Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.
Az Ecoticias portál minapi elemzése szerint a mesterséges intelligencia bevonásával hatalmas áttörést értek el a New Hampshire-i Egyetem kutatói. A tudósok nagy nyelvi modellekkel 100 ezer tudományos publikáció adatait szintetizálták, felépítve egy 68 ezer bejegyzéses adatbázist.
Az új MI-algoritmus 25 olyan új ferromágneses jelöltet azonosított, amely ritkaföldfémek nélkül gyártható, mégis extrém magas hőmérsékleten is stabil marad.
Az egyik legígéretesebb egyedi vegyület (GaFe2Co4Si) a 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten is kiválóan működik.
Ezek a laboratóriumi eredmények rendszerszintű jelentőségűek a globális ipar, különösen az energetika és a járműgyártás számára, mivel
az elektromos autók és a modern szélturbinák motorjaiban használt állandó mágnesek előállítása napjainkban egy geopolitikailag rendkívül sebezhető ellátási láncra támaszkodik.
A ritkaföldfémek bányászata és finomítása erősen koncentrált, ami komoly stratégiai kockázatot jelent a technológiai átállást erőltető nyugati gazdaságoknak.
A Nemzetközi Energiaügynökség aktuális adatai is rávilágítanak erre a geopolitikai kiszolgáltatottságra, ugyanis a tavalyi adatokból kiolvasható, hogy a finomítás globális piacának 86 százalékát Kína uralta. Az előrejelzések szerint
a finomított ritkaföldfémek szegmensében Peking egészen 2035-ig megőrizheti a 70-80 százalékos piaci dominanciáját.
Ez az elképesztő koncentráció egy évtizedek óta tudatosan épített, államilag finanszírozott iparpolitika eredménye, amely a nyugati világot igen nehéz helyzetbe kényszerítette.
Az ipari fókusz eltolódása a belső égésű technológiákról az akkumulátorokra és a szoftveres vezérlésre, rendkívül súlyosan érintette az európai autógyártókat. A kínai iparpolitika gyors fejlődése és az elektromos értéklánc földrajzi koncentrációja behozhatatlan versenyelőnyt biztosít Pekingnek. A technológiai versenyfutás ráadásul
tovább növeli a kritikus afrikai nyersanyagokért, köztük a kobaltért és a rézért folytatott nagyhatalmi küzdelmet, amely folyamatoknak Európa jellemzően csak elszenvedője.
Ebben a fojtogató geopolitikai környezetben jelenthet fordulópontot a ritkaföldfém-függőség algoritmusokkal támogatott mérséklése, mivel az anyagtudományi kutatások mesterséges intelligenciával segített felgyorsítása teret nyit az amerikai és a nyugat-európai technológiai szuverenitás helyreállítására. Ha a nyugati ipar képes megkerülni a ritkaföldfémeket a gyártás során, azzal tompíthatja a bányászati kapacitások ázsiai túlsúlyából fakadó kiszolgáltatottságát, és egy stabil, saját kézben tartható ellátási rendszert építhet ki.
Bár az újgenerációs anyagok ipari tömeggyártására még legalább 5-10 évet várni kell, a következő évtizedben elképesztő robbanás előtt áll az akkumulátorok és az elektromos motorok fejlődése . A regionális akkumulátor-ökoszisztéma stratégiai fennmaradása szempontjából fontos, hogy a termelési struktúra a nyersanyagintenzív technológiák felől a fejlett, adatalapú anyagtudományi innovációkat integráló megoldások irányába mozduljon el, végleg lezárva a kizárólag volumenre fókuszáló ipari korszakot.
A tech- és autóipari ellátási láncok átrendeződése borítékolható, és ehhez a magyar gazdaságpolitikának proaktív beavatkozással kell alkalmazkodnia. Az állami innovációs forrásokat és a tehetséggondozást a hazai stratégiai iparágak szolgálatába kell állítani, megakadályozva a gazdaság összeszerelői pozícióba történő beragadását. A nemzetgazdasági konnektivitás fenntartása céljából ösztönözni kell az innovatív, ritkaföldfém-független rendszerek régiós beágyazását, kiegészítve azt a magasabb hozzáadott értékű teljesítményelektronikai kompetenciák felépítésével. A sebezhetőség csökkentése mellett a kritikus digitális infrastruktúra, így az adatközpontok fizikai védelme is alapfeltétele annak, hogy az ország az újgenerációs hajtásláncok európai központjává válhasson.
Kapcsolódó:
Mivel egy orosz támadás akár hónapokon belül realizálódhat, Tusk szerint Európának fel kell hagynia a NATO-garanciákba vetett vak hittel, és saját, ütőképes védelmi szövetséget kell kovácsolnia.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Az iráni háború miatt jelentős üzemanyagdrágulás, sőt kerozinhiány is kialakulhat Európában. A légitársaságok az utolsó pillanatban is törölhetnek járatokat.
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén.
Felhívással fordult az emberiséghez XIV. Leó pápa.
