„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – a balos jogtudós ezúttal túlment minden határon

Fleck Zoltán egyetemi tanár az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének oktatója, az MTA köztestületi tagja. Mindez önmagában nyilvánvalóvá tenné, hogy

A politikával foglalkozók viszont tudják, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az előző parlamenti választás előtt például kimondta, „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”. Azt is mondta, hogy „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.

Ezek az állítások felháborítók. Nem jelentenek mást, mint hogy ellenzéki győzelem esetén, ha nincs meg a kétharmada a nyertesnek, akkor erőszakhoz, „forradalmi” eszközökhöz lehet nyúlni, hogy átalakítsák az állami berendezkedést úgy, hogy az új hatalomnak megfeleljen. Igen, erőszakkal. Ha kell, véres leszámolással. Fleck kijelentette: „a baloldal hatalomra kerülése esetén az Európai Uniónak kevés fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be a szivárványkoalíció által remélt új alkotmányozás”.

Ismert, Bogdan Święczkowski, a lengyel alkotmánybíróság elnöke, államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett Donald Tusk miniszterelnök és más vezető politikusok, bírák, valamint ügyészek ellen.

melynek célja Lengyelország alkotmányos rendjének megváltoztatása, valamint az alkotmánybíróság és más alkotmányos szervek működésének megszüntetése.

Látjuk, az Európai Unió egyáltalán nem serénykedik, hogy a jogállami kereteket betartassa Lengyelországgal. Nyilván azért, mert ez egyezik meg Ursula von de Leyen és Manfred Weber baloldali érdekeivel.

ami így szól: „Esküszöm, hogy Magyarország alkotmányos rendjét és törvényeit megtartom.”

Egy minapi Tisza sziget-rendezvényen szintén szembement a jogállammal. Kijelentette: "Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (...) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt.”

s ilyen, jogállammal szembeni nézeteket vall, amit, ha valaki a fejére olvassa, akkor letagadja. Az erőszak szól belőle akkor is, amikor kimondja: „Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra…”

Fleck persze előre azon kesereg, hogy nem fog átütő erővel bírni ez esetleg győztes baloldal, ezért aztán a köztársasági elnök döntésétől fél, hogy új választás lesz a vége. Ezt mondja: „Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki.”

Hangsúlyozza: „Szerintem nem lehet úgy tenni, mintha a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át.”

Sulyok Tamás köztársasági elnök Fleck szavait alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte, hozzátéve: „Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel.”

Emlékszünk, két éve, az alkotmánymódosítási terve kapcsán ugyanúgy a jogállam felfüggesztésére, erőszakra buzdított. Mert akkor is tudta, hogy a baloldal képtelen kétharmaddal megválasztani a balos kormányt.

„Tisztelni valakit – a szó igazi értelmében – csak az tud, aki önmagát is tiszteli.” Müller Péter gondolata szerint Fleck Zoltán se önmagát, se jogászi szakmáját nem tiszteli.

aki azt sem vállalja, amit mond, hanem egyszerűen letagadja.

***

Nyitókép: YouTube-képernyőfotó