Trumpék kihűlő bizalma: hogyan lett Románia persona non grata Washingtonban?

Mint már megírtuk, az Egyesült Államok mintegy 800 katonája kivonását tervezi Romániából, valamint csökkenti a Bulgáriában, Szlovákiában és Magyarországon állomásozó kontingensét. De így is 3500 külföldi katona marad a románoknál az amerikai csapatkivonás után.

Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője kérdésünkre elmondta: 

„Az oroszok teljes körű ukrajnai inváziója ugyan visszahozta azt az illúziót, hogy Európa ismét kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára – sőt, hogy talán a legfontosabb, de valójában nem erről van szó” – vélte a szakértő.

Demkó kiemelte: „az Egyesült Államok számára a legfontosabb továbbra is Kína és a Távol-Kelet. Emiatt azok az országok, amelyek eddig geopolitikai pillérként határozták meg magukat Oroszországgal szemben – például Románia, Lengyelország vagy a balti államok, leértékelődnek Washington szemében.”

Ez a tendencia tartós lesz – hangsúlyozta az intézetvezető.

Ami az orosz–ukrán háborút illeti, a cél már nem Oroszország legyőzése, hanem a megállapodás elérése, valamilyen modus vivendi kialakítása Moszkvával. Ennek egyik oka az, hogy ne szorítsák Oroszországot még inkább Kína alá – emelte ki Demkó.

„Már korábban is túlértékelték saját fontosságukat, most pedig nyilvánvaló, hogy nem lesz olyan amerikai katonai jelenlét, sem rövid, sem közép-, sem hosszú távon, mint amire számítottak” – folytatta.

Majd erről beszélt: „Ha valóban létrejön az orosz–amerikai kiegyezés, az Trump számára hatalmas politikai siker lesz, hiszen ő határozhatja meg, mi számít győzelemnek. Maga a kiegyezés is győzelemként lesz eladva, nem kell, hogy Oroszország katonailag vereséget szenvedjen. Ukrajna már most is elfogadná a tűzszüneti vonalakat, és nem törekszik területei katonai visszaszerzésére.”

„Az Egyesült Államok nem fog teljesen kivonulni Európából, és nem engedi el a NATO-t, de a NATO »a helyére kerül« az amerikai hatalmi-politikai hierarchiában – és nem az első helyre” – zárta gondolatait a biztonságpolitikai szakértő.

A román–amerikai stratégiai partnerség látszólag tovább él, a valóságban azonban megrekedt: a román állampolgárok 2025-ben is vízumkényszerrel szembesülnek, és a Washington által vezetett Visa Waiver vízumprogramból való kizárás – amely határozatlan időre szól – 

A feszültség gyökerei tavaly őszre nyúlnak vissza, amikor J. D. Vance amerikai alelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián Romániát hozta fel negatív példaként a véleménynyilvánítás szabadságának visszaszorulásáról szóló beszédében. 

A helyzet tovább romlott, amikor februárban a tavalyi, érvénytelenített román elnökválasztást bírálta: „Ha eltörlöd a választást, mert nem tetszik az eredmény, ne beszéljünk közös értékekről” – mondta Vance, egyértelműen Bukarestre célozva.

Felfüggesztett vízummentesség – diplomáciai pofon

A washingtoni döntés – Románia levétele a vízummentes országok listájáról – pár nappal az elnökválasztás második fordulója előtt született. A belbiztonsági minisztérium indoklása szerint „a program integritása és a nemzetbiztonság” megkövetelte a teljes felülvizsgálatot. Márciusban határozatlan időre felfüggesztették a vízummentességi program végrehajtását, majd májusban Romániát teljesen kizárták a rendszerből.

A döntés mögött nem csupán biztonsági, hanem politikai indokok is állnak. Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet szakértője a Maszolnak úgy fogalmazott: „A román külügyminiszter progresszív mintapolitikus, és ez a tábor az Egyesült Államokban Trumpék ellenzéke. A kormányközeli sajtóban is erősen kritikus hangok jelennek meg Washingtonnal szemben – még ha sokszor európai forrásokból átvett anyagok is ezek.”

akit a republikánus tábor egyik ikonjaként tartanak számon.

Románia kicsúszott a prioritási körből

Barabás szerint a következmény egyértelmű: bizalomvesztés Washingtonban. Az amerikai befektetések szintje alacsony, főként az energia- és védelmi iparra korlátozódik. „Románia NATO-tag, és fontos a Fekete-tenger térségében, de az Egyesült Államok már nem tekinti elsődleges partnernek. Inkább Lengyelországra és a balti államokra összpontosít” – jegyezte meg.

Tudvalevő, hogy Donald Trump személyesen dönt a külpolitikai kérdésekben, és fontos számára a személyes kapcsolat, valamint a gazdasági haszon. Ha valaki nem illeszkedik ebbe a logikába, könnyen partvonalra kerül. Ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház döntéshozatala ma inkább üzleti–politikai logikát követ, mintsem klasszikus diplomáciait.

A visszaút feltételei

A vízummentességi programba való visszakerüléshez Bukarestnek nemcsak a három százalék alatti vízumelutasítási arányt kell teljesítenie, hanem szorosabb biztonsági és migrációs együttműködést is kell mutatnia az amerikai féllel. 

Azonban a feltételek betartása önmagában kevés: 

Ebben kulcsszerepe lesz az új amerikai nagykövetnek Bukarestben, akinek személye akár fordulatot is hozhat a kétoldalú kapcsolatokban – ha sikerül elnyernie Trump bizalmát és megtalálni a közös érdekeket.

Új ötletekre van szükség

Ştefan Popescu külpolitikai elemző a Ziare.com-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: 

Szerinte a román diplomáciának konkrét projektekkel kell előállnia – például gazdasági, energetikai vagy védelmi együttműködések formájában. „Meg kell mutatnunk, hogy Románia több, mint Fekete-tengeri partner. Az amerikai érdekek számára is értékesek lehetünk a Közel-Keleten vagy a Kelet-Mediterráneumban is. Lengyelország is azért fontos, mert sokoldalú szereplővé vált – nekünk is ezt kell tennünk” – nyomatékosította a szakértő.

Popescu szerint Romániának bátrabban kell együttműködni olyan államokkal, amelyek az Egyesült Államok számára kulcsfontosságúak – például Izraellel, amely a republikánus adminisztrációban stratégiai partnerként szerepel.

Remény a Fehér Házban?

A pesszimizmus ellenére Iulian Chifu, egykori elnöki tanácsadó, derűlátóbb. Mint mondta, Trump telefonon gratulált Nicușor Dannak a választási győzelemhez, ami újraindíthatja a párbeszédet. 

– jelentette ki a szakember.

Chifu szerint ezek az alapok elég szilárdak ahhoz, hogy a román–amerikai kapcsolat túlélje a politikai viharokat: „A partnerség túl nagy stratégiai értéket képvisel ahhoz, hogy egy-egy konfliktus elronthassa a lényegét.”

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP

A Trump-kormányzat romániai nyomásgyakorlásáról itt nézhet meg egy hírt: