Én híve vagyok az Európai Uniónak, de egy olyan uniónak, amely nem egy szuperállam, hanem olyan államok egyesülése, amelyek hasznot húznak a gazdasági lehetőségekből, a szabad piacból, a schengeni övezetből.
Mi nagyon kötődünk az önazonoságunkhoz. Úgyhogy teljes mértékben abban az irányban fognak változni a dolgok, hogy a lengyel polgárok fogják eldönteni, hogy milyen alakot öltsön Lengyelország, és nem fogunk behódolni ideológiai trendeknek, amelyek lerombolják, ami számunkra a legfontosabb. A lengyelek számára a legfontosabb értékek közt vannak a keresztény értékek. Köztük van az öröm afelett, hogy ezeréves államisági hagyományra tekintünk vissza. És természetesen abba az irányba is történik változás, hogy Lengyelország egy ambiciózus ország lesz, amely olyan nagyprojektek révén alakítja jövőjét, mint például az új központi repülőtér és közlekedési csomópont. Sok minden meg fog változni, de az a legfontosabb, hogy Lengyelországban nem lesz olyan, hogy egy ember, mégpedig Donald Tusk jelentse a társadalmi és politikai élet egészét. Ez lehetőséget ad egy politikai egyensúly biztosítására, mert én kifejezetten kritikusa vagyok Donald Tusk kormányának, annak, amit Lengyelországban művel, valamint annak, amit Európában csinált Angela Merkellel együtt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennék kész beszélgetésre, tárgyalásokra arról, hogy milyen alakot öltsön a jövőben Lengyelország.
Az elmúlt két év kívülről figyelve nagyon furcsa volt Lengyelországban. Azt láttuk, hogy a törvényhozásban, a közmédiában, a különböző állami szerveknél, az igazságszolgáltatásban olyan folyamatok zajlanak, amelyeknek ha akár egy kis része is megtörténik más tagállamokban, azokat Brüsszel mindenféle eljárás alá vonná. Magyarország szempontjából különösen feltűnő volt, hogy Marcin Romanowskinak Magyarországra kellett menekülnie. Hogyan látja az elmúlt két évet, és tud-e ezen Ön változtatni?
Ezek nem voltak túl jó évek Lengyelország számára.
Olyan évek voltak, amelyeket mély össztársadalmi elemzésnek kell alávetni. Két ilyen év után oda kell figyelni a lengyel állami szervekre, a lengyel közpénzügyekre. Érdekes, amit szerkesztő úr elmondott, mert nekem is az volt a benyomásom, hogy sok-sok jelenségre, amit az elmúlt két évben megfigyeltünk,