Amelyik párt ezt a körzetet nyeri, az nagy eséllyel országosan is győzni tud – mutatjuk, mi a helyzet Egerben!

Eger egyfajta választási indikátor szerepét bizonyítja az utóbbi harmincöt év: a rendszer­változtatás óta tartott kilenc országgyűlési választáson valamennyi alkalommal az a párt alakított kormányt, amelynek képviselője mandátumot szerzett a Heves megyei 1-es választókerületben. Ez majdnem igaz egész Hevesre, hiszen a három körzetben jellemzően ugyanaz a politikai oldal nyer. A megyeszékhelyen 1990-ben az MDF, négy évvel később az MSZP jelöltje nyert, 1998-ban pedig a Fidesz jutott mandátumhoz. A 2002-es választás után nyolc évre visszatértek a szocialisták, 2010 óta viszont a Fidesz politikusai képviselik az egri körzetet a parlamentben. 

Kiemelkedő választói aktivitás 

A választókerületben élő állampolgárok politikai aktivitása országos szinten is kiemelkedő, szinte minden voksoláson az átlagnál nagyobb volt a részvétel Egerben. A 2011-ben bevezetett választási reform részeként a Heves megyei 1-es választókerület is átalakult, az addig Egert jelentő régió egy várossal, Füzesabonnyal és huszonöt községgel bővült. Az ellenzéki oldal rendszeresen a körzethatárok saját érdekeknek megfelelő átrajzolásával vádolja a kormánypártokat, a valóság azonban ennél bonyolultabb. A választópolgárok nagyjából 52 százaléka Egerben él, és az aktivitás itt jellemzően magasabb, mint a kistelepüléseken, és az előző évtizedekben tapasztalt dezurbanizáció felgyorsult, ami változtathat az arányokon. 

A régióban létezik egy masszív baloldali tábor. Mindez a hetvenes-nyolcvanas évek politikájának eredménye: a kommunisták figyelmet fordítottak arra, hogy a városokban és főleg az egyházi központokban legyen elég megbízható elvtárs. Eger azonban ma is polgárváros, a jobboldal itt is erős, de még inkább többségben van a kistelepüléseken. 

A Fidesz jelöltje, Habis László 2010-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg Egerben, ellenfele, az MSZP-s Nagy Imre ennek a felét sem kapta meg. Négy évvel később Nyitrai Zsolt 39 százalékos eredménnyel nyert, a Jobbik politikusa, Mirkóczki Ádám 28 százalékot, a baloldali összefogás jelöltje 25-öt ért el. A Fidesz országgyűlési képviselője 2018-ban ismét nyerni tudott, 46 százalékot szerzett Mirkóczki 39-ével szemben. 2022-ben Pajtók Gábor lett a kormánypárti jelölt, és képviselői pályáját fölényes, 52 százalékos győzelemmel kezdte, az ellenzéki összefogás által indított, DK-s Berecz Mátyás csak 36 százalékot kapott. 

Kipróbált fideszes, ismeretlen tiszás 

A „győztes csapaton ne változtass!” elv szerint idén ismét Pajtók Gábor lesz a kormánypárt jelöltje. A Fidesz–KDNP képviselőjének öt kihívója akadt, Pápai Ákos a Mi Hazánk Mozgalom politikusa, Balla Péter a Demokratikus Koalíció, Nagy-Szú Péter a Jobbik, Villangó Máté a Munkáspárt és Bódis Péter a Tisza Párt jelöltje. A Tisza színre lépésével a városban is megváltozott a politikai struktúra, két nagy tömb áll egymással szemben. Korábbi ellenzéki formációk, az MSZP, a Jobbik és a többiek szinte felszívódtak Egerben, és a DK is csak vegetál. Ez a helyzet elsősorban a listás eredményeket befolyásolja, az egyéni képviselők versenyében korántsem biztos, hogy a protesthangulat fog dönteni, hiszen az emberek a helyi szinten ismert jelölteket nem feltétlenül pártlogók alapján ítélik meg. 

Az ismert jelző jelen esetben csak Pajtók Gáborra érvényes. A köztiszteletben álló jogász 1987-ben szerzett diplomát az ELTE-n, a miniszterelnökhöz hasonlóan a Bibó-szakkollégium tagja volt. 2014-ig jogtanácsosként, jogi előadóként és gazdasági ügyekre szakosodott ügyvédként tevékenykedett, volt a Tokaj Kereskedőház igazgatóságának elnöke, az egri vagyonkezelő igazgatósági tagja, majd 2014-ig elnöke. 2002 és 2012 között az agrárkamara mellett működő választottbíróság bírája, majd 2014-ig az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010 és 2018 között elnökségi tagként vett részt az egri Fidesz munkájában. 2011 óta fertálymesterként az Egri Fertálymesteri Testület tagja. 2022 májusáig kormánymegbízottként vezette a Heves Megyei Kormányhivatalt. 

Egyetlen valódi kihívója, a tiszás Bódis Péter kifejezetten hátrányban van, a helyi közéletet jól ismerő forrá­saink szerint kevesen ismerik a választó­kerületben, még a tiszás szavazók fele sem. A Tisza politikusa 2012-ben szerzett jogi diplomát, majd édesapja irodájában volt ügyvédjelölt és lett ügyvéd. Állítása szerint a magyarországi politikai helyzet miatt családjával épp a kivándorlást fontolgatta, ám Magyar Péter színre lépése reménnyel töltötte el, és úgy döntött, politikai pályára lép. Kampányában eddig a klasszikus ellenzéki szlogenek mellett néhány olyan helyi kérdésről beszélt, mint az infrastruktúra problémáinak megoldása, az elvándorlás megállítása, a helyi turizmus fellendítése, a kisvállalkozások támogatása – konkrétumokat azonban jellemzően nem fogalmazott meg. 

Bizniszpárti gyökerek 

Kevesen tudják, hogy 2020-ban Egerben alapította a Tisza Pártot egy bizonyos Szabó István. A szervezetet tőle vette át Magyar Péter és köre 2024-ben, mert az európai parlamenti választásig már nem volt idejük saját formációt alapítani. A párt hivatalos székhelye a mai napig a város egyik történelmi utcájában található, ugyanott, ahol az alapító cégei vannak bejegyezve. Erre csupán egy kopott tábla emlékeztet a homlokzaton a párt eredeti nevével (Tisztelet és Szabadság Párt), iroda helyett csak üzlethelyiségek találhatók az épületben. Helyi forrásunk szerint a Tisza eredetileg egy klasszikus „biznisz­párt volt”, amely az átvételéig nem indult választáson, ám alkalmas volt az állami támogatás felvételére. A Tisza a városban és a szomszédos településeken rendelkezik önkéntesekkel, de a falvak nagy részében nem ismerik. 

a Dobó téren rendezett legnagyobb gyűlésen valamivel több mint ezer érdeklődő jelent meg, és egy részük nem helyi lakos volt. 

A virtuális világban tapasztalják ugyan az agresszív politikai megnyilvánulásokat, a városban nyugalom van. Meg rend és tisztaság – ezt már én teszem hozzá. Egri forrásaink szerint azonban lehet, hogy ez a vihar előtti csend, és a kampány végén még érdekes dolgok történhetnek Egerben.

Nyitókép: Shutterstock