Forr a Karib-tenger: Washington lecsapott, Moszkva és Peking visszaüzent – Venezuela kijátssza a Nyugatot

Latin-Amerika, különösen Dél-Amerika, évszázadok óta a nagyhatalmak geopolitikai, gazdasági és nyersanyagbiztonsági érdekeinek ütközőzónája. Hegedűs Barbarával elemeztük a régió jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a venezuelai konfliktusra és az Egyesült Államok, Kína, valamint Oroszország szerepére. Az alábbi cikk az interjú alapján készült, bemutatva a térség komplex dinamikáit és a legutóbbi események hátterét.

A multilateralizmus és a nagyhatalmi érdekek

Az elmúlt másfél évtizedben a multilateralizmus, vagyis a többpólusú nemzetközi rend iránti igény erősödött Latin-Amerikában. A térség országai – különösen Dél-Amerikában – egyre inkább törekszenek arra, hogy saját politikai és gazdasági érdekeiket képviseljék, miközben a nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, továbbra is jelentős befolyást gyakorolnak a régióra.

Hegedűs Barbara kiemelte, hogy Latin-Amerika geopolitikai szempontból rendkívül összetett térség. A gazdasági, politikai és nyersanyagbiztonsági érdekek egyaránt megjelennek, és a konfliktusok értelmezése nagymértékben függ attól, hogy melyik nagyhatalom szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket. Az Egyesült Államok hagyományosan a Monroe-doktrínára hivatkozik, amely kétféleképpen értelmezhető:

• egyrészt az amerikai kontinens védelmét szolgálja bármilyen külső beavatkozással szemben,
• másrészt az Egyesült Államok saját befolyási övezetének fenntartását jelenti, amely lehetővé teszi számára a térség ügyeibe való beavatkozást,

ha érdekei úgy kívánják.

A venezuelai konfliktus és a karibi térség jelentősége

A legutóbbi konfliktus, amely során az Egyesült Államok három venezuelai hajót süllyesztett el a Karib-tengeren, élesen rávilágít a térség feszültségeire. Az Egyesült Államok ezt belbiztonsági kérdésként kezelte, hangsúlyozva, hogy nem nemzetközi jogi beavatkozásról van szó, hanem a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni fellépésről.

Hegedűs Barbara szerint a Karib-térség kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára, mivel ezt a területet hagyományosan a saját befolyási övezetéhez tartozónak tekinti. Ezzel szemben Dél-Amerika képes bizonyos mértékig független politikai rendszert fenntartani, és kevésbé van kitéve a közvetlen amerikai beavatkozásnak. A venezuelai helyzet azonban egyértelműen mutatja a nagyhatalmak közötti feszültséget, ahol a gazdasági és geopolitikai érdekek összeütköznek.

Venezuela: a nagyhatalmak trójai falova

Venezuela különleges szerepet tölt be a térségben, nemcsak hatalmas kőolajkészletei miatt, hanem mert az elmúlt években a szervezett bűnözés és az illegális nyersanyag-kereskedelem egyik központjává vált. Hegedűs Barbara hangsúlyozza, hogy Venezuela Kínával és Oroszországgal szoros együttműködést épített ki, amely lehetővé tette számára az amerikai szankciók kijátszását.

Venezuela gazdasága az olajárak csökkenése és a szankciók miatt jelentősen meggyengült, ami az illegális hálózatok megerősödéséhez vezetett. A kábítószer-kereskedelem, valamint a paramilitáris és gerillacsoportok finanszírozása szorosan összefügg a venezuelai rezsim túlélési stratégiájával. Nicholas Maduro elnököt az Egyesült Államok a „Nap Kartell” vezetőjének tekinti, amely a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik kulcsfontosságú szereplője a térségben.

A nagyhatalmak versengése és a szankciók hatástalansága

A venezuelai helyzet rávilágít a szankciók korlátozott hatékonyságára. Hegedűs Barbara szerint a szankcionált államok, mint Venezuela, Oroszország vagy Észak-Korea, összefognak, és egyfajta geopolitikai blokkot alkotnak, amely lehetővé teszi számukra a nyugati szankciók kijátszását. Például Venezuela naftaimportját, amely elengedhetetlen a kőolajfinomításhoz, most Oroszországtól szerzi be, miután az Egyesült Államok megszigorította a szankciókat.

Kína pedig egymilliárd dolláros beruházási megállapodást kötött Venezuelával, hogy támogassa az ország kőolajszektorának fejlesztését.
Kína stratégiája különösen figyelemre méltó: míg korábban óvatosabb politikát folytatott, most nyíltan támogatja Venezuelát, ezzel is jelezve, hogy kész szembeszállni az amerikai érdekekkel a térségben. Oroszország katonai jelenléte, például vadászgépek és hadgyakorlatok formájában, szintén erősíti Venezuela pozícióját a nagyhatalmi játszmában.

A térség reakciói és a jövő kilátásai

A dél-amerikai országok zöme, még a hagyományosan baloldali szövetségekhez tartozó kolumbiai és brazil vezetők is, kritizálták a venezuelai rezsimet, elsősorban a demokratikus választások hiánya miatt. Kolumbia és Brazília azonban nem a szervezett bűnözés kapcsolatai miatt bírálta Madurót, hanem a politikai rendszer elnyomó jellege miatt. A legutóbbi, hajók elsüllyesztésével kapcsolatos incidens során azonban mindkét ország kiállt Venezuela mellett, elutasítva az amerikai katonai beavatkozást, mivel az az „amerikai imperializmus” elleni ellenérzéseket erősíti.

Az ALBA (Amerikai Népek Bolivári Szövetsége) országai ideológiai alapon továbbra is támogatják Venezuelát, a nemzeti szuverenitás és az antiimperializmus jegyében.

Hegedűs Barbara szerint a jelenlegi helyzet patthelyzetet teremtett. Bár egy nyílt fegyveres konfliktus nem valószínű, a nagyhatalmak közötti feszültség és a szankciók körüli játszmák továbbra is meghatározzák a térség jövőjét. Venezuela puskaporos hordó marad, amely bármikor destabilizálhatja a régiót, miközben a nagyhatalmak továbbra is versengenek az erőforrások és a befolyás megszerzéséért.

A venezuelai konfliktus és a szankciók körüli játszmák rávilágítanak arra, hogy a multilateralizmus és a nemzeti szuverenitás kérdése továbbra is meghatározó a régió jövője szempontjából. A térség történelme és jelenlegi dinamikái azt mutatják, hogy Latin-Amerika továbbra is a nagyhatalmak játszótere marad, ahol a helyi és globális érdekek összecsapása új fejezeteket ír a geopolitika történetében.

Nyitókép forrása: Juan BARRETO / AFP

***