Nem ért egyet a kormány tervével a közjegyzői kamara

Nem ért egyet a kamara, hogy a Tisza-kormány megnyirbálná a közjegyzői hatásköröket – írja az Index. Mint ismert, a Tisza-kormány a közjegyzői rendszer átalakítására készül: egyes hatásköröket a bíróságokhoz és a kormányhivatalokhoz telepítenének, mérsékelnék a közjegyzői díjakat és megszüntetnék a közjegyzőségek számának korlátozását. Magyar Péter négy hónapja ismertette a párt 240 oldalas programját, amelyet elmondása szerint több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentum többek között átrajzolja az igazságszolgáltatási rendszert: rendeznék az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak – bérezését és munkakörülményeit, felgyorsítanák a bírósági eljárásokat, átfésülnék a teljes büntetőjogi szabályozást, államosítanák a bírósági végrehajtást és átalakítanák a közjegyzői rendszert.

A közjegyzői rendszer átalakításáról szólva a program leszögezi: „Jelentősen leszűkítjük a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, és felső korlátot vezetünk be a közjegyzői tevékenység díjazására, így sokkal olcsóbbá válik az ügyintézés. Egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, más tevékenységeket a kormányhivatalokhoz telepítünk. Megszüntetjük a közjegyzőségek számának korlátozását, kialakítva így a versenyt”.

Az Index ennek kapcsán megkereste a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK), kiderült: a szervezet vezetése személyesen egyeztetett Görög Márta igazságügyi miniszterrel. Jelezték, évek óta több javaslatuk is van „a szabályozása módosítására, a hatékonyság növelésére, de az elmúlt években erre nem volt fogadókészség. Most a kamara a kormányzati felülvizsgálat előkészítő szakaszában a minisztérium kérésére adatokat és statisztikákat gyűjt és szolgáltat, valamint korábbi javaslatait aktualizálva szintén megküldi a tárcának” – írták.

A kormányprogram közjegyzőséget érintő egyes megállapításai kapcsán rögzítették: 

amiért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak. Évente egymillió ügyben tehermentesítik a túlterhelt bíróságokat, miközben állami forrást nem kapnak sem a közjegyzői irodák, sem a kamara”.

Annak kapcsán, hogy felső korlátot terveznek bevezetni a közjegyzői tevékenység díjazására, hogy sokkal olcsóbbá váljon az ügyintézés, megjegyezték: a közjegyzői díjszabást miniszteri rendelet határozza meg, amelytől a közjegyző nem térhet el. Minden közjegyzői díj maximálva van, miközben a bírósági illetékplafont eltörölték. A díj ma az azonos peresített érték bírósági illetékénél lényegesen alacsonyabb. 2025-ben egy 50 millió forintos hagyatéki per elsőfokú bírósági illetéke a korábbi 1 500 000 forintról (ez volt a maximális illeték) 2 789 500 forintra nőtt, magasabb ügyérték esetén még nagyobb a növekedés mértéke, míg ugyanekkora ügyértékű hagyatéki eljárás közjegyzői díja a felmerült készkiadások (például postaköltség) függvényében 160-200 ezer forint között van.

Kifejtették, hogy nem értenek egyet azzal sem, hogy egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, illetve más tevékenységeket a kormányhivatalokhoz telepítsenek. Mint hangsúlyozták, a bíróságok és a kormányhivatalok túlterheltek, a hivatalokban gyakran nem jogászok dolgoznak, miközben a közjegyzői irodákban jogi szakvizsgával rendelkező közjegyzők vagy közjegyzőhelyettesek járnak el, méghozzá a közjegyző teljes anyagi felelőssége mellett, állami források nélkül végezve a tevékenységet. Ráadásul az állam – azaz az adófizetők közössége – számára jelentős többletköltséggel járna ezeknek a feladatoknak az átvétele és a szükséges munkatársak felvétele, képzése, a rendszerek és folyamatok kiépítése, továbbá műhibák esetén a kártérítési felelősség viselése. „A közjegyzőnek az ügyek gyors és eredményes elintézéséhez fűződő személyes érdeke a kulcsa a hatékony ügyintézésnek, ami az állami szektorban lévő szereplők esetén nem adott” – állította a kamara.

A közjegyzőségek számának növelése kapcsán kiemelték, hogy a közjegyzők számát jogszabály határozza meg: jelenleg az országban 313 közjegyzői székhely és 494 közjegyzőhelyettes van, akiket a közjegyzők alkalmaznak. Egy közjegyzői székhely akkor üresedik meg, amikor az oda kinevezett közjegyző meghal, nyugdíjas lesz, lemond, vagy más székhelyre helyezik át.

Felhívták a figyelmet, hogy a közjegyzői irodák jelentős része már most is a fennmaradásért küzd. Amennyiben a közjegyzői helyek számát növelik, azzal a veszéllyel jár, hogy elsősorban vidéki régiókban nem jut elegendő ügy a közjegyzői irodáknak ahhoz, hogy kitermeljék saját költségeiket.

Ha pedig nem tudják fenntartani működésüket, akkor újabb szolgáltatás tűnik el a vidékről a boltok, bankfiókok, posták stb. után, így az ott élők társadalmi esélyegyenlősége tovább romlik. Emlékeztettek: a mai közjegyzői létszám a 2000-es években alakult ki, az akkori ügyforgalomra tekintettel. Azóta mind a közjegyzői okiratok, mind a hitelesítések száma jelentősen (60, illetve 75 százalékkal) csökkent, így a létszám növelése ezért sem indokolt.

Nyitókép: MTI