeként a Heves megyei 1-es választókerület is átalakult, az addig Egert jelentő régió egy várossal, Füzesabonnyal és huszonöt községgel bővült. Az ellenzéki oldal rendszeresen a körzethatárok saját érdekeknek megfelelő átrajzolásával vádolja a kormánypártokat, a valóság azonban ennél bonyolultabb. A választópolgárok nagyjából 52 százaléka Egerben él, és az aktivitás itt jellemzően magasabb, mint a kistelepüléseken, és az előző évtizedekben tapasztalt dezurbanizáció felgyorsult, ami változtathat az arányokon.
A régióban létezik egy masszív baloldali tábor. Mindez a hetvenes-nyolcvanas évek politikájának eredménye: a kommunisták figyelmet fordítottak arra, hogy a városokban és főleg az egyházi központokban legyen elég megbízható elvtárs. Eger azonban ma is polgárváros, a jobboldal itt is erős, de még inkább többségben van a kistelepüléseken.
A Fidesz jelöltje, Habis László 2010-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg Egerben, ellenfele, az MSZP-s Nagy Imre ennek a felét sem kapta meg. Négy évvel később Nyitrai Zsolt 39 százalékos eredménnyel nyert, a Jobbik politikusa, Mirkóczki Ádám 28 százalékot, a baloldali összefogás jelöltje 25-öt ért el. A Fidesz országgyűlési képviselője 2018-ban ismét nyerni tudott, 46 százalékot szerzett Mirkóczki 39-ével szemben. 2022-ben Pajtók Gábor lett a kormánypárti jelölt, és képviselői pályáját fölényes, 52 százalékos győzelemmel kezdte, az ellenzéki összefogás által indított, DK-s Berecz Mátyás csak 36 százalékot kapott.
A „győztes csapaton ne változtass!” elv szerint idén ismét Pajtók Gábor lesz a kormánypárt jelöltje. A Fidesz–KDNP képviselőjének öt kihívója akadt, Pápai Ákos a Mi Hazánk Mozgalom politikusa, Balla Péter a Demokratikus Koalíció, Nagy-Szú Péter a Jobbik, Villangó Máté a Munkáspárt és Bódis Péter a Tisza Párt jelöltje. A Tisza színre lépésével a városban is megváltozott a politikai struktúra, két nagy tömb áll egymással szemben. Korábbi ellenzéki formációk, az MSZP, a Jobbik és a többiek szinte felszívódtak Egerben, és a DK is csak vegetál. Ez a helyzet elsősorban a listás eredményeket befolyásolja, az egyéni képviselők versenyében korántsem biztos, hogy a protesthangulat fog dönteni, hiszen az emberek a helyi szinten ismert jelölteket nem feltétlenül pártlogók alapján ítélik meg.
Az ismert jelző jelen esetben csak Pajtók Gáborra érvényes. A köztiszteletben álló jogász 1987-ben szerzett diplomát az ELTE-n, a miniszterelnökhöz hasonlóan a Bibó-szakkollégium tagja volt. 2014-ig jogtanácsosként, jogi előadóként és gazdasági ügyekre szakosodott ügyvédként tevékenykedett, volt a Tokaj Kereskedőház igazgatóságának elnöke, az egri vagyonkezelő igazgatósági tagja, majd 2014-ig elnöke. 2002 és 2012 között az agrárkamara mellett működő választottbíróság bírája, majd 2014-ig az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010 és 2018 között elnökségi tagként vett részt az egri Fidesz munkájában. 2011 óta fertálymesterként az Egri Fertálymesteri Testület tagja. 2022 májusáig kormánymegbízottként vezette a Heves Megyei Kormányhivatalt.
Egyetlen valódi kihívója, a tiszás Bódis Péter kifejezetten hátrányban van, a helyi közéletet jól ismerő forrásaink szerint kevesen ismerik a választókerületben, még a tiszás szavazók fele sem. A Tisza politikusa 2012-ben szerzett jogi diplomát, majd édesapja irodájában volt ügyvédjelölt és lett ügyvéd. Állítása szerint a magyarországi politikai helyzet miatt családjával épp a kivándorlást fontolgatta, ám Magyar Péter színre lépése reménnyel töltötte el, és úgy döntött, politikai pályára lép. Kampányában eddig a klasszikus ellenzéki szlogenek mellett néhány olyan helyi kérdésről beszélt, mint az infrastruktúra problémáinak megoldása, az elvándorlás megállítása, a helyi turizmus fellendítése, a kisvállalkozások támogatása – konkrétumokat azonban jellemzően nem fogalmazott meg.
Kevesen tudják, hogy 2020-ban Egerben alapította a Tisza Pártot egy bizonyos Szabó István. A szervezetet tőle vette át Magyar Péter és köre 2024-ben, mert az európai parlamenti választásig már nem volt idejük saját formációt alapítani. A párt hivatalos székhelye a mai napig a város egyik történelmi utcájában található, ugyanott, ahol az alapító cégei vannak bejegyezve. Erre csupán egy kopott tábla emlékeztet a homlokzaton a párt eredeti nevével (Tisztelet és Szabadság Párt), iroda helyett csak üzlethelyiségek találhatók az épületben. Helyi forrásunk szerint a Tisza eredetileg egy klasszikus „bizniszpárt volt”, amely az átvételéig nem indult választáson, ám alkalmas volt az állami támogatás felvételére. A Tisza a városban és a szomszédos településeken rendelkezik önkéntesekkel, de a falvak nagy részében nem ismerik.
A szervezet eddig három nagyobb rendezvényt tartott a városban Magyar Péterrel, ám egyik sem vonzott túl nagy közönséget,
a Dobó téren rendezett legnagyobb gyűlésen valamivel több mint ezer érdeklődő jelent meg, és egy részük nem helyi lakos volt.
Az országos kampány feszült hangulata a helyiek szerint nem gyűrűzött be az egri közéletbe.
A virtuális világban tapasztalják ugyan az agresszív politikai megnyilvánulásokat, a városban nyugalom van. Meg rend és tisztaság – ezt már én teszem hozzá. Egri forrásaink szerint azonban lehet, hogy ez a vihar előtti csend, és a kampány végén még érdekes dolgok történhetnek Egerben.
Optimista?
A legutóbbi választáson sikerült nyernem, Eger és a térség települései egyszer már mellém álltak. Négyéves munkám alapján nyugodt lelkiismerettel gondolhatom, hogy megszolgáltam a választók bizalmát. Az önkormányzati választáson győztes fideszes városvezetéssel jól tudtunk együtt dolgozni Egerért. Lépésről lépésre megállítottuk a közbiztonság romlását, a közterületek balkanizálódását. Érezhetően fejlődési pályára állt a város, a kormány ebben szövetségesünk. Az eredmények egy része persze még csak ezután lesz igazán érezhető, de úgy vélem, hogy a következő két-három évben rendkívül látványos, az egriek mindennapjait jobbá tévő beruházások fognak megvalósulni. Szoros választási eredményt várok, de úgy gondolom, hogy Eger nem tér le arról a pályáról, amelyen a Fidesz–KDNP-vel együtt elindult. Mindemellett a környező települések mindegyike számottevően fejlődött az utóbbi tíz évben, s ezt az ott élők jól érzékelik.
Mit gondol az ellenfeléről, Bódis Péterről?
Nem ismerem a fiatal kollégát. Meglepett, hogy Magyar Péter miatt maradt Magyarországon és lépett politikai pályára. A pártelnök által képviselt agresszivitás és az, hogy ennyiszer hazugságon érik, erősen kérdésessé teszi, hogy mennyire alkalmas példaképnek.
Orbán Viktor azt mondta, az egyetemi években a futballpályán mindig ön volt a „szembejövő középpályás”, és kemény legénynek, igazi polgárembernek nevezte. Mit gondol erről?
A Bibó-szakkollégiumban és a kari bajnokságokon tényleg kemény csatákat, magas színvonalú mérkőzéseket vívtunk. Még ha a fociban nem is, a politikában mindig egy csapatban voltunk és leszünk.
Ön szerint mi fog dönteni április 12-én?
Ha végiggondoljuk, hogy 2010 és 2022 között milyen fejlődésen ment keresztül az országunk, és megnézzük, mi történik Nyugat-Európában, milyen döntések születnek Brüsszelben, akkor többségben lesznek azok, akik a kiszámítható és biztonságos jövőre fognak voksolni. Bízom a magyarság bölcs ítélőképességében!
Nyitókép: Shutterstock
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Ruff Bálint a Partizán képernyőjéről érkezik a Tisza Párthoz.
Saját elmondása szerint a Partizán műsorvezetőjét is váratlanul érintette a bejelentés.
Lomnici Zoltán ismét tiszta vizet öntött a pohárba.
A nemzetközi és hazai LMBTQ-szervezetek több területen is konkrét változtatásokat sürgetnek a magyarországi genderpolitikában.
Bár Ruff Bálint elemző nevét csak az utóbbi években ismerte meg jobban a közvélemény, már 2010 előtt is igencsak aktív volt MSZP-s, SZDSZ-es körökben.
Egyszerre két régi-új névvel rukkolt elő a Tisza.
A rendezői székben Szabó István, a helyszín Budapest.
Karácsony Gergely főpolgármester a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatás átadóján hangsúlyozta, a cél, hogy a tömegközlekedés vonzóbb legyen az autózásnál.
