Gál Kinga: Erősödnek a Patrióták, repedeznek a brüsszeli falak
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.

Egyre erősebbek a patrióta-szuverenista erők Európában, de még messze vannak attól, hogy többséget szerezzenek az Európai Parlamentben – derült ki egy friss mandátumbecslésből. Brüsszelben csak a 2029-es választások után lehet jelentős átrendeződés, de kezdhetnek izgulni.

Ha 2026 nyarán tartanák az európai parlamenti választásokat, az Európai Unió politikai térképe a 2024-es eredményekhez képest egy kissé jobbra tolódna, de nem következne be radikális hatalomváltás Brüsszelben. A hagyományos centrista és integrációpárti erők továbbra is képesek lennének többséget alkotni, miközben a jobboldali és szuverenista pártok történetük legjobb eredményét érnék el.

Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.

A legnagyobb frakció továbbra is az Európai Néppárt (EPP) lenne, mintegy 177 mandátummal. Ez ugyan elmarad a 2024-es választások után megszerzett 188 helytől, de továbbra is jelentős előnyt biztosítana a második helyezett szociáldemokratákkal szemben. Érdekesség, hogy az EPP-n belül a negyedik legnagyobb erő lenne a Tisza Párt, ha most rendeznék a választásokat.
A szociáldemokrata frakció (S&D) várhatóan körülbelül 125–127 mandátumot szerezne. Ez érzékelhető visszaesés a jelenlegi pozíciójukhoz képest, de továbbra is nélkülözhetetlen szereplői lennének minden integrációpárti többségnek. Magyarországról egyetlen fő sem kerülne be a szocdem csoportba.

A legnagyobb vesztesek közé tartozna a liberális pártokat tömörítő Renew Europe, amely a korábbi évek meghatározó centrista erejéből nagyjából 70 mandátumos frakcióvá zsugorodna.
A zöldek helyzete még nehezebb: a Greens–European Free Alliance 40 körüli helyet szerezne, ami jelentős visszaesés a korábbi eredményekhez képest.

Az igazán figyelemreméltó fejlemény a jobboldali és szuverenista pártok erősödése. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) körülbelül 80–85 mandátummal rendelkezne, míg a Patrióták Európáért (PfE) elérné vagy meghaladná a 100 helyet. A Szuverén Nemzetek Európája (ESN) szintén jelentősen erősödne, nagyjából 35–40 képviselővel bírnának
Ha ezt a három frakciót együtt vizsgáljuk, akkor a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó, bevándorláskritikus és euroszkeptikus jobboldal összesen már több mint 220 képviselővel rendelkezne. Ez ugyan még nem jelentene többséget a 720 fős parlamentben, de történelmi léptékű erőt képviselne.
A parlamenti többséghez 361 mandátum szükséges. Az EPP, az S&D és a Renew együtt továbbra is kényelmes többséget tudna alkotni, körülbelül 370 mandátummal. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság és az uniós intézményrendszer alapvető irányvonala várhatóan nem változna meg.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a hagyományos „nagykoalíció” egyre inkább rá lenne szorulva az EPP-re.
A jobbközép frakció nélkül sem a baloldal, sem a liberálisok nem tudnának többséget szervezni. Ez növelné az EPP alkupozícióját, és várhatóan jobboldalibb hangsúlyokat eredményezne a migrációs, agrár-, energetikai és versenyképességi politikákban.
A jelenlegi trendek alapján Európa politikailag konzervatívabb és szuverenistább irányba mozdulna el.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán