A háború folytatása ma már nem Ukrajna védelméről szól, hanem geopolitikai játszmákról – Tősér Ádám „Baljós közelség” című filmjéről

Aki fizetni tud, az megmenekül; aki nem, az a vágóhídra kerül. Szalai Zoltán írása.



Aki fizetni tud, az megmenekül; aki nem, az a vágóhídra kerül. Szalai Zoltán írása.


Az újonnan megválasztott cseh miniszterelnök első külföldi interjúját a Mandinernek adta, amelyben értékelte az orosz–ukrán háború állását, beszélt az újjáélesztendő V4-mozgalomról, és kitért a közelgő magyarországi választásra is.


Exkluzív beszélgetés az izraeli miniszterelnökkel, akivel a magyar sajtóban elsőként a Mandiner készíthetett nagyobb terjedelmű interjút.


Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.



A Tisza hamiskártyás, csak abban bizakodhatunk, hogy minél kevesebb embert lesz módja megtéveszteni; azt ugyanis azok sem érdemlik, akik bíztak benne. Szalai Zoltán írása.


Karol Nawrocki a Mandinernek adta első nemzetközi interjúját, melyben Ukrajna EU-tagságáról és a magyar-lengyel viszonyról is beszélt.


Az áprilisban nyolcvanadik születésnapját ünneplő zenészlegendával beszélgettünk az örökölt magyar sorsról és a háborús Európáról. Interjúnk.


Mikor volt olyan a magyar történelemben, hogy a világ két vezető hatalmának első embere egyidejűleg így beszél hazánk vezetőjéről?


A háború, és az arra adott hibás EU-s válaszok olyan folyamatokat erősítettek fel, amiket összességében nem túlzás világrendszerváltásnak nevezni. Szalai Zoltán írása.


Az egész magyarság nagy lehetőség előtt áll itt, az új évezred elején. Ehhez azonban szükség van a politika és az értelmiség, a cselekvés és a szellem emberei közötti erőteljesebb együttműködésre. Ehhez mindkét részről jelentős erőfeszítésekre van szükség, de ezúttal – úgy érzem – az első lépés megtételére az értelmiség részéről van szükség. Van ugyanis egy egyedi, nemzetközileg is értelmezhető, a világ folyamatai által alátámasztott, nemzeti szuverenitáson nyugvó magyar gondolati alapvetés.
Hogyan lehet, hogy az egyetemi világ ennyire erősen és szinte egységesen liberális beállítottságú? A hitleri Németország, a Szovjetunió, az emigránsokkal teli Amerika és a közép-európai fejlemények érintésével bemutatjuk a jelenség történeti hátterét.
Ha Németországban Jamaika-koalíció jön, a zöldek és a liberálisok nagyon sokat kérhetnek „mérleg nyelve” erőként a más opcióval nem rendelkező Angela Merkeltől.
Nem fogadható el a kérdések feltevését megtiltó megmondóemberek önkényeskedése.