A gyenge Németország diktálna? – Prőhle Gergely a Stratégában
Omladozó politikai tűzfalak, technológiai lemaradás és a visszatérő hidegháborús logika. Hol tart ma a gyengélkedő Németország, és mit jelent ez Európa jövőjére nézve?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az amerikai függetlenség 250. évfordulója alkalmából tartottak rendezvényt. Beszámoló!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézete, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége, a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság, a Hungary Foundation és az NKE Molnár Tamás Kutatóintézete az America and Freedom 250 címen rendezett eseményt, amelyen többek között beszédet mondott az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője is.
Deli Gergely, az NKE rektora nyitotta meg az eseményt és köszöntötte az egybegyűlteket.

Caroline Savage az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszédében elmondta: az amerikaiak világszerte ünneplik az Egyesült Államok 250. születésnapját. „Ahogy közeledik a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 250. évfordulója, 2026. július 4-e, az amerikaiak világszerte elgondolkodnak nemzetünk alapító elvein, valamint a szabadság, a demokrácia és az önkormányzatiság tartós jelenlétén az Egyesült Államokban és szerte a világon. (...)
Miközben visszatekintünk a múltunkra és a jövőbe nézünk, eszünkbe jut, hogy az amerikai kísérlet, a még tökéletesebb szövetség iránti folyamatos törekvésünk, egy mai is zajló történet”
– mondta az ügyvivő.
Beszélt arról, hogy az amerikai nagykövetség külön megemlékezik azon magyarok generációiról, akik segítettek felépíteni az Egyesült Államokat.
„Itt, Magyarországon pedig ez az évforduló különösen nagy jelentőséggel bír. Az Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetségének Freedom 250 kampánya a magyaroknak az amerikai történelem alakításában betöltött kulcsfontosságú szerepét ünnepli. Hozzájárulásuk mély és tartós kapcsolatot teremtett az amerikaiak és a magyarok között, amely a mai napig fennáll. A ma reggel említett Kovács Mihályról, akit az amerikai lovasság atyjaként emlegetnek, a hollywoodi úttörőkig, William Foxig hogy csak néhányat említsünk. A 20. századi Fox és Paramount Pictures alapítói, valamint olyan magyar tudósok, mint Neumann János és Teller Ede, zsenialitásukkal formálták a modern világot” – fejtette ki.
„Magyarok generációi segítettek felépíteni és megerősíteni az Egyesült Államokat. Nemzetünk közötti kötelékek mélyre nyúlnak. Gyökereik a kultúrában, a tudományban, az innovációban és abban a közös hitben rejlenek, hogy a szabad emberek alakíthatják saját sorsukat.
Sok szempontból az amerikai–magyar partnerség mélyen civilizációs kapcsolat, amelyet évszázadok alatt építettek fel egyének, családok, művészek és gondolkodók, vállalkozók és újítók, akik ötleteket és hagyományokat vittek át az Atlanti-óceánon.”
Az ügyvivő kijelentette, hogy miközben a múltat ünnepli az Egyesült Államok, közben igyekszik a jövőbe is tekinteni.
„Az amerikai függetlenség 250. évébe lépve hálával tekintünk a múltra, bizalommal a jelenre, nagy elvárásokkal és reménnyel a jövőre. Hirdetjük azokat az örök értékeket, amelyek egyesítenek minket: a szabadságot, az igazságosságot, az emberi méltóságot, valamint azt a hitet, hogy a nagyszerű emberek képesek önmagukat kormányozni és saját sorsukat meghatározni” – zárta Caroline Savage a beszédét.
Az ügyvivő után felszóltalt Philip T. Reeker amerikai diplomata is, aki a 90-es évek elején dolgozott a budapesti nagykövetségen, és elmondta: kevés kapcsolat olyan fontos és bonyolult mint a transzatlanti kapcsolat.
„Ez a kapcsolat építette fel a modern világot”
– jelentette ki a diplomata.
Reeker felidézte, hogy az amerikai függetlenségi háború is az adóztatással és a védelemmel kapcsolatos vitákkal indult, ami érdekes párzhuzam a mostani vám és NATO viták idején.
Elmondta: a geopolitikai dinamikák határozzák meg az amerikai-európai kapcsolatokat: AI, Kína felemelkedése, digitális kihívások stb.
A kapcsolatokat nem az adott amerikai adminisztráció, vagy az európai kormányok határozzák meg, hanem a történelem.
Amerikaiaknak mindig ambivalens kapcsolata volt Európával, így volt ez már az alapítóatyák idején is.
Reeker felidézte, hogy a 90-es években voltak a transzatlanti kapcsolatok a legerősebbek, de már akkor is kérdések merültek fel az új kihívásokkal kapcsolatban. A 21. század váratlan problémákat hozott, amiket nem lehet megoldani katonai erővel.
Az orosz-ukrán háború egy rövid időre összehozta Európát és az Egyesült Államokat, de egyben Európa védelmének a kérdését újra fókuszba hozta. A jövővel kapcsolatban elmondta: együttműködés folytatódni fog, mert az ellentétek ellenére továbbra is közös érdek a nemzetközi rend fenntartása.
„Az Amerika és Európa közötti kapcsolat azért maradt fenn, mert képes volt alkalmazkodni, túlélte a forradalmakat, a polgárháborúkat és a világháborúkat”
– mondta Reeker. A diplomata hozzátette: az európai-amerikai kapcsolat soha nem volt tökéletes.
„Gyakran volt viszály, de egyben ez a történelem egyik legsikeresebb nemzetközi partnersége is. (...) A következő fejezet, ahogy az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójára kanyarodunk, nem pontosan úgy fog kinézni, mint az előző. És nem is szabad, hogy így legyen. Minden generációt a saját valósága szerint kell meghatározni. A transzatlanti kapcsolatok nem a múltról szólnak, hanem egy olyan partnerségbe való újrabefektetésről, amely továbbra is elengedhetetlen a globális stabilitás és prosperitás szempontjából” – zárta a Philip T. Reeker.
Ezt követően egy panelbeszélgetésre került sor, amit Magyarics Tamás az ELTE emeritus professzora kezdett. A szakértő rövid beszédében arra fókuszált, hogy az Egyesült Államok külpoltikája nagyban levezetehető unikális geopolitikai helyzetéből.
Mint elmondta: Amerikának egyedi geopolitikai helyzete van már csak a földrajzi szempontból, mert az óceánok szinte sebezhetetlenné teszik. Ami szintén különlegessé teszi, az a bevándorlás. Harmadik egyedi tulajdonsága a mérete. A profeszor elmondta: mindezen felül az Egyesült Államok morálisan különbnek tekinti magát és ez is megmutatkozik a külpolitikájában.
Prőhle Gergely volt nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója arról beszélt, hogy vajon Európa és Amerika képes-e megvédeni együtt a Nyugatot.
Mint mondta: a magyar történelmi tapasztalat az, hogy reménységgel tekintiünk Amerikára, amely végül nem segít rajtunk lásd 1945 és 1956.
A volt nagykövet arról is beszélt, hogy ma a biztonság a legnagyobb kihívás. Lehetséges-e Európa számára a stratégiai autonómia: mint elmondta, ezt nem lehet deklarácóval életre szólítani.
Azt is hozzátette, hogy ma az igazi kérdés:
megérti-e a szövetség két oldala civilizációs felelősségét?
Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, az Amerika Kutatási Program vezetője teoretikus vizekre evezett át és kifejtette az internacionalizmus formáit.
A beszédeket egy rövid beszélgetés követte a geopolitika visszatéréséről, és a liberális világrend kudarcáról és fenntarthatatlanságáról.
Nyitókép: U.S. Embassy Budapest/Janka Szitas
Ezt is ajánljuk a témában
Omladozó politikai tűzfalak, technológiai lemaradás és a visszatérő hidegháborús logika. Hol tart ma a gyengélkedő Németország, és mit jelent ez Európa jövőjére nézve?
