A történelem legnagyobb energiaválságával néz szembe a világ

Erre figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője. Világszerte eltérő módszerekkel próbálják átvészelni a helyzetet.


Erre figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője. Világszerte eltérő módszerekkel próbálják átvészelni a helyzetet.


Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.


Az iráni háború miatt jelentős üzemanyagdrágulás, sőt kerozinhiány is kialakulhat Európában. A légitársaságok az utolsó pillanatban is törölhetnek járatokat.


A német pénzügyminiszter szerint az ukrajnai háború okozta energiaválsághoz hasonló probléma jöhet az roszágban.


Kiszivárgott a Bizottság tervezete.


Ha nem változik a helyzet, számolni kell azzal, hogy hamarosan több járatot is törölni fognak.


A napenergia 10 százalékos részesedéssel most először hagyta le az atomenergiát. Míg a napelem mára a legolcsóbb opció lett, a globális verseny győztesei nem a telepítők, hanem a rugalmas hálózatot építő országok lesznek.


Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.


Az Oroszország elleni szankciók feloldása helyett lakosságot kevesebb utazásra kérik, hogy az üzemanyagkészleteket stratégiailag fontos területekre lehessen átcsoportosítani.


Az orosz forrásokról való leválás a nemzetközi nagytőke érdeke – mutatott rá az energiajogász.


A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását.


A nyugat-európai áramhálózatok lassú fejlesztése veszélybe sodorja a kontinens teljes zöldátállását. A régiónkban a meglévő infrastruktúra okosításával és a stabil bázisáram kiépítésével kerülhető el a gazdasági lemaradás.


A tömegesen érkező osztrák és olasz autósok ellátási zavarokat okoztak a határ menti benzinkutaknál.


Napi egyszeri áremelés jöhet a kutakon.


A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.


Tehát például ne csak arra lehessen szavazni, aki mosolyogva tolja a marketingszöveget, miközben elhallgatja az apróbetűs részleteket. Francesca Rivafinoli írása.


Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.


A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.


A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.


Az energiabeszerzés többé nem pusztán kereskedelmi-üzleti kérdés, hanem a szuverenitás és állami-politikai cselekvőképesség alapvető eleme.
