Hatalmas a baj, a németek is beismerték: nem lesz üzemanyag
A német pénzügyminiszter szerint az ukrajnai háború okozta energiaválsághoz hasonló probléma jöhet az roszágban.

Az iráni háború miatt jelentős üzemanyagdrágulás, sőt kerozinhiány is kialakulhat Európában. A légitársaságok az utolsó pillanatban is törölhetnek járatokat.

Közeledik a nyár, ami azt jelenti, hogy egyre többen akarnak repülővel utazni ebben az időszakban. Idén ráadásul nemcsak a növekvő kereslet dob hatalmasat a repjegyárakon, hanem az is, hogy az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása következtében nem áll rendelkezésre elegendő üzemanyag Európában; ami pedig van, annak is jelentősen megnövekedett az ára. Április közepén több helyről is érkezett figyelmeztetés, hogy Európának csupán hat hétre elegendő üzemanyag-tartaléka maradt, ami nemcsak jelentős drágulást, hanem járatritkításokat is eredményezni fog. Pár napra rá meg is érkezett az első sokkoló bejelentés: a Lufthansa már húszezer nyári járatát törölte, és várhatóan nem a német légitársaság lesz az egyetlen, amely ilyen jellegű intézkedésekkel igyekszik jövedelmezően fenntartani a működését. A járatritkítások ráadásul pont a rövidebb útra szóló, alacsonyabb árú repülőutakat érintik, hiszen a vállalatoknak is ezek hozzák a legkisebb profitot.

Az elmúlt napokban több szakember is figyelmeztetett, hogy a közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros blokkolása miatt Európa légiközlekedését hatalmas veszély fenyegeti. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője április 16-án bejelentette, hogy ha nem változik az iráni helyzet, hamarosan több légijáratot is törölni kell Európában. Figyelmeztetett, hogy a kontinensnek mindössze hat hétre elegendő repülőgép-üzemanyag-tartaléka maradt, és várhatóan hamarosan több légitársaság is bejelenti, hogy egyes járatokat mégsem tud elindítani. Bejelentésében hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs üzemanyaghiány; a légitársaságok inkább gazdasági megfontolásból dönthetnek úgy, hogy nem indítanak el egyes, kevésbé jövedelmező járatokat.

Ezt is ajánljuk a témában
A német pénzügyminiszter szerint az ukrajnai háború okozta energiaválsághoz hasonló probléma jöhet az roszágban.

Nem sokkal utána, szombaton Lars Klingbeil német pénzügyminiszter megerősítette az Energiaügynökség vezetőjének kijelentéseit, és szorgalmazta, hogy Európa mihamarabb álljon át a megújuló energia használatára. Egyúttal figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus elhúzódása esetén az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválsághoz hasonló problémákra kell számítani.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha nem változik a helyzet, számolni kell azzal, hogy hamarosan több járatot is törölni fognak.

A szakemberek jóslatai pedig hamarosan beigazolódtak: a német Lufthansa kedden jelentette be, hogy
május és október között összesen 20 ezer járatot töröl.
A légitársaság az üzemanyagárak drasztikus emelkedésére hivatkozott, és nyilatkozatában azt állította, hogy az intézkedéssel 40 ezer tonna kerozint takarítana meg. A változtatás olyan kulcsfontosságú európai csomópontokat érint, mint Frankfurt, München, Zürich, Bécs, Brüsszel és Róma.
Ezt is ajánljuk a témában
A kerozin ára az iráni konfliktus kirobbanása óta megduplázódott, ami komoly nyomást helyez az európai légitársaságokra.

A légitársaság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy főként azokat a járatokat törölték, amelyek eddig is veszteségesen működtek, régebbi, kevésbé hatékony repülőgépekkel, amelyeket a következő néhány évben egyébként is kivontak volna a forgalomból. Hozzátették, hogy a nagyobb távolságra közlekedő járatokat nem érintik ezek az intézkedések.
A Lufthansa bejelentésére reagálva a Connexion France által megszólított szakértő elmondta, hogy szerinte a légitársaságok mostantól sokkal tudatosabban odafigyelnek arra, hogy az újabb, üzemanyag-hatékonyabb gépeket használják, és várhatóan felgyorsul majd a régebbi repülőgépek kivonása a forgalomból.
Ha a járatritkítás nem is, a jegyáremelkedés biztosan minden európai légitársaságot érint vagy érinteni fog. Az EU figyelmeztetése szerint, ha továbbra sem nyitják meg a Hormuzi-szorost, biztosan számíthatunk arra, hogy a kontinensnek üzemanyaghiánnyal kell szembenéznie.
A csökkenő üzemanyagkészlet és az emelkedő költségek pedig arra kényszerítik a légitársaságokat, hogy emeljék a jegyárakat vagy töröljék a járatokat, hogy stratégiailag megőrizzék készleteiket a jövedelmezőbb útvonalak számára.
Az Airlines UK, amely több vállalatot is képvisel, köztük a British Airways-t, a Ryanairt, az easyJetet és a Jet2-t, arra kérte az Egyesült Királyság Polgári Légiközlekedési Hatóságát, hogy dolgozzon ki vészhelyzeti tervet a repülőgép-üzemanyag beszerzésére és beosztására annak érdekében, hogy kitartsanak a készletek. Az Airlines UK felveti, hogy átmenetileg tegyék lehetővé egy olyan üzemanyagtípus (A típus) importját, amely az USA-ban engedélyezett, de Angliában és az Európai Unióban nem.
Dan Jørgensen, az Európai Unió energiaügyi biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti helyzet
a legtöbbek nyaralását érinteni fogja, „akár járattörlések, akár rendkívül drága jegyek formájában”.
Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a fapados légitársaságok nagy része – köztük például a Ryanair – még nem kötött új fedezeti szerződéseket a nyárra. Ezeknek a szerződéseknek köszönhetően a légitársaságok hetekkel vagy akár hónapokkal előre biztosíthatják, hogy rögzített áron vásároljanak üzemanyagot. Azonban a jelenlegi magas árak mellett a társaságok inkább kivárnak, bízva az árak csökkenésében. A francia lap szerint ugyanakkor egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a légitársaságok a nyári időszakra is csak magasabb áron tudják beszerezni az üzemanyagot, ami jegyáremelkedést eredményezhet.
Amióta kitört a háború az Egyesült Államok és Irán között, jelentősen emelkedtek az európai nagykereskedelmi repülőgép-üzemanyagárak. A drágulás tovább fokozódott, amikor február végén Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost. A repülőgép-üzemanyagárak áprilisra közel száz százalékkal emelkedtek a konfliktus kitörése előtti árakhoz képest.
Az európai repülőgép-üzemanyagpiac közelében dolgozó kereskedők szerint áprilisra még biztosított a szükséges ellátás, a májusi helyzet azonban egyelőre bizonytalan. A kieső üzemanyagot túlnyomórészt az Egyesült Államokból próbálják pótolni.
Az Európában felhasznált repülőgép-üzemanyag 40 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. A tartós lezárás és a tengeri blokád miatt már hetek óta nem érkezik a kontinensre elegendő mennyiség ahhoz, hogy fel lehessen tölteni a készleteket. A jelentések szerint több tankerhajó, amely Kuvaitból, Szaúd-Arábiából és más országokból érkezne Európába, a szorosban rekedt.
Más jelentős exportőrök pedig – például Kína – átmenetileg leállították az exportot a megfelelő belföldi ellátás biztosítása érdekében.
Az energiaügyi biztos szerint, ha egy napon belül újraindulna minden szállítás, azzal megelőzhető lenne a széles körű járatcsökkentés, de
„még a legjobb forgatókönyv esetén is jó ideig fennmaradna az áremelkedés”.
A krízishelyzetre reagálva az Európai Bizottság a héten több javaslatot is tett arra, hogy elősegítse a tagállamok együttműködését. Az elsődleges célok közé sorolták a mihamarabbi átállást a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra.
„A nemzeti vészhelyzeti intézkedéseket, valamint a repülőgép-üzemanyag és a dízel rendelkezésre állását biztosító lépéseket – beleértve az olajfinomítói kapacitások elérhetőségét is – szorosan össze kell hangolni”
– közölte a bizottság, de konkrét részleteket nem osztott meg.
A tagállamoknak szánt tervezet állítólag több nem kötelező érvényű javaslatot is tartalmaz, amelyek a tiszta energiára való átállást ösztönzik, valamint a repülőgép-üzemanyag-készletek lehető legmagasabb szinten tartását célozzák.
Friedrich Merz német kancellár vasárnap bejelentette, hogy összehívja az ország Nemzetbiztonsági Tanácsát, hogy megvitassák az iráni háború következtében kialakult repülőgép-üzemanyag-hiány helyzetét.
„A célunk egyértelműen az, hogy a vállalkozások és az állampolgárok számíthassanak arra, hogy rendelkezésükre állnak az olyan alapvető termékek, mint a dízel, a benzin és a repülőgép-üzemanyag” – fogalmazott. Az egy éve megalakított testület összehívása is azt jelzi, hogy Berlin jelentős, nemzeti szintű problémaként tekint a repülőgép-üzemanyag-hiányra.
Nyitókép: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté energiajogász a Mandinernek mondta el, szerinte miben változik majd hamarosan a leendő kormánypárt véleménye.
