Ez több ezer munkavállalót érint: nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz a reklámcég az új törvénytervezet miatt

„A kültéri reklámszakma szereplőiként, valamint számos társasház, ingatlantulajdonos, vállalkozás, önkormányzati partner és munkavállaló képviseletében tisztelettel kérjük, hogy a reklámeszközök szabályozásának módosítása során valamennyi érintett érdekét mérlegelve, a jogállamiság, az arányosság, a településkép védelme, valamint a gazdasági és társadalmi szempontok egyensúlyának figyelembevételével hozzanak döntést” – írták a Horizont Reklám Szerviz képviselői az országgyűlési képviselőknek, a településfejlesztési és városépítészeti szakembereknek és más döntéshozóknak címzett nyílt levelükben.

Mint rámutattak: a jelenleg működő reklámberendezések döntő többsége nem jogellenesen létrejött eszköz. Ezek a reklámfelületek hatósági eljárások eredményeként, településképi hozzájárulások, hatósági nyilvántartások és NMHH-azonosítók alapján működnek. Tulajdonosaik és üzemeltetőik a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, jelentős beruházásokat hajtottak végre, hosszú távú szerződéseket kötöttek, és a jogszabályok által biztosított keretek között végezték tevékenységüket.

„Meggyőződésünk, hogy a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme olyan alapvető jogállami értékek, amelyeknek a jövőbeni szabályozás kialakítása során is érvényesülniük kell. 

– húzták alá.

Hangsúlyozták: 

„Meggyőződésünk, hogy a cél nem a reklámok teljes visszaszorítása, hanem egy olyan kiegyensúlyozott szabályozási rendszer kialakítása, amely egyszerre védi a városképet, tiszteletben tartja a jogállamiság követelményeit, támogatja a társasházak felújítását, megőrzi a munkahelyeket, védi a beruházásokat és lehetővé teszi a jogszerűen működő reklámfelületek fennmaradását” – fogalmaztak.

„Tisztelettel kérjük a jogalkotókat, hogy 

és olyan megoldást válasszanak, amely Budapest és Magyarország hosszú távú érdekeit egyaránt szolgálja” – írták.

A nyílt levél teljes szövege alább olvasható.

„Nyílt levél a kültéri reklámszabályozás tervezett módosítása kapcsán

Tisztelt Országgyűlési Képviselők!
Tisztelt Döntéshozók!
Tisztelt Településfejlesztési és Városépítészeti Szakemberek!

A kültéri reklámszakma szereplőiként, valamint számos társasház, ingatlantulajdonos, vállalkozás, önkormányzati partner és munkavállaló képviseletében tisztelettel kérjük, hogy a reklámeszközök szabályozásának módosítása során valamennyi érintett érdekét
mérlegelve, a jogállamiság, az arányosság, a településkép védelme, valamint a gazdasági és társadalmi szempontok egyensúlyának figyelembevételével hozzanak döntést.

A jelenleg működő reklámberendezések döntő többsége nem jogellenesen létrejött eszköz. Ezek a reklámfelületek hatósági eljárások eredményeként, településképi hozzájárulások, hatósági nyilvántartások és NMHH-azonosítók alapján működnek. Tulajdonosaik és üzemeltetőik a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, jelentős beruházásokat hajtottak végre, hosszú távú szerződéseket kötöttek, és a jogszabályok által biztosított keretek között végezték tevékenységüket. 

Meggyőződésünk, hogy a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme olyan alapvető jogállami értékek, amelyeknek a jövőbeni szabályozás kialakítása során is érvényesülniük kell. Egy több milliárd forintos beruházásokkal működő piac nem kezelhető úgy, mintha annak szereplői engedélyek és jogszerűen megszerzett jogosultságok nélkül működnének.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a reklámszakma nem kizárólag reklámcégekről szól. A piac működéséhez több ezer magyar munkavállaló, kivitelező, nyomda, szerkezetépítő, villanyszerelő, grafikus, médiatervező, karbantartó és egyéb vállalkozás kapcsolódik. Emellett több száz társasház és lakóközösség részesül olyan bevételekből, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az épületállomány fenntartásához, felújításához és értékének megőrzéséhez.

Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a nagy forgalmú városi útvonalak mentén található tűzfalak kérdésére. Ezek a felületek jellemzően nem építészeti homlokzatok, hanem olyan végfalak, amelyeket eredetileg sem városképi látványelemként terveztek. Ablakokat, erkélyeket vagy építészeti részleteket nem takarnak, ugyanakkor megfelelő szakmai kialakítás mellett sok esetben rendezettebb, igényesebb és esztétikusabb megjelenést biztosítanak, mint a gyakran elhanyagolt vagy leromlott állapotú eredeti felület.

Kérjük ezért, hogy a jogalkotó a teljes tiltás helyett vizsgálja meg a differenciált szabályozás lehetőségét, és a fővárosi főútvonalak, közlekedési csomópontok és nagy forgalmú területek mentén található, építészeti értéket nem hordozó tűzfalak esetében őrizze meg a szabályozott reklámcélú hasznosítás lehetőségét. 

Hasonlóan fontosnak tartjuk a homlokzati reklámok kérdését. Nem minden épület és nem minden homlokzat azonos városképi jelentőségű. Számos olyan épület található, ahol a reklám nem értékes építészeti elemeket takar el, hanem nagy összefüggő falfelületeken jelenik meg, miközben jelentős bevételt biztosít az épület fenntartásához és felújításához. Álláspontunk szerint indokolt különbséget tenni a kiemelt műemléki környezet, illetve a modern vagy építészeti szempontból kevésbé érzékeny épületállomány között.

Külön figyelmet érdemelnek a tetőreklámok is. Budapest számos pontján olyan reklámberendezések működnek, amelyek évtizedek óta a városi környezet részét képezik, megfelelő műszaki és biztonsági feltételek mellett. Megítélésünk szerint ezek esetében sem az általános tiltás, hanem a helyszínspecifikus, városképi szempontokat figyelembe vevő szabályozás szolgálná leginkább a közérdeket.

Nem látjuk megalapozottnak, hogy valamennyi tetőreklám azonos megítélés alá essen, függetlenül annak elhelyezkedésétől, környezetétől és városképi hatásától. A városon kívüli főközlekedési utak, autópályák, autóutak és bevezető szakaszok mentén található reklámberendezések esetében különösen fontosnak tartjuk figyelembe venni, hogy ezek nem történelmi városi környezetben helyezkednek el. Az ilyen területeken a településképi szempontok alapvetően eltérnek a belvárosi környezettől. Nem indokolt ugyanazon szabályozás alá vonni egy történelmi városközpontot és egy autópálya melletti gazdasági vagy kereskedelmi övezetet. A közlekedési folyosók mentén elhelyezett reklámberendezések elsődleges szerepe a gazdasági kommunikáció, a vállalkozások láthatóságának biztosítása és a fogyasztók tájékoztatása.

Különösen fontosnak tartjuk az építési reklámhálók kérdését. Az elmúlt közel tíz év során a szabályozási környezet folyamatos szigorítása miatt jelentősen visszaesett azoknak az építési reklámhálóknak a száma, amelyek korábban társasházi felújítások finanszírozását segítették elő. Ezzel párhuzamosan Budapest belső kerületeiben számos épület állapota folyamatosan romlott, miközben a lakóközösségek önerőből sok esetben képtelenek előteremteni a szükséges felújítások forrásait.

Az építési reklámháló nem önálló reklámcélú eszköz. Ideiglenes jelleggel, tényleges építési vagy felújítási munkálatokhoz kapcsolódva jelenik meg, és a keletkező bevételt közvetlenül az épület megújítására fordítják. Ezekből a bevételekből homlokzatok újulnak meg, tetők javulnak meg, energetikai korszerűsítések valósulnak meg, életveszélyes szerkezetek kerülnek helyreállításra, és olyan épített örökségi értékek menekülnek meg, amelyek felújítása egyébként hosszú évekre vagy akár évtizedekre elmaradna.

Álláspontunk szerint nem az építési reklámháló intézményét kell megszüntetni, hanem annak átlátható és szigorú szabályozását szükséges megteremteni. Indokolt lehet jogszabályban meghatározni a minimálisan elvégzendő felújítási munkák körét, azok
értékét, a kihelyezés időtartamát, valamint az ellenőrzés részletes szabályait. Ez egyszerre szolgálná a településkép védelmét és a társasházak jogos érdekeit.

A reklámok társadalmi megítélése természetesen eltérő lehet. Ugyanakkor nem helyes abból kiindulni, hogy minden reklám szükségszerűen városképromboló. A megfelelően szabályozott, esztétikailag ellenőrzött reklámfelületek számos esetben rendezettebb megjelenést biztosítanak, miközben gazdasági, társadalmi és közösségi értéket teremtenek.

Meggyőződésünk, hogy a cél nem a reklámok teljes visszaszorítása, hanem egy olyan kiegyensúlyozott szabályozási rendszer kialakítása, amely egyszerre védi a városképet, tiszteletben tartja a jogállamiság követelményeit, támogatja a társasházak felújítását, megőrzi a munkahelyeket, védi a beruházásokat és lehetővé teszi a jogszerűen működő reklámfelületek fennmaradását.

Tisztelettel kérjük a jogalkotókat, hogy a végleges szabályozás kialakítása során a szakmai szervezetek, önkormányzatok, társasházak, városépítészeti szakemberek és piaci szereplők véleményét is vegyék figyelembe, és olyan megoldást válasszanak, amely Budapest és Magyarország hosszú távú érdekeit egyaránt szolgálja.

Budapest, 2026. június 04.

Tisztelettel:

A kültéri reklámszakmában érintett piaci szereplők

Kenéz András
Ügyvezető

Tóth István
ügyvezető”

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi