Ezt már Sulyok Tamás sem hagyhatta szó nélkül: kíméletlenül kiosztotta Fleck Zoltánt

„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – kérdezi a köztársasági elnök a jogszociológustól.

A jogszociológus 2022-ben lemondott volna a jogállamiság érvényesüléséről.
Részletes cikket közölt a pár napja a köztársasági elnök ellen uszító Fleck Zoltán eddigi politikai szerepvállalásáról és „ötleteiről” a Magyar Nemzet.
Ismert, az ELTE jogi karának oktatója a Tisza Párt egyik rendezvényén a köztársasági elnök megfenyegetéséről beszélt. A nyíltan baloldali jogszociológus kvázi biztosra veszi az ellenzék győzelmét a jövő évi választáson, ennek kapcsán pedig arról vizionált, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem a győztes, hanem a vesztes párt vezetőjének adja majd a kormányalakítási megbízást. Fleck erre mondta, hogy ebben az esetben
meg kell fenyegetni vagy zsarolni kell az államfőt.
Azt is hozzátette, hogy forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.
A felvetést Sulyok Tamás sem hagyta szó nélkül, a köztársasági elnök közösségi oldalán reagált. Feltette a kérdést: „Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Vajon ki és hogyan értelmezi majd az Ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – kérdezi a köztársasági elnök a jogszociológustól.
„Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen” – figyelmeztetett az államfő.
Sulyok Tamás felszólított minden politikai erőt, hogy „tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből”.
Ez az ország, a közös otthonunk választásra készül. Nem háborúra
– zárta bejegyzését Sulyok Tamás.
A jogász nyilatkozatára Bayer Zsolt publicista is reagált, követelve, hogy távolítsák el Fleck Zoltánt az ELTE jogi karáról. A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az egyetemet is, de nem reagáltak.
Fleck válaszában azt írta, hogy semmi radikálisat nem állított. Szerinte nem jogállamban élünk, és politikai naivitás lenne arra számítani, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem automatikusan hatalomváltást is jelent. Úgy véli, felelőtlenség nem számolni azzal, hogy a rendszer belülről akadályozza meg a kormányváltást.
Ahogy cikkében a Magyar Nemzet felidézi, Fleck Zoltán egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének oktatója, az MTA köztestületi tagja, a balliberális oldal régi megmondóembere.
Oktatói-tudományos szerepei mellett a Soros-hálózatban is felbukkant, az Open Society támogatásból működő Eötvös József Intézet (EKINTI) igazgatója volt.
Fleck már ezt megelőzően is nyilvánvalóvá tette szimpátiáját.
Nyilvános arca volt a Gyurcsány Ferenc által szervezett Magyar Demokratikus Charta nevű szervezetnek.
Rendszeres szerzője volt a 2010-es évek elején a Galamus nevű, Gyurcsány Ferencék gondolatvilágához közel véleményoldalnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A publicista nem köntörfalazott.
Fleck az elmúlt tizenöt évben számtalan alkalommal kifejezte politikai elfogultságát. 2011-ben akkori hírek szerint részt vett az MSZP – Lendvai Ildikó által vezetett – programtanácsának ülésein, egyebek közt a napokban a Tisza ellen-Tusványosára meghívott Lakner Zoltán társaságában.
Fleck becsatlakozott abba a 2011-es akcióba is, ahol az aláírók Gyurcsány Ferencet Nagy Imréhez hasonlították, és mentelmi jogának megvonását koncepciós pernek állították be.
A jogász 2012-ben az Európai Parlament egyik szakbizottsági meghallgatásán támadta az Orbán-kormányt. 2013-ban a baloldal által létrehozott alternatív választási bizottság tagja lett, egyebek közt Szigeti Péter társaságában – írta a Magyar Nemzet.
Az egyetemi tanár sokakat felháborított 2021-ben, amikor kinyilvánította:
nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.
A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét. Az alaptörvényt támadva arról beszélt, hogy „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Fleck se önmagát, se jogászi szakmáját nem tiszteli. Ő csak egy egyszerű hergelő, baloldali propagandista, aki azt sem vállalja, amit mond, hanem egyszerűen letagadja. Horváth K. József írása.
Nyitókép: Fleck Zoltán beszédet mond a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért tartott tüntetésen a Kossuth Lajos téren 2025. május 1-jén. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)