Megint bajba kerülhet Nyugat Európa energiaellátása

Az eredeti tervek szerint már 2030-ra üzembe kellett volna állnia a Tarchon nevű, a brit és a német villamosenergia-piacot közvetlenül összekötő tenger alatti áramvezetéknek, ám a projekt befejezése egy friss hír szerint 2035 végére tolódott.

A mintegy 750 kilométer hosszú, 1,4 gigawatt kapacitású infrastruktúra 

A beruházás a megújuló energia hatékonyabb integrációja révén jelentősen csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást és mérsékelné a fogyasztói árakat. A Tarchon ráadásul alapvető fontosságú eleme annak a brit tervnek, amely a nemzeti áramtermelés 95 százalékát zöldforrásokból fedezné. A fél évtizedes csúszás mögött azonban az egész iparágra jellemző strukturális nehézségek állnak, ugyanis a megvalósítását a brit, a holland és a német hatóságokon átívelő, párhuzamosan futó és indokolatlanul szigorú engedélyeztetési eljárások lassítják. Ezt a helyzetet a földhasználati jogok megszerzésének nehézségei és a nagyfeszültségű kábelek piacán tapasztalható globális ellátási akadályok teszik teljessé. 

A szűk keresztmetszet 

A nyugat-európai hálózatfejlesztések lassulása kifejezetten aggasztó egy olyan időszakban, amikor a kontinens energiaellátása soha nem látott átalakuláson megy keresztül. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az évtized végére a megújulók és a nukleáris energia biztosítja az európai villamosenergia-mix 84 százalékát, csakhogy hiába termelünk egyre több tiszta energiát, ha azt a fizikai hálózatok elmaradottsága miatt nem tudjuk célba juttatni. Vagyis a globális energiarendszer legsúlyosabb ellentmondása az építési sebességek közötti áthidalhatatlan szakadék. Amíg egy  

Bővülő energiaexport-lehetőségek 

A Tarchon-projekt kálváriája viszont felértékeli a kelet-közép-európai régió és benne hazánk hálózatbiztonsági beruházásait, ráadásul a magyar villamosenergia-rendszer termelői oldala elképesztő átalakuláson ment keresztül. Míg 2010-ben a naperőművi kapacitásunk csupán 2 megawatt volt, a múlt év végére meghaladta a 8300-at, és az idén februárig 8442-re nőtt. Ez az óriási zöldenergia-termelő kapacitás – különösen a bővülő akkumulátoros tárolókapacitásokkal – szilárd alapot nyújt a rendszerszintű ellenálló képességhez.  

A hazai energiastratégia szempontjából éppen ezért létfontosságú a bázisáramot biztosító Paks II. megvalósítása, valamint az olyan újgenerációs megoldások integrálása, mint az amerikai fejlesztésű kis moduláris reaktorok, az SMR-ek. Ezek a pár év alatt telepíthető egységek hiánypótlók lennének a hatalmas energiaigényű gyárak közvetlen ellátásában, érdemben tehermentesítve az országos infrastruktúrát. 
 

Digitális kényszerpályák 

Bármilyen dinamikus is a termelői oldal fejlesztése, az árampiaci exportpotenciál kiaknázását a hálózat rugalmatlansága hátráltatja. A hazai lakossági okosmérő-penetráció 25 százalékot meghaladó értéke még mindig elmarad a kívánatostól, és ez gátolja a hálózati stabilitáshoz elengedhetetlen fogyasztói válaszkészség kialakítását.  

Ennek egyik legfontosabb eszköze a dinamikus távvezeték-terhelhetőség, amely valós idejű környezeti adatok, például az aktuális hőmérséklet vagy szél függvényében engedi biztonságosan túlterhelni a vezetékeket, jelentősen növelve az átviteli kapacitást. 

Stratégiai mozgástér  

A nyugati hálózatépítési kudarcokból levonható makrogazdasági konklúzió világos: a magyar gazdaság számára a jövőbeni kitörési pontot a kisebb hozzáadott értékű ipari termelési arány további csökkentése jelenti. Mi több, nálunk a zöldenergia-termelés volumenének a megugrása ellenére az iparági kutatás-fejlesztési költés aránya még túlságosan szerény.  

A Tarchon vezeték csúszása komoly figyelmeztetés Európának. Amennyiben az energetikai szektor nem lép szintet a digitalizáció és a szoftveres irányítás terén, a szűk fizikai keresztmetszetek elszigetelik a termelőinket a prémiumpiacoktól. A jövő nyertesei azok az országok lehetnek, amelyek a saját innovációikra támaszkodva képesek okossá tenni hálózataikat, így a zöldenergia-fordulat nem csupán klímavédelmi megoldás, hanem évtizedekre szóló geopolitikai és gazdasági ütőkártya maradhat. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

 Nyitókép: Ina FASSBENDER / AFP