Új szereplők, visszatérők és átrendeződött erőviszonyok.
A politikai iránytű szerep Eger mellett Miskolcra is jellemző: 1990 óta aki a városban és környékén megszerezte az első helyet a parlamenti választáson, annak a közössége alakított kormányt. A pártok ezért kettőzött erővel készülnek április 12-ére a borsodabaúj-zempléni megyeszékhelyen.
Nem véletlen, hogy a digitális polgári körök országos rendezvénysorozatának első idei állomása a diósgyőri sportcsarnok volt – amely zsúfolásig megtelt.
1990-ben a Magyar Demokrata Fórum nagy fölénnyel megnyerte mind a négy miskolci választókerületet. Majd négy évvel később hasonlóan jól szerepelt a Magyar Szocialista Párt. A korábbiakkal szemben 1998-ban hatalmas küzdelem volt a négy miskolci választókerületben, végül három egyéni kerületet a Fidesz jelöltjei nyertek minimális előnnyel, az MSZP egy választókerületben tudta megtartani az első helyét. Ezután a szocialisták fellegvára lett Miskolc, mindkét országgyűlési választáson taroltak.
2010-ben aztán politikai földrengés történt az acélvárosban is, aminek már 2009-es európai parlamenti választáson volt előjele. Az MSZP támogatottsága összeomlott, és részben a magyar–cigány együttélési problémák, részben a súlyos gazdasági válság miatt a radikális jobboldali Jobbik felemelkedett. A megyeszékhelyen nagy küzdelemben a második helyet végül sikerült megtartaniuk a szocialistáknak, de csupán 204 szavazattal kaptak többet pártlistán, mint a Jobbik. A Fidesznek a baloldal összeomlása miatt történetében először sikerült megnyernie mind a négy miskolci választókerületet.
A Jobbik ki nem mondott célja lett a 2010-es években, hogy megszerezze a várost, ennek ellenére sem a 2014-es, sem a 2018-as parlamenti választáson nem sikerült egyéni körzetet nyernie – a két országgyűlési voksoláson hatalmas küzdelem zajlott a két egyéni választókerületben. (A városban a parlament létszámának csökkentése, illetve az annak nyomán megalkotott új választójogi törvény hatálybalépése óta négy helyett már csak két egyéni választókerület van. A korábbi négy körzethez is tartoztak Miskolc környéki települések, és ugyanez a helyzet a két új választókerülettel.)
Tizenkét esztendővel ezelőtt az egyik körzetben a kormánypárti Csöbör Katalin, a másikban az MSZP-s Varga László pár száz szavazattal tudott győzni, ám 2018-ban a Fidesznek sikerült legyőznie Vargát Hubay Györggyel, Csöbör pedig Jakab Péter ellen tudott ismételni. A miskolci 1-es körzetet 2022-ben ismét Csöbör Katalin nyerte meg a szavazatok 46,5 százalékával, a baloldal jobbikos jelöltje, Szilágyi Szabolcs 41,4 százalékot ért el. Az országos helyzethez képest ez a körzet tehát viszonylag szoros versenyben dőlt el, a Fidesz előnye nem volt jelentős. A miskolci 2-es körzetben négy évvel ezelőtt Kiss János, a kormánypárt jelöltje 43,8 százalékot kapott, az ellenzék közös aspiránsa, az MSZP-s Varga László pedig 42,8 százalékot ért el – magyarán a 2014-es sikerét nem tudta megismételni a szocialista politikus.
A 2026-os választásra ismét átalakultak Miskolc politikai erőviszonyai. Bár a 2024-es önkormányzati választáson a Fidesz visszaszerezte a polgármesteri posztot és a képviselő-testületi többséget, az európai parlamenti választáson az újonnan alakult Tisza Párt csupán 4 százalékponttal maradt el a kormányzó erő listájától. A baloldal támogatottsága a korábbi évtizedekhez képest is tovább rogyott.
A mostani voksolásra a Fidesz a miskolci 2-es körzetben jelöltet cserélt, Kiss János helyett Hollósy András indul. A város alpolgármestere Miskolcon szerzett felsőfokú végzettséget, éveket töltött a helyi médiában, 2014 óta pedig önkormányzati képviselő a megyeszékhelyen, és 2024-ben lett alpolgármester. Később Miskolc és térsége területi kohéziójának erősítéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Az 1-es körzetben kormánypárti részről nincs változás, a 2010 óta győzelmi szériában lévő Csöbör Katalin száll ringbe. Van azonban meglepetés a kihívói oldalon: a nagy visszatérő Jakab Péter lett. Emlékezetes:
a Jobbik későbbi elnöke 2018-ban csupán 127 szavazattal kapott kevesebbet, mint Csöbör.
Pikáns helyzet, hogy az egykor jobboldali radikális politikust most a Demokratikus Koalíció indítja, s indulása jelentősen befolyásolhatja a körzet végeredményét, ismertsége és a tiszás aspiráns ismeretlensége miatt sok ellenzéki voks landolhat nála. Magyar Péter alakulata Juhász Rolandot indítja, akiről annyit lehet tudni, hogy a szállodaiparban dolgozott, és ötven évig nem érdekelte a politika. Az eddigi információk szerint ebben a körzetben rajthoz áll még a 41 éves Miklós Árpád Ferenc a Mi Hazánk, Kerekes Edit ápoló a Jobbik és Szolnoki Gábor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt színeiben.
A miskolci 2-es körzetben a korábbi országgyűlési választások alapján hatalmas küzdelem várható. Hollósy mellett a körzet helyben is jól ismert jelöltje Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk aspiránsa. Ő a 2024-es önkormányzati választáson simán győzött a körzetében; 2014-ben még mint jobbikos jelölt 30 százalék felett, négy évvel később éppen csak 30 százalék alatt végzett. 2022-ben a Mi Hazánk jelöltjeként már csak 10 százalékot ért el.
A Tisza a helyben ismeretlen Czipa Andrást indítja, aki Brüsszelben dolgozik Gerzsenyi Gabriella mellett.
A korábban az Európai Bizottságnál tevékenykedő Gerzsenyi éveken át bírálta a kormány rezsicsökkentésre vonatkozó intézkedéseit Brüsszelben. A Demokratikus Koalíció Mokrai Mihályt indítja a körzetben, ő korábban Miskolc alpolgármestereként és gazdasági tanácsnokaként dolgozott. A Jobbik Kovács Imre István vállalkozóval indul. Utóbbi jelöltek győzelmi esélyei minimálisak.
Hollósy András, a körzet kormánypárti jelöltje az ellenzéki hangnemet kifogásolja, szerinte a Tisza által képviselt értékek Miskolcon is megjelennek. „Minden olyan agresszív cselekedetet elítélünk, amely nem fér bele a magyar közéletbe” – fogalmaz. Azt állítja, hogy Magyar Péter korábban lepratelepnek nevezte Miskolcot. „Ezt minden miskolci nevében visszautasítjuk, és bocsánatkérésre szólítjuk fel a Tisza Párt elnökét – hangoztatja Hollósy András. – Bízom benne, hogy azzal a szellemiséggel, hangnemmel, szelíd, szolid, de határozott kiállással, amellyel visszük tovább a kampányt, minden jóérzésű miskolcihoz el fogunk jutni, képviselve kereszténydemokrata értékeinket.”
„Büszkék vagyunk arra, hogy a térségbe érkező beruházások sok ezer munkahelyet teremtenek” – mondja Csöbör Katalin a Mandinernek, mérleget vonva az utóbbi évekről. A Fidesz–KDNP képviselője a járműipar átalakulását történelmi léptékű változásnak nevezi, és hangsúlyozza: Miskolcnak és térségének beruházásokra és munkahelyekre van szüksége, mivel azok adnak valódi biztonságot a családoknak. Megjegyzi, hogy a városba érkező jelentős ipari beruházások hosszú távon biztosítják Miskolc gazdasági stabilitását. A politikus szerint a külgazdasági tárcával való együttműködésnek kulcsszerepe volt abban, hogy új vállalatok választották a térséget beruházásaik helyszínéül. Fontosnak nevezi a határon átnyúló kapcsolatokat, aminek kapcsán kiemeli a Miskolc és Kassa közti autópályát. „Egy gyorsvasút még nagyobb előrelépés lenne” – teszi hozzá. Csöbör szól arról is, hogy számos út, közintézmény, óvoda, iskola és közösségi tér megújult a körzetben. Április 12-ével kapcsolatban azt mondja, az a kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni a békét, hiszen ez a fejlődés alapja.
Nyitókép: Shutterstock
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Drámai a helyzet, útját kell állni Európa „öngyilkos kezdeményezésének”.
A közgazdász elmagyarázta, miért fontos, hogy a nemzeti radikálisok egyéniben a Fidesz jelöltjére szavazzanak.
A Tisza vezetőjének újabb kétségbeesett lépése, amellyel egyszerre akarja hergelni a saját táborát és nyomást gyakorolni a helyi vezetőkre.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
