A számok Finnországban sem hazudnak: továbbra is Magyarország hátát nézi Európa

Továbbra sem vetekedhet egyetlen uniós tagállam sem a magyarországi rezsiárakkal. Mind áramban, mind gázárban a magyar családok fizetik a legkisebb rezsiszámlákat az átlagfogyasztásig. 

Magyarország az élen

Az európai háztartási energiaköltségekről a finnországi VaasaETT vezeti az adatgyűjtést és adja közzé minden hónap első hetében. Az intézmény rendszeresen elkészíti az uniós és néhány, az Európai Energiaközösségben lévő ország tarifa-összehasonlítását, amelyet az osztrák Energie Control Austria, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából listáz. 

Az egy évtizede hatályban lévő rezsicsökkentésnek köszönhetően az átlagos magyarországi fogyasztó továbbra is az Unió legkisebb díjait fizeti, mind az áramért, mind pedig a gázért. Ez decemberben a VaasaETT adatai szerint kilowattóránként 

• az áramnál 9,51 eurócent, 
• a gáznál pedig 2,61 eurócent volt. 

Változatlan rezsidíjak

A rezsidíjak immár 2022 augusztusa óta ugyanazon a szinten vannak: az áram évi 2523 kilowattóráig 36 forintba, a gáz pedig 1729 köbméterig 102 forintba kerül. Az átlagfogyasztás felett 70 forintra ugrik a kilowattóránkénti áramár, és 747 forintra a köbméterenkénti gázár, ami jelentős emelkedés, de a többségnek elegendő a kedvezményes keret. Sőt, aki három gyermeket nevel, annak további kedvezmény jár. Évi plusz 600 köbméternyi gázfogyasztási keretet igényelhetnek a nagycsaládosok, s ez minden további gyermekkel nőhet. Három gyermekkel tehát nem 1729 köbméternyi gázfogyasztásig érvényes csökkentett tarifa, hanem 2329 köbméterig, azaz havi csaknem 200 köbméterig, amely már egy nagyobb vidéki ház fűtését is fedezheti.

Az áram ebből 90 828 forint, a gáz pedig 176 358 forint évente az átlagot fogyasztóknak

Az EU-n belül a legközelebb Málta áll a magyar díjszabáshoz áramban, ott 12,31 eurócentbe kerül ugyanaz a mennyiség, míg gáz esetében Zágráb jön, 5,39 eurócenttel. Ha ezt egy magyar átlagfogyasztásra néznénk, akkor 91 ezer forint helyett áramra 120 ezer forint jönne ki, míg gáz esetén 176 ezer forint helyett 359 ezer lenne az éves számla végösszege. 

Elszálltak a román számlák

Áramért egyébként Európában Berlinben kell a legtöbbet fizetni, csaknem 39 eurócentet, tehát négyszer többet, mint hazánkban, míg gázért Stockholmban, ott 13-szor nagyobb a díjszabás. 

Az áramár egyébként különösen fájó lehet Romániában, amely öles léptekkel zárkózik fel áramdíjban Nyugat-Európához, miután tavaly nyáron eltörölték az ottani rezsicsökkentést. 

Emiatt is fontos tehát a kormány intézkedése, amely kiáll a rezsicsökkentés mellett, hiába vannak olyan hangok, amelyek teljesen eltörölnék már az intézményt, vagy minimum átalakítanák. 

Az tény, hogy az orosz energiáról való leválással aligha lenne fenntartható a mostani áron a rezsicsökkentés, tehát, amennyiben az intézmény meg is marad, biztosan jelentős drágulással kellene szembenézniük a fogyasztóknak. Akkor ugyanis kizárólag drágább forrásból lehetne beszerezni a szükséges energiahordozókat, de könnyen lehet, hogy a gáztárolók feltöltése is lassabban haladna. Ezekkel kapcsolatban egyébként pont a héten érdeklődött a Mandiner és kiderült, egészen a tavaszig van elegendő gáz az otthonok és intézmények fűtésére, de a beszerzések is folyamatosak. 

Nemrég egyébként még a Tisza Pártban is elkezdték kikezdeni a rezsicsökkentést, amikor Radnai Márk, a szervezet alelnöke kérdezte meg követőit, hogy mennyivel nőtt a gázszámlájuk, ám – talán egyedül az ő meglepetésére – sorjáztak a posztja alatt azok a hozzászólások, akik szerint semmivel sem fizetnek többet. Mégpedig a rezsicsökkentésnek köszönhetően.  

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos