A nyugat-európai áramhálózatok lassú fejlesztése veszélybe sodorja a kontinens teljes zöldátállását. A régiónkban a meglévő infrastruktúra okosításával és a stabil bázisáram kiépítésével kerülhető el a gazdasági lemaradás.
A tömegesen érkező osztrák és olasz autósok ellátási zavarokat okoztak a határ menti benzinkutaknál.
Napi egyszeri áremelés jöhet a kutakon.
A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.
Tehát például ne csak arra lehessen szavazni, aki mosolyogva tolja a marketingszöveget, miközben elhallgatja az apróbetűs részleteket. Francesca Rivafinoli írása.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Az energiabeszerzés többé nem pusztán kereskedelmi-üzleti kérdés, hanem a szuverenitás és állami-politikai cselekvőképesség alapvető eleme.
