Miközben Romániából két és fél millió euró értékben koboz el árut az Európai Ügyészség, annak román származású vezetője kijelenti, hogy nincs itt semmi látnivaló.
Nyitókép: Andrzej Iwanczuk / AFP
Az Európai Ügyészség 2,5 millió euró értékű vagyont foglalt le Romániától. Pontosabban: az ügyészek 18 bukaresti ingatlant foglaltak le és 14 bankszámlát zároltak le. Egy pármai cég jogi képviselőjéhez tartoznak, aki ellen az olaszországi üzemanyag csalárd behozatalával kapcsolatos ügyben nyomoztak.
A Laura Codruța Kövesi vezette nyomozók Olaszországban is csaknem 20 millió eurót foglaltak le.
Az összegek azonban nem fedezik azt a 92 millió eurós kárt, amelyet a vizsgált csoport tagjai az Európai Unió költségvetésében okoztak.
Az Európai Ügyészség ügyészei ugyanakkor vizsgálják, hogy az Országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül Romániába érkezett pénz 10 százalékát hogyan költötték el. A tavalyi összegekről van szó, amelyeket a behajtási mechanizmuson belül már felhasználtak. Összesen 215 vizsgálat van folyamatban, amelyek összesen 1,87 milliárd eurós kiadást, a Országos helyreállítási terv európai forrásait és a többi európai alaptípust célozzák.
Az Európai Ügyészség (EPPO) több országban folytat nyomozást, de a legnagyobb összegek Romániához kapcsolódnak. A szomszédunk harmadik, 2023 decemberében benyújtott támogatási kérelme 2,7 milliárd euróról szól, de az összeget zárolják, mert a kormány még nem tett eleget az Európai Bizottság több követelményének. A Bizottság képviselői március 18–21. között tartózkodnak a román fővárosban, és a megbeszélések középpontjában Románia költségvetési helyzete, valamint a PNRR harmadik kifizetési kérelme áll. Declan Costello, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság gazdasági és pénzügyi főigazgató-helyettese kijelentette:
„Nagyon aggódunk a romániai költségvetési helyzet miatt. A hiányt idénre kellett volna korrigálni.
Amikor legutóbb, tavaly néztük a számokat, 6 százalék feletti hiányra számítottunk, és idén kellett volna csökkennie. Úgy látjuk, hogy a tendencia rossz irányba halad. A deficit csökkentésére tett erőfeszítés az év első felében gyenge. Jelenleg arra számítok, hogy a hiány idén közelebb lesz a GDP 7 százalékához.”
Hatalmas probléma a Romániában tapasztalható, mindent átszövő korrupció is. Ennek ellenére Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség román származású főügyésze kijelentette:
„Mindenhol korrupció van. Nincs tiszta ország. Románia nem korruptabb, mint más országok”
Európa évente 60 milliárd eurót veszít áfacsalás miatt, és az Európai Ügyészségnek van egy aktája, amelyben az összes tagállam érintett – mondta Kövesi az Euronews Romaniának adott interjújában. Az európai pénzekkel való esetleges csalás gyanúja az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik. Továbbá kijelentette, hogy az általa vezetett intézmény száz százalékban működőképes. Az első feladata volt felépíteni és működőképessé tenni az ügyészséget. Egy év alatt 4000 panaszt dolgoztak fel és több mint 1000 büntetőügyben folyik a nyomozás. Ezek során negyedmilliárd eurót foglaltak le. Szerinte még mindig nem kapták meg az összes erőforrást, amit szeretnének. Például Romániának 20 ügyészi pozíciója van, de csak 11 van betöltve.
Magyarország és Lengyelország kapcsán kijelentette: politikai döntés, hogy egy ország csatlakozik-e az ügyészséghez. De így is együttműködnek a nem részt vevő országokból vagy harmadik országokból érkező kollégákkal. Reméli: a munkájuk meggyőzi őket, hogy csatlakozzanak az EPPO-hoz. Végül is közös a céljuk, hogy megvédjék Európát, megvédjék a polgárok költségvetését, a polgárokat és végső soron a jogállamiságot.
Korábban Romániában Kövesi vezette az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA), amely több magyar politikust is ártatlanul meghurcolt. A 2002-ben alapított román intézmény feladata a korrupcióval kapcsolatba hozható ügyek megelőzése, felderítése, vizsgálata, valamint azok jogi útra terelése. Az ország NATO-csatlakozásának feltétele a korrupció elleni harc volt, ezért hozták létre ezt a különleges ügyészséget. De működése során állam lett az államban, és célja egyértelműen az alapító, Traian Băsescu államfő politikai ellenfeleinek jogi eljárás alá vonása és eltávolítása volt. A legnagyobb botrány a titkosszolgálatokkal való összefonódása volt.
2009. február 4-én a DNA titkos együttműködési megállapodást kötött a Securitate utódjával, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).
A két szervezet szoros kapcsolata egyesek szerint azt jelentette, hogy a titkosszolgálat a kommunista időkre emlékeztető politikai leszámolásokban vesz részt. A 2013-ban kinevezett Laura Codruța Kövesi működése során a különleges ügyészség az egész romániai politikai elitet vizsgálatai alá vonta.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecseg teti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
