Európa főügyész-üdvöskéje a mélyállam irányítása alatt hurcolta meg az erdélyi magyar vezetőket

Emlékszünk még a nagy, hunyorogva nézve is leszámolásgyanús, nagy csinnadrattával véghezvitt korrupcióellenes műsorra Romániában az elmúlt évtizedben, amikor szinte hetente jöttek a hírek arról, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség már megint elkapott valakit? 

Nos, egyre több romániai politikai elemző, újságíró és volt tisztviselő is nyilvánosan beszél arról, hogy

„Csörögjenek a bilincsek”

Alina Mungiu Pippidi ismert politikai elemző a román nyelvű Q Magazine-nak adott interjújában kijelentette: „A mi korrupcióellenes harcunk Brüsszel támogatásával történt.

2009-re oda jutottunk, hogy a megyeszékhelyek polgármestereinek kétharmada és ugyanennyi megyei tanácselnök a DNA vizsgálata alatt állt.”

A szakértő szerint nemcsak a politikusok ellen indultak ügyek, hanem a bírák is célkeresztbe kerültek.

– a fellebbviteli bíróságokat, a legfelsőbb bíróságot… Az elképzelés az volt, hogy ott intézik el a pereket. Csakhogy ezt nem a nemzetbiztonságra hivatkozva kellett volna megtenni. Ez a módszer néhány ember kezébe adta a hatalmat.

Politikailag motivált ügyek

Az elemző példaként említette Victor Ponta volt miniszterelnök perét: „Például amikor pert indítottak Victor Ponta ellen, mert állítólag megkérte Sebastian Ghiță üzletembert, hogy fizessen ki egy vacsorát, Tony Blair számára. Ez nyilvánvalóan egy ostobaság volt.”

Szóba hozta az RMDSZ volt elnökének esetét is: 

Amikor az egyik korrupcióellenes szerv vezetője a másikat tartóztatta le

Pippidi felidézte a Nemzeti Integritási Ügynökség (ANI) volt vezetőjének, Horia Georgescunak az esetét is: „Csak a volt Szovjetunióban fordulhatott elő, hogy az egyik korrupcióellenes ügynökség vezetője letartóztatja a másik korrupcióellenes ügynökség vezetőjét. Horia Georgescu vizsgálta az akkori államfőt, Klaus Iohannist. Iohannis nyert, majd az ANI volt vezetőjét letartóztatták. Nem védem Horia Georgescut – soha nem is hallottam róla korábban, ő is azon sok úgynevezett megbízható ember egyike, akik teljesen jelentéktelenek, de valakinek a bizalmi emberei.”

A politikai elemző szerint „abnormális, ahogyan az Nemzeti Integritási Ügynökség elnökét a korrupcióellenes ügyészségbörtönbe juttatta.”

Kövesi és a titkosszolgálati kapcsolat

Laura Codruța Kövesi – aki ma már az Európai Ügyészség vezetője, magyarellenes lépéseiről pedig a Mandiner is írt – 2013 és 2018 között irányította a DNA-t. Mandátuma végén több hangfelvétel is nyilvánosságra került, amelyek alátámasztották azt a gyanút, hogy egyes ügyeket titkosszolgálati vagy politikai megrendelések alapján indítottak.

Sokan mégis hősként tekintettek rá, aki szembeszállt a romániai korrupcióval, mások viszont úgy vélték: „ő is tudta, hogy a hatóság ügyészei közül sokan hamis bűnügyeket gyártottak.”

A megvádolt magyar elöljárók közös meggyőződése, hogy „kreált ügyekkel” akarták gyengíteni az erdélyi magyarság politikai súlyát.

Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője korábban a Maszolnak elmondta: a román igazságszolgáltatás történelmileg is a politikai érdekek befolyása alatt működött: 

A szakértő hozzátette: „Románia megalakulása óta a titkosszolgálatnak van kiemelt szerepe az állam egységének, biztonságának megtartásában. Ez utóbbiak érdekében az igazságszolgáltatás gyakran a titkosszolgálat adatai alapján folytat eljárást, a szolgálatokat viszont politikai érdekcsoportok befolyásolják.”

A zsarolás és a megfélemlítés Kövesi idején jutott a csúcsra: a DNA és a titkosszolgálatok erdélyi magyarok elleni akcióiról

Az elmúlt másfél évtizedben sorra indultak korrupciós eljárások erdélyi magyar politikusok és önkormányzati vezetők ellen, akiket éveken át tartó perek és meghurcolások után végül rendre felmentettek. A mintázat világos: a vádhatóság titkosszolgálati irányítással, sokszor politikai motivációval dolgozott – állítja kérdésünkre Pataky István, a Maszol főszerkesztő-helyettese.

Ez esetekben feltételezett közigazgatási vétségekért indított büntetőeljárást a vádhatóság. Korrupcióként értelmezik az esetleges ügyintézési szabálytalanságokat. A néhány éves meghurcolás után aztán érkezik a felmentés, a vád ejtése, annak megalapozatlansága” – sorolta az újságíró.

Pataky szerint Horváth Anna pere is tipikus példája annak, hogyan épített koholt ügyeket a DNA: „Ott van Horváth Anna pere. A kolozsvári RMDSZ-es alpolgármester ellen a DNA azzal a váddal indított eljárást, hogy közreműködött egy ingatlanfejlesztési ügyben, és ezzel előnyhöz juttatott egy üzletembert, akitől azt kérte, figyelem: hatvan fesztiválbérlet árával szponzorálja a választási kampányát. A bérleteket később a kampányban segédkező fiatal önkéntesek között akarta kiosztani. A legfelsőbb bíróság három év után két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Horváth Annát.”

Pataky szerint Markó Attila esete is jelképes: „Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság volt tagja ellen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási ügyében kezdődött az eljárások sorozata, és mostanra mindegyik kárpótlási ügyben a bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, így három perben felmentették, kettőben az ügyészség ejtette a vádat, és további 32 teljesen azonos kártérítési ügyben az ügyészség megszüntette az eljárást. Nyolc és fél év után tért haza Magyarországról.”

Nagy Zsolt, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke sem kerülhette el a DNA célkeresztjét. „Ott van Nagy, akit négy év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, amiért «morálisan támogatott egy nemzetközi bűnözői csoportot». A vádhatóság szerint Nagy Zsolt miniszterként stratégiai privatizációs ügyekben adott ki bizalmas információkat külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. Nem volt közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére. 

Arra a kérdésre, hogy Laura Codruța Kövesi működése mennyiben ártott az erdélyi magyar közösségnek, Pataky így felelt: „A DNA a kezdetekben nagyon népszerű volt, s valóban hatékonyan működött. Aztán idővel a korrupcióellenesek is korrumpálódtak, az ügyészek kezdtek politikai felkéréseket végrehajtani. Hogy ezekben az ügyekben Kövesinek – itt gyorsan jegyezzük meg, hogy a jelenlegi európai főügyész csak nevében magyar, megtartotta magyar nemzetiségű volt férje családnevét – személyesen milyen szerepe volt, arról csak találgatások vannak. Az viszont biztos, hogy ő is rábólintott a titkosszolgálatok bevonására a vádhatóság munkájába, ami tömeges lehallgatásokhoz vezetett.”

A főszerkesztő-helyettes hozzátette: 

Pataky szerint Brüsszelnek is jelentős felelőssége van abban, hogy a román ügyészségi túlkapások sokáig következmények nélkül maradtak. „A DNA-t és Laura Codruța Kövesit az első perctől imádták Brüsszelben, hiszen ottani sugallatra született. Ezzel nem is lenne gond, csakhogy ez a rajongás megmaradt a visszaélések idején is. Senkit nem zavart Brüsszelben az erdélyi magyar elöljárók elleni nyilvánvalóan alaptalan, megfélemlítő szándékkal indított akciók jogtalansága. A válasz ugyanaz volt, mint Bukarestben: a román igazságszolgáltatás független, senki nem szólhat bele a dolgába.”

Pataky hozzátette, most egyébként épp Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere „élvezi” a DNA különleges figyelmét.

Nyitókép: Danil Shamkin / AFP