Felfedezte az ukrán lap a kárpátaljai magyarokat

A Kyiv Independent arról ír: hivatalba lépése után röviddel Magyar Péter magyar miniszterelnök készen állt a kétoldalú kapcsolatok normalizálására Ukrajnával. Hamarosan azonban az újonnan megválasztott miniszterelnök mintha elődjét idézte volna, kijelentve, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbségnek hiányosak az alapvető jogai, és nyelvi és kulturális szabadságjogaikat korlátozzák.

Magyar Péter jelezte, hogy akadályozni fogja Ukrajna hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amíg a kérdés nem rendeződik – ezzel potenciálisan megakadályozva azt a folyamatot, amelyet Kijev Orbán Viktor volt miniszterelnök távozása után remélt újraindítani – írja az ukrán lap.

A lap kifejti: Magyar Péter szerint Ukrajna magyar kisebbségének a többi kisebbséggel egyenrangú nyelvi, kulturális és egyéb jogokat kell élveznie az EU-ban. Meglehetősen homályos – és a lap szerint bizonyos esetekben félrevezető – volt azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának milyen konkrét változtatásokat kellene elfogadnia.

Bár Kijev és Budapest felújította a kisebbségi jogokról szóló tárgyalásokat, miután azok Orbán idején hónapokig szüneteltek, a részleteket szigorúan titokban tartották.

„11 pontban vázoltuk fel álláspontunkat” – mondta Magyar Péter a Rzeczpospolita lengyel újságnak adott interjújában. 

A 11 pontos lista nagy része, amelyet először 2024 januárjában adtak át Ukrajnának, a magyar kisebbség oktatásban való jogaira összpontosított.

A követelések között szerepelt a magyar nyelvű kisebbségi iskolák hivatalos státuszának visszaállítása, az egyetemi oktatási nyelv megválasztásának lehetővé tétele, vagy a szabványosított iskolai tesztek magyar nyelvű változatainak biztosítása. Budapest követelései lehetőséget adnának az ukrajnai Kárpátalja megyében élő magyaroknak arra, hogy tanulmányaik nagyobb részét magyarul végezzék.

amelyek különleges státuszukkal lehetővé teszi a magyar nyelv használatát a közszolgáltatásokban és az oktatásban.

Az egyik követelés a magyar nyelv politikában való használatára összpontosított: a választott tisztségviselők ukrán nyelvtudási követelményének megszüntetése, vagy – ami a legvitatottabb – a magyar kisebbség kijevi parlamenti képviseletének garantálása.

Fedinec Csilla, a budapesti HUN-REN Társadalomtudományi Központ vezető kutatója szerint ezek közül sok „nemcsak törvényi módosításokat, hanem a nyelv és az alkotmányos politika koncepciójának felülvizsgálatát is igényelné”. Különösen nehéz lenne, állítja, a kisebbségi parlamenti képviselet megvalósítása, amely Ukrajnában soha nem létezett automatikus jogként.

Lapértesülés szerint a 11 pontból eddig kilencben megállapodtak. 

amelyek az oktatástól a kulturális fejlődésen át a közéleti szimbólumokig számos területen szabályozzák a kisebbségek autonómiáját.

Nyitókép forrása: X