Gál Kinga: Erősödnek a Patrióták, repedeznek a brüsszeli falak

Izgalmas évet tudhatott maga mögött a Patrióták Európáért pártszövetség az Európai Parlamentben, de 2026 januárja is rögtön a történések középpontjában találta az Európai Unió legbefolyásosabb jobboldali frakcióját. Gál Kinga, a politikai formáció alelnöke, a Fidesz–KDNP EP-képviselője az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról, az európai parlamenti erőviszonyok alakulásáról, a sikeres nemzeti érdekvédelmi harcról és a frakció működéséről nyilatkozott a Mandinernek.

Recseg-ropog a status quo

Az Európai Parlament január 22-én ismét leszavazta az Európai Bizottság ellen benyújtott patrióta bizalmatlansági indítványt, így Ursula von der Leyen ezúttal is megőrizte pozícióját. Gál Kinga elárulta, hogy őt nem lepte meg az eredmény, mivel

A politikus úgy látja, hogy különösen az Európai Néppárt érdekelt a jelenlegi helyzet változatlanságában, hiszen a Bizottság elnökét is ők adják. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egymást követő bizalmatlansági indítványok

Gál Kinga szerint Ursula von der Leyen most még politikai értelemben túlélte a szavazást, de „el fog jönni a számonkérés pillanata”. Álláspontja szerint a Patrióták ma „a brüsszeli elit egyetlen valódi ellenzéke”, a választóiknak pedig azt ígérik, hogy

Bűnök hosszú sora

A képviselő szerint a Bizottság alkalmatlansága nem egyetlen döntésre vezethető vissza, hanem „szisztematikus kudarcok sorozatára”. Úgy fogalmazott: „az Uniót sorsát ma leginkább meghatározó ügyekben a Bizottság rendre csődök mondott”, legyen szó

• a migrációról,
• a háború és béke kérdéséről,
• a gazdaságot megfojtó „méregzöldítésről”,
• az átláthatóság hiányáról vagy
• az intézményeket átszövő korrupcióról.

Különösen élesen bírálta az európai agrárpolitika alakulását. Szerinte a Bizottság az egymást felerősítő hibás intézkedésekkel „cserben hagyta az európai gazdákat”, aminek legfrissebb példája a Mercosur-megállapodás körül kialakult helyzet. A patrióták épp azért ennek kapcsán nyújtották be az újabb bizalmatlansági indítványukat, mert

Gál Kinga hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítvány fontos eszköz, de nem az egyetlen:

Kettős játékot játszik a Néppárt

A szavazás egyik politikai következménye volt, hogy Laurent Castillo francia EP-képviselő elhagyta az Európai Néppártot, és a Patrióták frakciójához csatlakozott. Gál Kinga szerint ez „szimbolikus jelzés”, amely azt mutatja, hogy egyre többen érzik:

Az alelnök elárulta, hogy Castillo döntésének hátterében a Néppárt politikai irányváltása állt:

Gál Kinga úgy látja: sokan gondolkodnak hasonlóan a Néppárton belül, mivel teljesen mást kommunikálnak a választóiknak, mint ahogy ténylegesen szavaznak. Élesen bírálta a szerinte hasonlóan eljáró Tisza Pártot is, mondván:

Hozzátette:

„Pro-európai koalíció”: a balos zsákutca

Gál Kinga arra is rámutatott, hogy az Európai Néppárt ma már döntően nem jobboldali erőként viselkedik, hanem „a baloldali frakciókkal alkot többséget”, amit saját meghatározásuk szerint ugyan „pro-európai koalíciónak” neveznek, ám a következmények egészen mást mutatnak. Úgy fogalmazott:

A leglátványosabb példának a migrációs politikát nevezte. Álláspontja szerint a Néppárt „a baloldalon keres szövetségeseket, ahelyett, hogy tartaná magát a választóinak tett ígéretéhez”, és együttműködne a jobboldallal az illegális bevándorlás megállításában. Gál Kinga szerint, ha a Néppárt valóban komolyan venné saját szavazóit, „ma velünk meglehetne a stabil jobboldali többség az Európai Parlamentben”.

Ez a lehetőség azonban – tette hozzá – éppen a jelenlegi hatalmi érdekek miatt veszik el. Szerinte „a status quo fenntartásában érdekelt politikai erők” ezért indítottak összehangolt politikai támadást a Patrióták ellen, amelyhez „a balliberális frakciók és a liberális média is asszisztál”.

A megbélyegzés, mint politikai fegyver

Ennek az egyik tünete az is, hogy a Patriótákat rendszeresen „szélsőjobboldalinak” bélyegzik, illetve próbálják háttérbe szorítani. A támadások mögött a fideszes EP-képviselő szerint nagyon is konkrét politikai megfontolások állnak:

– fogalmazott, hozzátéve: a Patrióták megerősödése alapjaiban kérdőjelezi meg a brüsszeli döntéshozatal eddigi logikáját.

Brüsszel beavatkozna a magyar választásokba?

Gál Kinga arra is kitért, hogy a konfliktus messze túlmutat az EP falain. Úgy véli, hogy az Európai Néppárt vezetése – élén Manfred Weber pártelnökkel – „nyíltan be akar avatkozni a magyar választásokba”. Állítása szerint Brüsszel egy olyan jelölt hatalomra jutását támogatja,

Ezek közé sorolta

• Ukrajna finanszírozását és
• gyorsított uniós csatlakozását,
• az ukrajnai háború további pénzügyi támogatását, valamint
• a migrációs politika brüsszeli irányvonalának érvényesítését.

Ezzel szemben – hangsúlyozta – „a nemzeti kormány és a kormánypártok erre nemet mondanak”, ami szerinte magyarázza a Magyarországgal szembeni egyre keményebb támadásokat.

Aki nem lép egyszerre, annak nem jár védelem

A képviselő külön kitért a SAFE-program körüli vitákra is. Elmondása szerint egyes brüsszeli körök már azt is megkérdőjelezik, hogy Magyarország részesülhet-e a védelmi forrásokból. Ezt Gál Kinga elfogadhatatlannak nevezte, hangsúlyozva:

Figyelmeztetett: „az európai biztonság oszthatatlan”, és ha egy tagállamot kizárnak, „azzal nemcsak azt az országot, hanem az egész európai védelmi rendszert kockáztatják”.

Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy

Miért erősödnek a Patrióták?

Friss előrejelzések szerint a Patrióták már 106 mandátumot szereznének az Európai Parlamentben, ha most lennének az EP-választások. Gál Kinga szerint a pártcsalád látványos erősödése nem kampánytechnikai kérdés, hanem mélyebb politikai folyamatok következménye. Úgy fogalmazott:

Hozzátette, hogy az erős uniós jelenlét azonban önmagában még nem elegendő: „Fontos, hogy az Európai Parlamentben is növekedjen a súlyunk, de ezzel párhuzamosan minél több országban tudjunk választást nyerni és kormányra kerülni. A frakciónk és az európai pártcsaládunk ebben kíván erőforrás lenni tagpártjaink és vezetőink számára.”

A patrióta pártok előretörését a képviselő részben a brüsszeli elitből való általános kiábrándulással magyarázza, de legalább ilyen fontosnak tartja, hogy a frakció tagjai „kimondják az igazságot, és konkrét válaszokat adnak az európai emberek valós problémáira”, a mindenkit érintő ügyekben, legyen szó arról, hogy

• meg kell állítani a migrációt,
• a hanyatló európai versenyképességről,
• a brüsszeli bürokrácia hibás döntéseiről,
• a „méregzöld” Green Deal-ről vagy
• a gazdák cserben hagyásáról.

Szerinte a választók pontosan érzik a különbséget a politikai kommunikáció és a tényleges cselekvés között, és egyértelműen az utóbbit értékelik jobban.

Az ukrán törésvonal

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos uniós politika nemcsak a magyar, hanem az európai közélet egyik központi témája. Gál Kinga szerint „az európaiak békét szeretnének, biztonságot, nem pedig további eszkalációt”.

Ezzel szemben

A politikus az átlag emberek számára nehezen elképzelhető számokkal támasztotta alá gondolatmenetét:

Gál Kinga szerint a közös hitelfelvétel különösen súlyos következményekkel jár. Úgy fogalmazott: „ez Európa jövőjének elzálogosítása a háború és Ukrajna finanszírozásáért”, amely nemcsak a jelenlegi, hanem „az unokáink generációját is eladósítja”.

Hangsúlyozta: a Patriótákat azért támadják, mert „nem engedjük, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldjék”, és mert kimondják:

A képviselő összegzése szerint ma „egyre nagyobb a szakadék a brüsszeli elit és a választók között”, amit szerinte már „nem lehet kozmetikázással eltüntetni”. Úgy véli, éppen ez az oka annak, hogy a Patrióták tovább erősödnek, miközben a hagyományos pártcsaládok támogatottsága csökken.

Mercosur: Brüsszel megkerülné a gazdákat és az EP-t

A Patrióták egyik legfontosabb zászlóshajó-ügye az EU–Mercosur-megállapodás megakadályozása, amelyet az európai – köztük a magyar – gazdákra nézve súlyosan veszélyesnek tartanak. Gál Kinga ezzel kapcsolatban kiemelte:

Bár ez azt jelenti, hogy „a ratifikáció nem léphet tovább a Bíróság döntéséig”, ezzel a lépéssel korántsem hárult el az európai agráriumot fenyegető veszély:

Megerősítette, hogy a szerződés „tisztességtelen versenyhelyzetet teremt” az európai gazdák számára, akiknek olyan óriásgazdaságokkal kellene ringbe szállniuk, amelyekre „sokkal lazább szabályok vonatkoznak”. Hozzátette: a Patrióták ezért „következetesen kiállnak a magyar és az európai agrárium védelme mellett”, és ebből nem engednek.

Ellenzékből döntéshozó erő

Gál Kingát arról is kérdeztük, hogyan látja a Patrióták szerepét öt–tíz éves távlatban. A képviselő szerint már most is „megkerülhetetlen tényezővé váltak az európai parlamenti döntéshozatalban”, még akkor is, ha formálisan ellenzékben vannak.

Példaként említette, hogy a határvédelem ügyében ma már „a patrióta álláspont számít többségi pozíciónak”, noha éveken át támadták őket ezért. Hasonló folyamatot lát kibontakozni a békepárti álláspont kapcsán is: „az európai emberek békét akarnak”, és szerinte előbb-utóbb ez válik majd a többségi állásponttá.

A képviselő úgy látja, hogy a fősodor pártjai már most érzik ezt az elmozdulást. Megfogalmazása szerint

A folyamat szerinte egyre biztatóbb képet fest az európai normalitás hívei számára:

Ennek legékesebb bizonyítékát ő abban látja, hogy

A valódi áttörés nemzeti szinten születik

A képviselő úgy látja, a teljes fordulat akkor következhet be, amikor a patrióta erők nemcsak az EP-ben, hanem „egyre több tagállamban is kormányra kerülnek”. Ez hosszabb távon az Európai Tanács összetételét is átalakíthatja, ami szerinte „az igazi áttörés pillanatát” hozhatja el.

A nemzeti sokszínűség nem probléma, hanem erő

Gál Kinga azt is elárulta, hogy a Patrióták

Alelnökként úgy látja, hogy Brüsszelben ma már ritkaságszámba megy, hogy egy frakción belül valódi véleményszabadság érvényesüljön, náluk azonban

Gál Kinga felidézte Jordan Bardella frakcióvezető megfogalmazását is, amely szerinte pontosan leírja a Patrióták politikai filozófiáját:

A nemzeti sokféleségre tehát nem problémaként, hanem adottságként és erőként tekintenek. A képviselő hozzátette:

Gál Kinga szerint a legfontosabb kérdésekben messze többségben vannak azok az ügyek, ahol a Patrióták tagjai teljes egyetértésben dolgoznak együtt. Ezek közé sorolta:

• a béke és a biztonság előmozdítását,
• a nemzeti szuverenitás védelmét a brüsszeli centralista törekvésekkel szemben,
• az illegális migráció elleni fellépést és a külső határok védelmét, valamint azt, hogy
• az ideológiavezérelt zöldpolitikával szemben „az európai versenyképesség javítására és egy gazdabarát agrárpolitikára” kell helyezni a hangsúlyt.

Gál Kinga a következőképpen foglalta össze, mi is a Patrióták fő célkitűzése:

***

Fotó: Gál Kinga / Európai Parlament