Amire Fleck Zoltán utalt, az még a nyugati országokban is súlyosan büntetendő

Mint ismert: az ELTE jogi karának oktatója – Fleck Zoltán – egy június 25-i Tisza szigetes kerekasztal-beszélgetésen a köztársasági elnök megfenyegetéséről beszélt. A baloldali jogszociológus arról értekezett, hogy egy esetleges 2026-os ellenzéki győzelem után Sulyok Tamás köztársasági elnök valószínűleg nem a győztes, hanem a vesztes párt vezetőjének adja majd a kormányalakítási megbízást. Szerinte ebben az esetben azonban

Fleck ezután azt is hozzátette, hogy véleménye szerint forradalomra van szükség, és nem kormányváltásra.

Sulyok Tamás nem hagyta szó nélkül az esetet, reakciójában felszólított minden politikai erőt, hogy „tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből”. Orbán Balázs pedig arról beszélt a történtek kapcsán, hogy „Fleck Zoltán az alkotmányos rend megdöntése, a másként gondolkodó egyetemi emberek ellehetetlenítése után már az alkotmányos szervek vezetői elleni erőszakra is buzdít – ez döbbenetes ugyan, de egy ismert nemzetközi mintázat része”. 

Mi az az alkotmányos rend elleni szervezkedés?

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés olyan, a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) meghatározott bűncselekmény, amely Magyarország (vagy a szóban forgó ország) alkotmányos rendjének erőszakkal vagy fenyegetéssel történő megváltoztatására irányul.

Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy Magyarország alkotmányos rendje – vagyis az Alaptörvényre épülő államszervezet és jogrendszer – ne váljon erőszakos cselekmények célpontjává. A jogalkotó emiatt kiemelt büntetési tételekkel védi az alkotmányos rendet.

A bűncselekmény jogi tárgya az állam alkotmányos rendje, amely magában foglalja az Alaptörvény által meghatározott politikai, jogi és társadalmi berendezkedést. Minden olyan szervezkedés, amelynek célja, hogy ezt a rendet erőszakosan vagy erőszakkal fenyegetve megváltoztassa, különösen veszélyes a közösségre. Ezért a Btk. 255. paragrafusa szigorú szankciókat – akár tíz évig tartó szabadságvesztést – helyez kilátásba, amelyekkel előzetesen is védi az állami rendet.

Tudni kell, hogy az alkotmányos rend elleni fellépés – ideértve a demokratikus intézmények vagy alkotmányos szervek megdöntésére, meggyengítésére vagy illegitim megváltoztatására irányuló cselekményeket – nem csak hazánkban, hanem minden európai országban súlyosan büntetendő. Kíváncsiak voltunk, hogy a nagyobb nyugat-európai államokban – például Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban – milyen jogi szankciók és mechanizmusok vonatkoznak az ilyen esetekre.

De előbb nézzük, mit mond erről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az EJEB Emberi Jogok Európai Egyezménye elnevezésű dokumentumának 10-11. cikkelye határozottan elfogadja, hogy a demokratikus társadalmak védelme érdekében a tagállamok büntethessék az államellenes erőszakos szervezkedést. Az alkotmányos rend elleni fellépések esetén az EJEB tehát nem tiltja a tagállamokat attól, hogy szigorúan lépjenek fel az ilyen cselekményekkel szemben, 

Lássunk néhány nyugat-európai példát! 

A demokratikus államok egyik alapvető feladata, hogy megvédjék saját alkotmányos rendjüket az azt fenyegető belső vagy külső veszélyekkel szemben. Az Európai Unió tagállamai közül – történelmi tapasztalataik és jogi kultúrájuk alapján – Franciaország, Németország és Olaszország is szigorú eszközökkel lép fel az államrend megdöntésére, felforgatására vagy erőszakos átalakítására irányuló tevékenységekkel szemben. De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?

Franciaország

Franciaországban az alkotmányos rend elleni fellépés különösen súlyos bűncselekménynek számít. A francia büntető törvénykönyv (azaz a Code pénal) több tényállásban is szankcionálja az államrend elleni cselekményeket, ideértve a hazaárulást, a puccskísérletet, a lázadást, valamint az államhatalom elleni szervezkedést.

Az állam biztonsága ellen irányuló bűncselekmények (crimes contre la sûreté de l'État) közé tartozik például az „attentat contre l’autorité de l'État”, vagyis az állami hatalom elleni támadás, 

Ugyanígy, ha valaki csoportosan szervezkedik a demokratikus intézmények felforgatására, az már önmagában is bűncselekményt valósít meg – még akkor is, ha az erőszakos cselekmények nem következnek be.

Franciaországban emellett a terrorizmus is külön kategóriaként szerepel, amely gyakran az alkotmányos rend elleni fellépés formáját ölti. Az állam ebben az esetben is keményen lép fel, és a jogrendszer lehetőséget biztosít a szervezetek feloszlatására és az érintettek hosszú távú elítélésére.

A Code pénal arra is kitér, hogy ha egy összehangolt terv végrehajtása során a civil lakosság valamely csoportja ellen széles körű vagy rendszerszerű támadás történik, az emberiség elleni bűncselekménynek is minősül, ezért életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtandó.

Németország

A német történelmi tapasztalatok – különösen a weimari köztársaság bukása és a náci hatalomátvétel – mély nyomot hagytak az ország jogi berendezkedésében. Németországban az úgynevezett „wehrhafte Demokratie” (önvédő vagy militáns demokrácia) elve alapján az állam aktívan felléphet a demokratikus rendet veszélyeztető személyekkel, szervezetekkel és pártokkal szemben.

A német büntető törvénykönyv (azaz a Strafgesetzbuch – StGB) külön fejezetet szentel az alkotmányos rend elleni bűncselekményeknek. Ilyen például a hazaárulás (Hochverrat), amelyre akkor kerülhet sor, ha valaki erőszakos módon próbálja megdönteni a szövetségi kormány vagy egy tartomány alkotmányos rendjét. 

Az StGB 81. paragrafusában ez áll (amennyiben a Szövetség ellen irányul): „Ez a paragrafus büntetni rendeli azt a cselekményt, amely erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel irányul a Német Szövetségi Köztársaság fennállásának veszélyeztetésére, illetve az Alaptörvényen alapuló alkotmányos rend megváltoztatására. Büntetés: életfogytig tartó szabadságvesztés vagy legalább tíz év – de ennél súlyosabb esetben ennél is hosszabb – szabadságvesztés. Enyhébb esetben: egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.”

Ugyanezen paragrafusban (ha egy tartomány ellen irányul): „E paragrafus azokat a cselekményeket szabályozza, melyek erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel egy német tartomány fennállásának veszélyeztetésére, illetve a tartomány alkotmányán alapuló alkotmányos rend megváltoztatására irányulnak. Büntetés: egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Enyhébb esetben: hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés.”

Németországban működik a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz – BfV), amely hírszerző eszközökkel figyeli és elemzi a demokratikus rendet fenyegető szélsőséges szervezetek tevékenységét. Szükség esetén politikai pártok is betilthatók – erre volt is példa a múltban, például az NPD ellen indult eljárások során.

Olaszország

Olaszország is komoly tapasztalatokkal rendelkezik az államrend elleni fellépések terén. A 20. század első felének totalitárius tapasztalatai, majd a ’70-es és ’80-as évek szélsőbaloldali és szélsőjobboldali terrorszervezetei (pl. Vörös Brigádok) mély nyomot hagytak a jogrendszerben. Ennek megfelelően az olasz büntető törvénykönyv (azaz a Codice Penale) szigorúan bünteti az államrend elleni szervezkedést és a demokratikus berendezkedés elleni támadásokat.

Kiemelendő a „lázadás az államhatalom ellen” (insurrezione contro i poteri dello Stato), amelyet akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is szankcionálhatnak. Az olasz jog külön nevesíti azokat a társaságokat, amelyek politikai vagy ideológiai célból szerveződnek az állam rendjének erőszakos megváltoztatására – 

„Aki az állam területén olyan társulást hoz létre, szervez, irányít vagy abban vesz részt, amely erőszakosan meg kívánja dönteni az állam gazdasági vagy társadalmi rendjét, vagy erőszakosan meg kívánja szüntetni az állam politikai és jogi rendjét, öt–tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki ilyen társulásban részt vesz, egy–három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki – akár álnevet vagy színlelt formát használva – újraszervezi azt a társulást, amelynek feloszlatását elrendelték, szintén súlyosabb büntetésre számíthat” – áll a Codice Penale 270. cikkelyében.

A belső biztonság fenntartását a DIGOS bűnüldözési szervezet és a belső állambiztonsági hivatal látja el, amelyek figyelik a radikális szervezeteket, és felléphetnek azokkal szemben akár a cselekvés szakaszát megelőzően is.

Nyitókép: illusztráció / police.hu