Olyan erő írta felül Trianon gyalázatát, amire az egész világ felfigyel

A békediktátum sebe még mindig vérzik – de van okunk a reményre.

Idén is lesz Budapest Pride, a tavalyi tiltás után lehet, hogy ismét legálisan. Liberális és konzervatív csoportok is hallatták a hangjukat.

A június szerte a világon a Pride hónapja, az egy hónapos programsorozat csúcsa számos nagyvárosban jellemzően egy tömegeket megmozgató felvonulás, amelyet sok esetben botrányok és ellentüntetések kísérnek. A Budapest Pride szervezői nemrég közleményükben bejelentették, hogy az idei felvonulást június 27-én rendezik meg, és felidézték azt is, hogy 2025-ben „a modern Magyarország legnagyobb emberi jogi megmozdulását” valósították meg. A szervezők szerint a fővárossal közösen megrendezett 30. Budapest Pride felvonulás „a rendkívüli körülmények” és a kormányzati tiltás ellenére is hatalmas sikert aratott.

Emlékezetes, a parlament 2025 márciusában fogadta el azt a törvénymódosítást, amely megtiltja az olyan gyűlések megtartását, amelyek a jogszabály szerint „a homoszexualitást vagy a nem megváltoztatását népszerűsítik”. A szabályozás alapján a szervezőket és a résztvevőket akár kétszázezer forintos pénzbírsággal is sújthatják. Ennek nyomán a 2025-ös rendezvény kapcsán büntetőeljárás indult Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ellen az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt, az eljárást azonban a bíróság felfüggesztette.

Karácsony nemrég Ljubljana polgármesterével közösen jelentette ki a szlovén fővárosban, hogy a melegfelvonulás továbbra is szívesen látott rendezvény marad városaikban.

A szervezők úgy fogalmaztak, a tavalyi esemény „erőt demonstrált, és lerántotta a leplet az erő pozíciójában tetszelgő önkényről”. Szerintük a 2025-ös felvonulás reményt adott mindazoknak, akik „demokratikus Magyarországról álmodtak”, akárcsak az idei országgyűlési választás eredménye, ám „a rendszerváltás nem teljes a gyülekezési törvény helyreállítása vagy a 33-as törvény eltörlése nélkül”. Utóbbi egy olyan, 2020 májusában hatályba lépett jogszabály, amely ellehetetleníti a transznemű és interszexuális emberek számára nemük és keresztnevük jogi megváltoztatását.

Közleményükben arra is reagáltak, hogy az Európai Unió Bírósága nemrég jogsértőnek minősítette a köreikben csak homofób és transzfób törvényként emlegetett 2021-es gyermekvédelmi törvényt. Szerintük
a bírósági ítélet azt is jelenti, hogy a 2025-ben elfogadott Pride-tilalom nem maradhat fenn.
Úgy tűnik, hogy bizonyos követeléseikkel célt is érhetnek az új kabinetnél. Mint ismeretes, Pósfai Gábor belügyminiszter május 9-ei parlamenti meghallgatását követően úgy fogalmazott: lehetővé kell tenni, hogy legális keretek között tarthassák meg a Pride-ot, és e célból szükség esetén hajlandó a gyülekezési törvény módosítására is.

A kormány szóvivői aznap tartottak sajtótájékoztatót, amikor a Budapest Pride szervezői bejelentették az idei felvonulás időpontját. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Tisza Párt jelen lesz-e az eseményen, azt válaszolták, erről nincs információjuk, mindenesetre a kormány mindenkinek biztosítja a szabad gyülekezés jogát. A szóvivők hangsúlyozták, a rendezvény lebonyolításába a kabinet nem szól bele, az engedélyezés a hatóságok hatáskörébe tartozik. Azt is elmondták a sajtó képviselőinek, hogy nincs a kormány asztalán a gyülekezési törvény módosítása, amely jogszabály alkalmazása rendőrségi hatáskörbe tartozik. Arra a kérdésre pedig, hogy a Tisza-kormány mikor foglalkozik majd az lmbtq-jogokkal, azt válaszolták, a kormányzat minden társadalmi csoportra figyel, de ezzel kapcsolatban még nem születtek döntések. Érdemes felidézni, hogy Magyar Péter a kampánya során nem helyezte középpontba az lmbtq-ügyet, csak annyit hangsúlyozott több alkalommal, hogy „egyenlő és szabad országot” szeretne építeni, sőt beszélt a szivárványcsaládok támogatásáról is.

A Magyar LMBT Szövetség márciusban tizenkét pontban fogalmazta meg elvárásait a kormánnyal szemben. Kiadványában többek között azt írta, javasolja a jogállamiság helyreállítását, valamint az alaptörvény álláspontja szerint diszkriminatív rendelkezéseinek eltörlését. Emellett szeretné megszüntetni az általa kirekesztőnek tartott házasság- és családfogalmat, valamint a transznemű és interszex embereket „megbélyegző” szabályozást. A szervezet azt is kezdeményezi, hogy az alaptörvény nevesítve tiltsa a szexuális irányultság és a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést. A dokumentum kitér továbbá az lmbtq-tartalmakhoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok eltörlésére, illetve az lmbtq témájú gyűlések törvényi tilalmának megszüntetésére. A szövetség az oktatás kérdéseivel is foglalkozik: megerősítené a szexuális és emberi jogi nevelést a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben, illetve beépítené az lmbtq emberekkel kapcsolatos ismereteket az életkornak megfelelő oktatásba.

A családvédelmi szervezeteknek és konzervatív szereplőknek is markáns véleményük van a folyamatokról. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet korábbi vezetője a belügyminiszter nyilatkozatára reagálva úgy fogalmazott, az unió e kérdésben világosan kijelölte a kormány mozgásterét, amit a tárcavezető végre is hajt. „Látjuk, hogy a kormányban jelen lévő szélsőliberális erőknél ez nem kényszer, hanem belülről fakadó elképzelés. A Pride, amely a világ egyes részein immár heteken át tartó rendezvénysorozattá vált,
nem egy ártatlan, semleges népünnepély, hanem színtiszta politikai aktivizmus hatalmas lobbierővel,
korlátlan médiatámogatással és jelentős anyagi erőforrásokkal. Egy túlszexualizált, szekuláris kor válságtünete, amelyben a nemi identitások és a szexuális orientációk sokfélesége és cserélhetősége képezi az identitás és az önkifejezés legfőbb forrását, a »büszkeség« tárgyát.”

A KDNP országgyűlési képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szexuális kisebbségek olyan jogokat követelnek, amelyek szerinte nem a „kirekesztésük” miatt hiányoznak, hanem helyzetükből fakadóan eleve nem értelmezhetők. Ilyen például a házasság kérdése, amelynek társadalmilag kitüntetett szerepe a férfi és a nő önkéntes elhatározáson alapuló szeretetkapcsolatából fakad – hozta fel példaként. „Természetesen mindenki azt szeret, akit akar, ráadásul az azonos neműek is élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban – valamiért azonban ezt kevesen teszik –, ami a házassághoz hasonló polgári jogokat biztosít, de a fogalmak különbözőségével és tisztaságával megmutatja, hogy a két jogi kategória természetéből adódóan nem lehet azonos” – fűzte hozzá. Máthé Zsuzsa azt is hangsúlyozta, hogy a Pride üzenete – miszerint az emberi természet legfontosabb, ünneplendő ismérve a szexualitás – végtelenül leegyszerűsítő és lealacsonyító, az emberségünk ugyanis ennél sokkal több.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Budapest Pride bejelentését követő napokban tartott sajtótájékoztatóján közölte, a felvonulás után egy héttel családi programokat kínáló eseményt szerveznek, amellyel pozitív választ kívánnak adni „a világ immáron legerősebb lobbijává” váló lmbtq-rendezvényre. Azt is elmondta, hogy külföldi testvérpártjaiknak és európai pártcsaládjuk vezetésének is azt javasolják: saját országukban hasonló rendezvényekkel álljanak ki a hagyományos férfi-női szerepeken alapuló családok, a gyermekvállalás, a gyermekek és a keresztények védelmének fontossága mellett. Indoklása szerint ezek azok az értékek, amelyekre a leginkább büszkének kell lennünk.
Nyitókép: Földházi Árpád