A román fősodor megbukott, és közben ez lehet a legjobb magyar válasz Bukarestnek – szakértő a Mandinernek

Pászkán Zsolt úgy látja, George Simion diadala rendszerszintű politikai válságot mutat Romániában.

A szomszédunk gazdasága súlyos válságba került, miután a politikai elit évtizedeken át hitelre osztogatta az állami pénzt.
Románia költségvetési helyzete egyre súlyosbodik, hiszen a tavalyi évhez képest is romlott a pénzügyi mérleg, és az új kormány sincs könnyű helyzetben. A 2025 óta elhúzódó politikai válság, amely a parlamenti és elnökválasztások sorozatának eredményeként alakult ki, gyakorlatilag háromnegyed évre visszavetette a gazdaság stabilizálására tett kísérleteket.
A választási ígéretek és a költségvetési hiány növekedése miatt mostanra már csillagászati magasságokba ugrott az államháztartási deficit.
A pár hónapja megválasztott Nicușor Dan, a reformista, liberális-konzervatív román elnök pedig az egyik legfontosabb feladatának tartja a pénzügyi helyzet rendezését. Az új kormány viszont nem kerülhette el a megszorító intézkedések bevezetését, amit hatalmas tiltakozások kísérnek. Az állami szférában szerveződő demonstrációk, sztrájkok és a közszolgáltatásokat érintő átszervezések már napok óta feszültséget generálnak, miközben a kormány arra figyelmeztet, hogy
ha nem lépnek, Románia fizetésképtelenné válhat.
A román kormány által vállalt deficitcsökkentő intézkedések között áfaemelés is szerepel. A jelenlegi háromkulcsos áfa-rendszert kétkulcsos rendszerre váltják: az eddigi 5, 9 és 19 százalékos áfa helyett 11 és 21 százalékos adót vezetnek be. Az alacsonyabb kulcsot az olyan alapvető termékekre alkalmazzák, mint a gyógyszerek, élelmiszerek, öntözésre használt víz, könyvek, és fűtőanyagok, de a vendéglátóipart is ebbe a kategóriába sorolják.
Augusztus 1-jétől 10 százalékkal emelkednek a dohánytermékek, az alkohol és az üzemanyag jövedéki adói, míg a pénzintézetek profitját is megadóztatják. Emellett, a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíjak jövőre nem emelkednek. Továbbá január 1-jétől 10 százalék helyett 16 százalékra emelkedik az osztalékok után fizetett adó, és a kormány jelezte, hogy a jövőben reformálják az ösztöndíjrendszert is.
Ezt is ajánljuk a témában
Pászkán Zsolt úgy látja, George Simion diadala rendszerszintű politikai válságot mutat Romániában.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője kérdésünkre elmondta: „Románia gazdaságának jelenlegi válsága nem véletlen, hanem hosszú évek politikai döntéseinek és gazdasági hibáinak következménye.
Az elmúlt három és fél évtizedben a román politikai elit, beleértve a globális radikálisokat és a fősodort képviselő politikusokat, gyakorlatilag hitelre osztogatta a pénzt, amit most az ország egy rendkívül rossz struktúrában, működésképtelen gazdasággal kénytelen szembenézni.”
Úgy véli, a politikusok eddig úgy kezelték a gazdaságot, hogy a választások előtt mindenféle ígéretekkel próbálták megszólítani a közvéleményt, anélkül hogy bárminemű valódi gazdasági fedezetet biztosítottak volna ezeknek a lépéseknek. Ez most visszaüt: Románia egy olyan gazdasági helyzettel néz szembe, ahol a hiányok és a problémák már olyan mértékben halmozódtak fel, hogy szinte lehetetlenné tették azok kezelését.
Pászkán Zsolt szerint bár az ország nem fog egyik napról a másikra csődbe menni, a helyzet súlyosbodik: „A legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyre drágábbá válik a hitelek megszerzése. A gazdaságot már nem lehet fenntartani a korábbi módon, és a kormány most azon dolgozik, hogy elkerülje a gazdaság leminősítését a bóvli kategóriába.”
A szakértő arról is beszélt, hogy a román politikai elit nem változott:
A politikai vezetés nem hazudtolja meg saját magát. Bármi történik, a román politikusok, legyenek azok globalista radikálisok vagy a fősodort képviselő politikai erők, mindig ugyanazt a mintát követik.
Szerinte, az elmúlt három és fél évtizedben gyakorlatilag minden választási ciklusban ugyanezeket a populista, ígéretes, de gazdaságilag teljesíthetetlen terveket hajtották végre, és most ennek a politikai felelőtlenségnek a következményeit nyögi az ország. Ez persze nem csupán a gazdasági döntéseket érinti, hanem politikai szinten is óriási felelőtlenségről van szó – hangsúlyozza.
Pászkán kifejtette, hogy különösen az új román elnök felelőssége emelkedik ki a politikai felelőtlenség és ígérgetés kérdésében:
Nicușor Dan, aki a globális radikálisok és az eurokrácia helyi képviselőinek kedvence, egyértelmű politikai felelőtlenségről adott tanúbizonyságot a választási kampányban.”
Az elemző elmesélte, hogy a választási viták egyikében, amikor a költségvetés és az áfaemelés kérdése szóba került, még akkor is garantálta, hogy nem lesz áfaemelés, sőt egy papírt is aláírt erről. Már akkor is látszott, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, és most, alig néhány hónappal később, már meg is emelték az áfát, amit az elnök akkor még garantált, hogy nem fog megtörténni. Pászkán szerint, mindez jól mutatja, hogy a román politikai elit, ahelyett, hogy megoldásokat keresett volna a problémákra, inkább a választói kedvhez igazodott, és most a politikai felelőtlenség következményeit kell viselniük.
A szakértő szerint mindez jól mutatja, hogy a román politikai kultúra nem változott az elmúlt évtizedekben. Szerinte a román politikusok gyakorlatilag semmilyen komoly felelősséget nem vállaltak. A kérdéses áfaemelés példája is azt mutatja, hogy a politikai vezetés inkább az ígéretekre koncentrált, mint a gazdasági stabilitásra. Ráadásul most, amikor az országban mindenki a nehéz döntésekkel szembesül, a politikai vezetés eltűnt. Az elnök, aki a választások után még aktívan politizált, most, amikor valóban fontos döntéseket kell hozni, gyakorlatilag eltűnt a színről. Az emberek nem tudják, hogy hol van most, és mi történik a román kormányzati döntésekkel.
Pászkán Zsolt nem hagyta szó nélkül a „bezzeg Románia” jelenséget sem: „Romániában sokan hajlamosak arra, hogy elhiggyék, amit elmondanak nekik.
A magyar ellenzék által elindított információs hadjárat szlogenjét teljes mértékben elhitték, miszerint Románia mindent megtehet, amit csak akar.
A magyar ellenzéki politikusok és a különböző médiumok azt kommunikálták, hogy minden megoldható, és a kormány minden problémát könnyedén elhárít. A „bezzeg Románia” narratíva ebben a kontextusban különösen fontos, mivel a kormány folyamatosan azt próbálja sugallni, hogy minden rendben van, miközben a gazdaság valójában egyre inkább a lejtőn volt.
Emlékszem egy kolozsvári tanárra, aki akkoriban még arról beszélt a magyaroszági kormányellenes médiának, hogy Romániában minden csodálatos, és mennyire sikeresek a pedagógusok. Most kíváncsi lennék, hogy ugyanígy gondolja-e még”
– tette fel a kérdést a szakértő.
Pászkán továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a román kormány jelentős kötelezettségeket vállalt a háborús helyzetben, és ezzel nem számoltak kellőképpen:
„Románia a mai napig nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyi pénzt költ az ukrajnai háborúra, és hogy ez mekkora terhet jelent a román költségvetésben. Az, hogy a kormány titokban tartja ezt, szintén azt mutatja, hogy semmiféle átláthatóság nem jellemzi a politikai döntéshozatalt. Elképzelhető, hogy ez a titkolózás még több százalékot jelenthet abból a 9 százalékos hiányból, amiről most mindenki beszél.”
A szakértő végül kifejtette, hogy a magyar közösségnek is komoly figyelmet kell fordítani a román politikai helyzet alakulására: „Most úgy tűnik, hogy a magyar közösség elkerülte – Simion legyőzésével – a legrosszabbat, én azt mondanám, hogy egy, előrelátható veszély még mindig jelen van.
A magyar közösség számára pedig a román politikai osztály hozzáállása, különösen a magyarokkal kapcsolatos passzív-agresszív politikája, egyre inkább meghatározza a politikai légkört.
Egyre valószínűbb, hogy ha a gazdaság helyzete nem javul, akkor a román kormány újra előveszi a magyar kártyát, és ez a magyar közösség számára komoly kockázatot jelenthet” – zárta gondolatait a a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP