Kárpátaljaiak a Mandinernek: szép, hogy Kijevből megígértek valamit Magyar Péternek, várjuk ki a végét

Nagy horderejű bejelentést tett június 3-án Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán, ahol arról beszélt, hogy „3 hét alatt sikerült elérnünk azt, amit Orbán Viktoréknak 10 év  alatt nem.”, jelesül, hogy „teljeskörű megállapodásra” jutottak Ukrajnával „a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán”.

Majd utóbb egy nemzeti összetartozás-napi posztban rá is erősített erre: „Örülök, hogy a jövőben a kárpátaljai honfitársaink is visszanyerik a nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogaikat” – írta.

Kezdve azzal a pontosítással, hogy sajnos a kárpátaljai magyarok sajnos már valószínűleg százezren sincsenek, illetve hogy az említett jogok nagy része nem bővítés, hanem olyasmik, amik egyébként korábban megvoltak, csak a Petro Porosenko- majd a Volodimir Zelenszkij-féle ukrán kormányok fosztották meg tőle a kárpátaljai magyarokat, 

Dobsa István kárpátaljai tanár és helyi politikus Facebook-oldalán úgy fogalmazott, „a hírt érdemes óvatos optimizmussal fogadni. A vállalások akkor válhatnak valódi garanciává, ha azokat Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa is elfogadja, vagyis törvényi szinten is rögzíti”.

Mivel a tárgyalások titkosítva voltak, a résztvevőknek pedig úgy tudjuk, tilos nyilatkozniuk a folyamat alatt, így a helyi ügyekre jól rálátó közösségi vezetőket kérdeztünk arról, mennyire látják újnak, hitelesnek, vagy éppen megvalósíthatónak az ígéreteket.

„Volt már hasonló Porosenko is eljött Beregszászba annak idején, vele is sikerült megegyezni ebben, aztán pont az ellenkezőjét csinálta. Így hallgattuk, hallgattuk, szépen hangzott, de mi ezt a filmet már láttuk” – emlékszik vissza egyik forrásunk. Olyan is van, aki nem bírja véka alá rejteni szkepszisét: „2017-ben pár nappal azután, hogy nagy közös örömködések közepette megvolt az ukrán társulási szerződés az EU-hoz, amit Magyarország is támogatott, odavágták a jogfosztó oktatási törvényt. 2019-ben, miután Zelenszkij megnyerte a választásokat, megint elhitették a magyar külüggyel, hogy mindent meg lehet velük beszélni, és látjuk, mi lett. Nem tudom, ez a mostani miben lesz más” – fogalmaz.

Akárhogy is, elmondásuk alapján a Magyar Péternek kommunikált ukrán ígéreteket három csoportba tudtuk besorolni:

• ami előrelépés lenne, és tényleg jó lenne, ha jól csinálnák
• ami már papíron eddig is így volt, csak éppen hol betartották, hol nem
• és ami túl homályos ahhoz, hogy ennyiből kiderüljön, porhintés-e 

a 90 milliárdos hitel vétója feloldásának és a csatlakozási folyamat megkezdésének lehetőségéért, vagy valóban várható pozitív elmozdulás.

Lássuk, mik azok a jogosultságok, amikről Magyar Péter szót ejtett. Ezek elsősorban az iskolákat érintik, eszerint

Mint forrásunk elmondta: ez önmagában könnyebbség lenne, már elég széles körű és be is tartják. Hiszen sok kistérségi iskola pedagógusa nem feltétlenül beszéli megfelelő szinten az ukrán adminisztrációs szaknyelvet, márpedig mindeddig ukránul kell például beszámolókat írniuk, és számos dokumentum csak ukránul elérhető.

„ez jóleső gesztus lenne, merőben szimbolikus, de szép” – mondja az oktatásügyre rálátó forrásunk. 

ez eddig is így volt;

szintén így volt;

ahogy az is, hogy ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt az iskolákban. 

Csak éppen az ukránt is érdemes volt előtte énekelni a békesség kedvéért.

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból pedig eddig is lehetett érettségizni, mint ahogy a mostani ígéretek között szerepel, de eddig sem váltotta ki az ukrán érettségit, és valószínűtlen, hogy ebben engednének. 

A legkacifántosabb az ezutáni rész, ami a fő problémát a 2017-es ukrán oktatási törvény 7. cikkelyét érinti – emlékezetes, ez volt az, amely elrendelte az általános iskola felső tagozatától kezdve a fokozatos átállást ukrán nyelvű oktatásra.

Itt három kérdés merül fel, kettő még csak elméleti: 

• mit jelentene a nemzetiségi iskolák visszaállítása a gyakorlatban?
• illetve: mihez képest lehetne csak így bővíteni az ukrán tannyelvű tantárgyak körét? 

A 2017 előtti állapotokhoz képest jelentene ez plusz tantárgyakat (vagyis szülői beleegyezéshez kötik az ukránosítást és annak tempóját), vagy a jelenlegi – igaz, egyelőre végrehajtásában felfüggesztett – szigorú oktatási törvény szerintiekhez képest jelente további terjeszkedést a magyar nyelven oktatott tárgyak rovására?

• S akkor a gyakorlati, amellyel kapcsolatban forrásunk egyike is aggodalmát fejezi ki: vajon mennyire tudnak ellenállni szülők egy adott helyi potentát akaratának, ha az mégis az ukránosításhoz akarná megszerezni a beleegyezésüket?

„Zeneiskolába jár egy ismerősöm fia a szomszéd településre, egyszer csak leszóltak nekik, hogy akkor járhatnak a különórákra, ha magyar helyett csak ukrán darabokat játszanak. Erre nincs szabály, nincs törvény, és leginkább nyoma nincs, mégis valaki odafönt így döntött, akkor így fog történni a gyakorlatban” – példálózik.

Például az, hogy azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot, lehetőség nyílik a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára, eddig is így volt, csak éppen az adott település vezetőjének jó szándékától függött. 

Ahogy az is, hogy lehetőség nyílik a magyar nyelv alkalmazására az egészségügyi ellátásban – „ha olyan kedve volt az orvosnak, eddig is értett magyarul, ha bal lábbal kelt fel, ezután sem fog, és senki nem fogja tudni rajta számon kérni” – mondja informátorunk.

Ugyanez igaz a sportrendezvényekre („senki sem váltott át ukránra, ha szidnia kellett a másik focicsapat tagjainak a felmenőit”), tudományos konferenciákra is, amiből nem sokat tartanak, amit igen, azt leginkább Beregszászott, és eddig is tolmácsoltak, ha többnyelvű volt a résztvevők köre.

A csomagban a politikai jogokról is szót ejtenek, jelesül 

 – mutat rá forrásunk, utalva arra, hogy 2019-ben voltak utoljára választások Ukrajnában, így a kérdés jelenleg nem túl aktuális.

Mindemellett az is kérdéses, hogy mindennek pontosan mi lesz az ára, s nem feltétlenül államközi, hanem akár helyi szinten. „Ingyen sajt csak az egérfogóban van” – mondja egyik forrásunk, utalva arra, hogy mindezért egészen biztosan komoly politikai árat kell fizetni, akár indirekt módon is. 

Mindenesetre hozzánk olyan információk is eljutottak, hogy a kárpátaljai magyar vezetők, ha nem is tapsoltak, 

Úgy tudjuk, hivatalos állásfoglalással péntek magasságában állhatnak elő.

A tárgyalási folyamatokat is figyelemmel kísérő forrásunk hozzáfűzi: az említett 11 pontot nem most találták ki, azt az Orbán-kormány évek óta üti. Az, hogy most jött valamiféle áttörés, pontosabban, hogy „a jelenlegi magyar kormány kapott valamilyen ígéretet”, ahhoz viszont ukrán politikai akarat kellett. Ami pozitív, hogy az Európai Unió felé is megtették ezeket a vállalásokat az ukránok (bár arra is érdemes visszatekinteni, milyen mélyen hallgat az EU, amikor számára „nem kedves” kisebbséget nyomorgatnak, mint a balti államok orosz kisebbségeit).  

Az tehát, hogy az ígéretekből mi valósul meg, mit gáncsolnak el, vagy mit nyújtanak el a csatlakozási folyamat évei során – s hogy egyáltalán milyen garanciák lesznek ezek betartatására – már a gyakorlat dönti el.

Nyitókép: Magyar Péter közös sajtótájékoztatója Emmanuel Macron francia elnökkel szerdán Párizsban.
Innen üzente meg egy Facebook-bejelentkezés formájában, hogy megegyezett az ukránokkal.
Forrás: Ludovic MARIN / POOL / AFP