„Orbán Viktor a barátom. Kiválóan működünk együtt, közösen küzdöttünk az országaink érdekeiért” – Andrej Babiš a Mandinernek

A sajtó és az Európai Unió részéről tapasztalható ellenszélben hogyan sikerült ilyen nagy győzelmet aratnia?

Őszintén szólva minket is meglepett az eredmény. Amikor elkezdtem a politikában dolgozni, látható volt, hogy nem leszek a rendszer, a politikai kartell része. Nehéz út volt, a média mindvégig a mozgalmunk ellen volt. Ezért különösen nehéznek bizonyult eloszlatni a személyemet illető sok hazugságot, manipulációt. A végeredmény láttán egyszerre voltunk boldogok és meglepettek, hiszen a közvélemény-kutatási adatok más képet mutattak.

Hogyan tudta meggyőzni a szavazókat? 

A Morva-sziléziai kerületben, amelyben jelöltettem magam, kétszáz települést látogattam meg, 27 ezer kilométert utaztunk, és rendkívül aktívak voltunk az interneten, az Instagramon, a Facebookon, a TikTokon és a Twitteren is. Kiváló kampánycsapatom volt. Minden héten szondáztuk a közvéleményt, de sokkal jobb eredménnyel zártunk, mint amire számítottunk.

Most, hogy bizalmat kapott a kormánya, milyen lépésekre készül? Hogyan látja Csehországot az elkövetkező években?

Csehországot a lehető legjobb hellyé akarjuk tenni az egész világon, és minden tőlünk telhetőt meg­teszünk ezért. Amikor korábban kormányon voltunk, a V4 országai közül talán mi voltunk a legjobb helyzetben, most Lengyelország és Magyarország is kiválóan teljesít, az energia jelenti a legnagyobb problémát. Az előző kormány bűne, hogy nem foglalkozott ezzel érdemben, a rendkívül magas energiaárak egyes időszakokban 19 százalékos inflációt is eredményeztek. Mi lettünk az egyik legrosszabbul teljesítő ország Európában, mégsem tettek semmit. A kormány a négy év alatt kizárólag a háborúról és Ukrajnáról beszélt, és nem törődött az állampolgárok mindennapi gondjaival.

Említette Magyarországot és Lengyelországot. Mi a véleménye a V4-ről? Számít arra, hogy a megingás után ismét összeáll a koalíció?

Igen. A kérdés az, hogy meggyőzhetjük-e Lengyel­országot, hogy ismét csatlakozzon hozzánk. Voltak és vannak nézetkülönbségek Szlovákia és Magyar­ország vonatkozásában az ukrajnai háborút illetően, de véleményem szerint az európai problémákra kell koncentrálnunk, ahol azonosak az érdekeink. Mindegyik ország nagy autógyártó, Lengyelországban és nálunk is erős az ipar, abban a szektorban pedig sok a probléma. Február 12-én lesz egy informális találkozó Belgiumban az európai vezetők részvételével, ott át kell beszélnünk az energiaárak kérdését.

Hogy látja, milyen helyzetben van ma Európa? Miként a hat a versenyképességünkre a zöldmegállapodás ideológiai alapú erőltetése?

A Green Deal kezdetben más történet volt. Az ETS 1 és ETS 2 kibocsátás­kereskedelmi rendszer, illetve az elektromos autók eredetileg nem volt része. Azért küzdöttünk, hogy ne sújtsa minden országot a szén-dioxid-emisszió 55 százalékos csökkentésének kötelezettsége. Ezen túlmenően pedig pénzt kaptunk arra, hogy megváltoztassuk a technológiákat. A probléma a zöldmegállapodás végrehajtásában rejlik. Az első külföldi látogatásomon hagyományosan Szlovákiába utaztam, ahol Robert Fico miniszterelnök arról számolt be, hogy Európa ötmillió tonnányi alumíniumot fogyaszt, ám csak egymilliót termel meg, négymilliót Kínából importál. Az egyik szlovákiai üzem kétszázezer tonnát gyártott, de mivel nem tudta tartani a versenyt az olcsó importtal, be kellett zárni. Az Európai Bizottság nem végzett hatástanulmányokat az egyes országokban, ezzel nagy kárt okozott számos iparágban, a vegyiparban, a fémiparban és más ágazatokban. Most arra készülünk a bel­giumi találkozón, hogy bemutassuk, miként kell előkészíteni és megalkotni a versenyképességi intézkedéseket úgy, hogy megmentjük Európát. Ha nem teszünk semmit, abból katasztrófa lesz. Ez a probléma hasonló az illegális migráció esetéhez: amikor Orbán Viktor felépítette a kerítést, mindenki kritizálta, évekkel később pedig követték őt. De közben rengeteg időt elvesztegettek. Ugyanez lesz a probléma az uniós energetikai tervek, az ETS 1 és ETS 2 bevezetése kapcsán.

Segítsen megérteni, hogyan gondolkodik ma az Európai Unió! Miért cselekszik úgy, ahogy?

Minden a választásokról és a szavazatokról szól. Angela Merkel német kancellár például úgy akarta megnyerni a választásokat, hogy bezárja az összes atomerőművet. Holott ez az egyetlen tiszta és jövedelmező energiaforrás; hiszen ha szénalapon termelünk energiát, akkor fizetni kell a szén-dioxid-kibocsátásért. A választások miatt született ez a német döntés. Európa zöldlázban égett, mindenki zöldben gondolkodott, csakhogy mindez ideológia, nem pedig pragmatikus, racionális döntés volt.

Mit mond arra, hogy önt és Orbán Viktort is gyakran populistának nevezik?

Igen, populistának mondanak bennünket. A populizmus az emberekről szól, én pedig kedvelem az embereket, ilyen értelemben tehát szeretek populista lenni. Azért is választottam a politikát, hogy jobbá tegyem az emberek életét.

Az európai politikába visszatérve milyen változásokat lát? Milyen benyomásai voltak a miniszterelnökökkel folytatott brüsszeli tanácskozásokon?

Némelyik vezetőt ismertem már korábbról, mint Mette Frederiksen dán vagy Andrej Plenković horvát miniszterelnököt, és természetesen Orbán Viktort. Találkoztam már velük az európai tanácsi ülést megelőzően is. A belga miniszterelnökkel kiváló megbeszélést folytattam a befagyasztott orosz vagyonról, találkoztam az Európai Bizottság vezetőjével, illetve az Európai Tanács vezetőjével, António Costával is, akit szintén jól ismertem régebbről. A NATO központjában ugyancsak látogatást tettem, Mark Rutte főtitkár korábban Hollandia miniszterelnöke volt, őt is ismertem. Nem sok minden változott. Továbbra is ugyanazok a kérdések: az Európai Unió bővítése, a schengeni rendszer, az energiapolitika – de leginkább Ukrajnáról szólt a megbeszélés, illetve az Ukrajnának juttatandó pénzről.

Térjünk rá az ukrajnai kérdésre. Korábban Csehország sok fegyvert küldött Ukrajnába, és napirenden volt, hogy katonákat is küld. Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

Az előző kormány kizárólag Ukrajnáról beszélt. A választás előtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy súlyos problémák vannak a költségvetéssel, 2025-ben 2 milliárd euróval kevesebb folyt be, ami óriási összeg. Természetesen vannak kötelező jellegű kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetnünk, de arra sincs pénzünk. Összesen mintegy 4 milliárd euró hiányzik. Lehetetlen, hogy további kölcsönöket adjunk Ukrajnának. A korábban kapott 187 milliárd euró után most napirendre került újabb 90 milliárd, amit Magyar­ország, Szlovákia és mi is elutasítottunk. A következő hétéves időszakot átívelő keretben 377 milliárd eurót különítenének el Kijevnek, amit nyilvánvalóan sosem fog visszafizetni. Minél hamarabb véget kell vetnünk a háborúnak. Békére van szükség, és utána lehet az újjáépítésről, illetve az Ukrajnának nyújtandó segítségről beszélni.

Mit gondol arról, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjává kellene válnia?

Ukrajna még nem áll készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. A 2017 és 2021 közötti hivatali időmben a V4 kifejezetten aktív volt. Prágában tartottunk egy találkozót a nyugat-balkáni országokkal, amelyek már régóta várakoznak arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások, és ők is az Európai Unió tagjai lehessenek. Nekik kellene prioritást élvezniük, hisz sokan közülük készen állnak a tagságra. 

Mit jósol, hogyan zárul majd le a háború? Donald Trump fogja megoldani? A kérdés mindig az, ki üljön le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

Ugyanaz történik itt is, mint az illegális migráció esetében. Európa nem hajlandó szóba állni Putyinnal. Trump beszél Putyinnal, Európa pedig Zelenszkijjel, Zelenszkij Trumppal, és így tovább.

ezt mondja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is. Érdekes, hogy amikor Párizsban voltunk 37 ország képviselőjével, és Edi Rama albán miniszterelnök feltette a kérdést, miért nem tárgyal Európa közvetlenül Putyinnal, nem jött válasz. Amikor pedig Magyarország volt az unió soros elnöke, és Orbán Viktor először Zelenszkijjel, aztán Putyinnal tárgyalt, óriási kritika zúdult rá. Most végre egyre több hang mondja azt, hogy Európának is kellene tárgyalnia, a kérdés csak az, nincs-e már túl késő ehhez. Donald Trump nélkül ma már gyakorlatilag lehetetlen elérni a békét.

És mi lesz Európa szerepe? 

Párizsban a hajlandók koalíciója megbeszélésén Emmanuel Macron, Keir Starmer és Volodimir Zelenszkij előterjesztett egy jegyzőkönyvet, azonban a többi ország nem írta alá, mert elutasította, hogy katonákat küldjön Ukrajnába. Mi is elutasítottuk, ahogy azt is, hogy pénzt küldjünk fegyverekre. Ahogy mondtam, nincs rá pénzünk. Remélhetőleg születik majd valamilyen meg­oldás, a lehető leghamarabb békére volna szükség. Havonta 50 ezer katona veszti életét, ez borzasztó, és óriási károkat szenved el az ország, több száz milliárdnyi euróba kerül majd az újjáépítés.

Ön alapító tagja az Európai Parlament Patrióták csoportjának, a Renew-ból igazolt át. Hogyan látja, a Patrióták Európáért elég erős alternatívát jelenthet a néppárttal és a szociáldemokratákkal szemben?

Meglátjuk, optimista vagyok. Az Újítsuk Meg Európát frakcióban nem volt maradásunk, hiszen láttuk az illegális migráció hatását, és szembement a programunkkal. Ezért csatlakoztunk Orbán Viktor projektjéhez. A Patriótákat elein­te cordon sanitaire-rel fenyegették, de végül nem szigeteltek el bennünket. Fényes jövő áll a Patrióták előtt. A következő európai parlamenti választás alkalmával még jobbak lesznek az eredményeink, és hosszú távon fennmaradó koalíció lehetünk, a néppárthoz és a szociál­demokratákhoz hasonlóan.

Mi lenne a tanácsa az osztrák Herbert Kicklnek vagy más politikusoknak, akiknek ez idáig nem sikerült kormányra jutniuk?

Nagyon nehéz tanácsot adni, hiszen minden ország más. Mindenkinek magának kell rájönnie, hogyan győzi meg a választókat. A legfontosabb, hogy legyünk kapcsolatban az emberekkel, az igazat mondjuk, és legyünk hitelesek. Tartózkodjunk attól, hogy csak beszédeket pufogtatunk, legyen kapcsolatunk a valósággal, mérjük fel, hogy mire van szükségük az embereknek. Nekem az volt az előnyöm, hogy korábban már szolgáltam pénzügyminiszterként és miniszter­elnökként, és az üzleti világból érkeztem. Ez a kombináció segíthetett engem a legutóbbi választáson.

Mint a politikába az agrárszektorból érkező vállalkozónak mi a véleménye az EU mezőgazdasági politikájáról, különösen annak fényében, hogy decemberben Európa-szerte óriási demonstrációkat tartottak a gazdák?

Nehéz kérdés, hiszen a közös agrárpolitika célja, hogy olcsó élelmiszer álljon rendelkezésre, ezért is vannak a támogatások. Azonban minden európai uniós tagállamnak más a gazdasága, ennek megfelelően különböző politikát követ, és ezek eltérő hatással vannak a szavazókra. Európában 
a gazdák vezetőjeként Franciaország lép fel, illetve most már Olaszország is, ahogy láttuk a Mercosur­-tárgyalások során. Magyarország és Szlovákia is a gazdák érdekéért küzd, hiszen attól tart, hogy a dél-amerikai import károkat okoz nekik, és nem tudnak majd versenyezni velük.

Hosszú ideje barátja Orbán Viktornak. Mi a véleménye a miniszterelnökként betöltött munkájáról? Hogyan fognak együttműködni az előttünk álló években?

Orbán Viktor minden bizonnyal a legtapasztaltabb vezető Európában. Egyike a világ vezetőinek. Ezt láthattuk abból is, hogy jelen volt Egyiptomban a közel-keleti békecsúcson; ha jól tudom, csupán hét nyugati ország képviselője vett rajta részt, ezek egyike volt Magyarország. Donald Trump számtalanszor elmondta hivatalosan is, hogy kiváló vezetőnek tartja Orbán Viktort, vagyis világszerte nagy tisztelet övezi a miniszterelnöküket.

Miként vélekedik Trump Európát érintő szerepéről? Számos európai vezető szerint az amerikai elnök fenyegetést jelent Európára, elég csak 
a grönlandi konfliktusra gondolni.

Nos, Trump nem Európa megsegítésén fáradozik, hanem az Egyesült Államokén. A programja beteljesítésén dolgozik, hogy „ismét naggyá tegye Amerikát”. December 26-án beszéltem vele, meglepetésként ért, hogy felhívott. A lengyel elnök, Orbán Viktor és jómagam vagyunk a legközelebbi szövetségesei Európában. Trump elsősorban az illegális migráció miatt kritizálja Európát, illetve a szólásszabadság ügyében. Láttuk J. D. Vance alelnök felszólását tavaly a müncheni biztonsági konferencián, amely sokként érte Európát. Orbán Viktorral együtt azt szeretnénk, hogy ha az Európai Unió szuverén tagállamok szövetsége lenne, nem pedig egy szuperállam, amelyet egy brüsszeli bürokrata irányít. A programunk többé-kevésbé azonos Trumpéval, az illegális migráció elleni harc rendkívül fontos ügy.

Milyennek látja a világ fejlődését? Az orosz–­ukrán háború mellett ott van az USA venezuelai beavatkozása, Kína tajvani konfliktusa, és India is egyre fontosabb szereplő. Változóban a biztonságpolitika, új konfliktusok alakulnak ki, új határvonalak körvonalazódnak. Mit tehetnek az olyan közepes méretű államok, mint Csehország?

A sikeres stratégiánk része kell legyen, hogy újraalakítsuk a V4-et. Egy 65 millió állampolgárt magában foglaló régióról van szó. Európában ott van Németország 80 millió fővel, Franciaország, majd Olaszország. A V4 igen erős volt, most új lendületet kell adni neki. Szövetségeseket kell keresnünk. Természetesen figyelembe véve, hogy a NATO tagjai vagyunk, és a NATO az Egyesült Államok nélkül nem működik. Az Európai Unión belül pedig a Patrióták politikáját kell követnünk, hogy megmentsük Európát. Ha nem teszünk lépéseket azért, hogy megváltoztassuk a jelenlegi helyzetet, és 

Sok a versenytársunk, ott van Ázsia és az Egyesült Államok. Trump leszögezte, hogy a klímamegállapodások szerinte hamisak, nem fogja elfogadni őket, ki is lépett a párizsi klímaegyezményből. Követnünk kell ezeket az országokat, hogy versenyképesek maradjunk.

Mit gondol, meg tudja győzni minderről az európai vezetőket?

Mindenkit meg kell győznünk arról, hogy az a régió, amelyben élünk, más, ez ipari terület. Jelentős autógyártók vagyunk, mindegyik itteni ország, és vannak egyéb meghatározó ipari ágazataink is. Egyes nyugat-európai országok számára elfogadható lehet a mostani uniós stratégia, de számunkra nem. Hiszen ha megnézzük, azt látjuk, hogy egyes országok tíz- vagy akár hússzoros árat fizetnek, mint a versenytársaik. Ez mindennek az alapja. 

 és ki kell alakítanunk egy stratégiát, hogy egyfajta kivételt kaphasson ez a régió, és energiaár-korlátozásokat vezethessünk be.

A múlt heti Fidesz-kongresszusra személyes üzenetet is küldött. Mi a jelentősége a magyar választásnak az ön, illetve az országa számára? 

Sokat tanultam tőle az európai politikáról, és ő valószínűleg sokat tanult tőlem pénzügyi, közgazdaságtani kérdésekben. Jól kiegészítettük egymást. Kívánom, hogy folytathassa a munkáját a jövőben. Magyarország rendkívül fontos Csehország számára, a cseh vállalatok beruházásokat hajtanak végre Magyarországon, és vice versa, például a Mol, az Innogy és más cégek. Intenzív árucsere és együttműködés zajlik tehát a régióban.

Végül egy személyes jellegű kérdést tennék fel. Ahogy itt ülünk, kifejezetten nyugodtnak tűnik. Hogyan sikerült megőriznie a nyugalmát az eltelt időszak nagy nyomása alatt?

Jól vagyok, csak rendkívül fáradt. Három napon át kellett hallgatnom az ellenzék beszédét, amely nem a lényegre koncentrált, csak arra, hogy kritizáljon bennünket. A nyomás ugyanakkor motivációt is ad nekem. Előretekintek, biztos vagyok benne, hogy sikeresek leszünk. Teljesíteni szeretnénk azt, amit a programunkban ígértünk az embereknek. 2021-ben a covidjárvány miatt sajnos elvesztettük a választást, így nem folytathattuk a megkezdett munkát, de előtte egészen 2019-ig kiváló eredményekkel büszkélkedhettünk. Négy év következett a hagyományos pártok vezetésével, amelynek során az emberek nem tudtak egyről a kettőre jutni. A kormányzó erő sok támogatást kapott a fősodratú, úgynevezett független média részéről. A szavazók, miután átlátták a helyzetet, végül mellettünk tették le a voksukat. Ez megtisztelő számunkra, és most teljesítenünk kell az ígéreteinket. Húsz napja vagyunk kormányon, és az a benyomásom, hogy a korábbi kabinet semmit nem valósított meg a programjából. Az egy „anti-Babiš” program volt: csak a háborúról, Ukrajnáról és rólam beszéltek.

Sikeres négy évet kívánok önnek!

Én is sok sikert és jó egészséget kívánok minden magyarnak. Remélem, a választást követően folytathatjuk a munkát Orbán Viktorral, és közösen harcolhatunk, ő a magyar, én pedig a cseh állampolgárok érdekeiért.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner