„Bezzeg Románia” gazdasága a szakadék szélén

Románia költségvetési helyzete egyre súlyosbodik, hiszen a tavalyi évhez képest is romlott a pénzügyi mérleg, és az új kormány sincs könnyű helyzetben. A 2025 óta elhúzódó politikai válság, amely a parlamenti és elnökválasztások sorozatának eredményeként alakult ki, gyakorlatilag háromnegyed évre visszavetette a gazdaság stabilizálására tett kísérleteket. 

A pár hónapja megválasztott Nicușor Dan, a reformista, liberális-konzervatív román elnök pedig az egyik legfontosabb feladatának tartja a pénzügyi helyzet rendezését. Az új kormány viszont nem kerülhette el a megszorító intézkedések bevezetését, amit hatalmas tiltakozások kísérnek. Az állami szférában szerveződő demonstrációk, sztrájkok és a közszolgáltatásokat érintő átszervezések már napok óta feszültséget generálnak, miközben a kormány arra figyelmeztet, hogy 

A román kormány által vállalt deficitcsökkentő intézkedések között áfaemelés is szerepel. A jelenlegi háromkulcsos áfa-rendszert kétkulcsos rendszerre váltják: az eddigi 5, 9 és 19 százalékos áfa helyett 11 és 21 százalékos adót vezetnek be. Az alacsonyabb kulcsot az olyan alapvető termékekre alkalmazzák, mint a gyógyszerek, élelmiszerek, öntözésre használt víz, könyvek, és fűtőanyagok, de a vendéglátóipart is ebbe a kategóriába sorolják.

Augusztus 1-jétől 10 százalékkal emelkednek a dohánytermékek, az alkohol és az üzemanyag jövedéki adói, míg a pénzintézetek profitját is megadóztatják. Emellett, a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíjak jövőre nem emelkednek. Továbbá január 1-jétől 10 százalék helyett 16 százalékra emelkedik az osztalékok után fizetett adó, és a kormány jelezte, hogy a jövőben reformálják az ösztöndíjrendszert is.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője kérdésünkre elmondta: „Románia gazdaságának jelenlegi válsága nem véletlen, hanem hosszú évek politikai döntéseinek és gazdasági hibáinak következménye. 

Úgy véli, a politikusok eddig úgy kezelték a gazdaságot, hogy a választások előtt mindenféle ígéretekkel próbálták megszólítani a közvéleményt, anélkül hogy bárminemű valódi gazdasági fedezetet biztosítottak volna ezeknek a lépéseknek. Ez most visszaüt: Románia egy olyan gazdasági helyzettel néz szembe, ahol a hiányok és a problémák már olyan mértékben halmozódtak fel, hogy szinte lehetetlenné tették azok kezelését.

Pászkán Zsolt szerint bár az ország nem fog egyik napról a másikra csődbe menni, a helyzet súlyosbodik: „A legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyre drágábbá válik a hitelek megszerzése. A gazdaságot már nem lehet fenntartani a korábbi módon, és a kormány most azon dolgozik, hogy elkerülje a gazdaság leminősítését a bóvli kategóriába.”

A szakértő arról is beszélt, hogy a román politikai elit nem változott: 

Szerinte, az elmúlt három és fél évtizedben gyakorlatilag minden választási ciklusban ugyanezeket a populista, ígéretes, de gazdaságilag teljesíthetetlen terveket hajtották végre, és most ennek a politikai felelőtlenségnek a következményeit nyögi az ország. Ez persze nem csupán a gazdasági döntéseket érinti, hanem politikai szinten is óriási felelőtlenségről van szó – hangsúlyozza.

Pászkán kifejtette, hogy különösen az új román elnök felelőssége emelkedik ki a politikai felelőtlenség és ígérgetés kérdésében:

Az elemző elmesélte, hogy a választási viták egyikében, amikor a költségvetés és az áfaemelés kérdése szóba került, még akkor is garantálta, hogy nem lesz áfaemelés, sőt egy papírt is aláírt erről. Már akkor is látszott, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, és most, alig néhány hónappal később, már meg is emelték az áfát, amit az elnök akkor még garantált, hogy nem fog megtörténni. Pászkán szerint, mindez jól mutatja, hogy a román politikai elit, ahelyett, hogy megoldásokat keresett volna a problémákra, inkább a választói kedvhez igazodott, és most a politikai felelőtlenség következményeit kell viselniük.

A szakértő szerint mindez jól mutatja, hogy a román politikai kultúra nem változott az elmúlt évtizedekben. Szerinte a román politikusok gyakorlatilag semmilyen komoly felelősséget nem vállaltak. A kérdéses áfaemelés példája is azt mutatja, hogy a politikai vezetés inkább az ígéretekre koncentrált, mint a gazdasági stabilitásra. Ráadásul most, amikor az országban mindenki a nehéz döntésekkel szembesül, a politikai vezetés eltűnt. Az elnök, aki a választások után még aktívan politizált, most, amikor valóban fontos döntéseket kell hozni, gyakorlatilag eltűnt a színről. Az emberek nem tudják, hogy hol van most, és mi történik a román kormányzati döntésekkel.

Pászkán Zsolt nem hagyta szó nélkül a „bezzeg Románia” jelenséget sem: „Romániában sokan hajlamosak arra, hogy elhiggyék, amit elmondanak nekik. 

A magyar ellenzéki politikusok és a különböző médiumok azt kommunikálták, hogy minden megoldható, és a kormány minden problémát könnyedén elhárít. A „bezzeg Románia” narratíva ebben a kontextusban különösen fontos, mivel a kormány folyamatosan azt próbálja sugallni, hogy minden rendben van, miközben a gazdaság valójában egyre inkább a lejtőn volt. 

– tette fel a kérdést a szakértő.

Pászkán továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a román kormány jelentős kötelezettségeket vállalt a háborús helyzetben, és ezzel nem számoltak kellőképpen: 

A szakértő végül kifejtette, hogy a magyar közösségnek is komoly figyelmet kell fordítani a román politikai helyzet alakulására: „Most úgy tűnik, hogy a magyar közösség elkerülte – Simion legyőzésével – a legrosszabbat, én azt mondanám, hogy egy, előrelátható veszély még mindig jelen van. 

Egyre valószínűbb, hogy ha a gazdaság helyzete nem javul, akkor a román kormány újra előveszi a magyar kártyát, és ez a magyar közösség számára komoly kockázatot jelenthet” – zárta gondolatait a a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP