Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
2023 őszén a magyar kormány egy erős, szuverenista szövetségesét vesztette el azáltal, hogy a Jog és Igazságosság nem szerzett többséget a lengyel választáson, és a brüsszeli sorvezetőt mindenben követő Donald Tusk alakíthatott kormányt. De ősszel egy fontos szövetségest is nyert hazánk: Szlovákiában Robert Fico személyében egy szuverenista politikus került a miniszterelnöki székbe. Megválasztásakor sok kommentátor arról beszélt – nem kis részben tapasztalatokra építve –, hogy Fico csak a kampány miatt közeledik a magyar állásponthoz, csak látványtechnikai elem, hogy opponálja Brüsszel nemzeti belügyekbe beleszóló politikáját, megválasztása után csakhamar ő is betagozódik majd az unió fősodrába.
Nem így történt, sőt: az orosz–ukrán háború kapcsán továbbra is a békepárti álláspontot hangoztatja, sokszor jóval élesebben, mint az Európa fő mumusának beállított Orbán Viktor. Belefogott egy igazságügyi reformba is, amelynek részét képezi az addig csak politikai bunkósbotként használt speciális ügyészség megszüntetése is. Az Európai Parlament múlt szerdán már azelőtt határozatban ítélte el a reformot – szlovák ellenzéki EP-képviselők támogatásával –, hogy a pozsonyi törvényhozás egyáltalán megszavazta volna, az Európai Bizottság pedig még uniós források megvonását is kilátásba helyezte. Ugye milyen ismerős mindez? Egyébként másnap ismét elítélte Magyarországot az EP, de ez a magyar fülnek szinte már nem is hír.