Elítéltek egy olyan bűncselekmény miatt, amiről nem is tudhattam, és egy olyan tényállás alapján, amit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított – mondta Markó Attila volt romániai kisebbségügyi államtitkár.
Markó Attila volt romániai kisebbségügyi államtitkár szerint nem a bíróságon, hanem valahol máshol hozták az ellene szerdán kihirdetett ítéletet, amelyben a bukaresti táblabíróság túlértékelt kártérítések ügyében öt év letöltendő szabadságvesztést szabott ki.
A volt politikus az egyik közösségi portálon tett bejegyzésben kommentálta csütörtökön a távollétében hozott ítéletet.
Hangsúlyozta, nem volt tudomása a bizottság egyes tagjainak a „disznóságairól”, arról, hogy a testület túlbecsült értéken fogadott el kárpótlási határozatokat. „Elítéltek tehát egy olyan bűncselekmény miatt, amiről nem is tudhattam, és egy olyan tényállás alapján, amit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított” – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt politikusa.
Markó Attila megismételte, hogy már rég nem hisz a román igazságszolgáltatásban. A Magyarországon tartózkodó politikus az MTI-nek elmondta, csúszópénzt nem fogadott el, a kárpótlási bizottságban végzett munkájáért a havi fizetése egy százalékának megfelelő üléspénzt kapott. Mint felidézte: a román alkotmánybíróság ítélete szerint csak abban az esetben vádolható valaki azzal, hogy munkája elégtelen végzésével hivatali visszaélést követ el, ha egy törvényben előírt kötelezettséget szeg meg. Neki pedig nem volt kötelessége ismerni az ingatlan-felértékelés szakmai szabályait, hogy kétségbe tudja vonni a hivatásos felértékelők által megállapított összegeket.
Markó Attila az MTI-nek elmondta: nincs kétsége afelől, hogy vannak bírók, akik a döntések előtt egyeztetnek az ügyészekkel, a titkosszolgálatokkal. Erre utalt azzal a megállapításával, hogy a döntését nem a bíróságon hozták. Az első fokon eljáró táblabíróság szerdán letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottak többségét a túlértékelt kártérítések perében.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint az ügy 12 vádlottja – köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja – csaknem 85 millió eurós (26,5 milliárd forint) kárt okoztak a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. Markó Attilát 2014-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium – visszaszolgáltatásához.
Miután az RMDSZ politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A mostani ítéletet távollétében hozták meg, Románia korábban nemzetközi körözést adott ki ellene.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Tisza Párt agyonsztárolt külügyi szakértője anélkül bezzeglengyelezett és bezzegrománozott, hogy tisztában lenne a valós helyi viszonyokkal.
A megélhetési válság és az adóemelések együtt robbantották ki az elégedetlenséget.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Újabb megszorítások.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
A sportoló gyógykezelésének támogatására nemzetközi adakozás is indult.
