Reform helyett adóemelés: így sodródik Románia, és vele együtt Erdély a válságba

Száz nap telt el Ilie Bolojan miniszterelnökségéből, és Románia lakossága – különösen Erdélyben – máris érzi az új kormány intézkedéseinek következményeit. 

A négypárti (a magyar RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség) koalíció élén egy olyan politikai és gazdasági válságot kellett kezelnie, amelyben a reformok ígéretei hamar megszorításokká silányultak.

Eközben fiskális szigorítások sújtják a lakosságot, az állami alkalmazottak jövedelme csökkenhet, és újabb adóemeléseket lebegtetnek. Mindezt azzal magyarázza a miniszterelnök, hogy az országot a fizetésképtelenség szélére sodorta 

Bolojan „felelősségteljes intézkedésekről” beszél, de az erdélyi magyar közösségek számára a valóság inkább megszorításokat, elmaradó fejlesztéseket és a helyi önkormányzatok forrásainak szűkülését jelenti. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a magyar többségű településeket, ahol a fejlesztési programok uniós forrásokra támaszkodnak, és minden leállított pályázat vagy elhalasztott projekt közvetlenül a közösségi életet bénítja meg.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már a kormány első intézkedései után figyelmeztetett: „A kiadások csökkentése vagy az adók emelése nem reform.” A politikus szerint Románia nem megszorításokat, hanem valódi szerkezeti átalakítást igényelne – olyat, amely a közszféra hatékonyságát növeli, nem pedig az állampolgárok zsebét üríti ki. 

A koalíció belső válsága sem segíti a stabilizációt: a szociáldemokraták többször fenyegetőztek kilépéssel, miközben a liberális miniszterelnököt a saját pártján belül is bírálják. A helyi önkormányzatokban, ahol a liberális PNL és a szocialista PSD a legtöbb pozíciót birtokolja, nyíltan ellenállnak a központi megszorításoknak – hiszen ezek saját bázisukat gyengítik.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet szerint Bolojan kényszerpályán mozog: „A költségvetési helyzete miatt Románia a legdrágábban jut hitelhez Európában. Az, hogy ezt megszorításokkal próbálja kezelni, érthető, de nem biztos, hogy igazságos. Az ösztöndíjak, önkormányzati támogatások vagy kulturális források megvágása nem reform, hanem rövid távú tűzoltás.” Erdélyben ez különösen fájó, hiszen a magyar kulturális intézmények, iskolák, civil szervezetek gyakran az önkormányzati költségvetésekből élnek.

Az elemző a Maszolnak azt nyilatkozta, hogy Bolojan polgármesterként valóban határozott és sikeres volt, de országos szinten más logika érvényesül. 

 – fogalmazott Pászkán.

George Rîpă, a Right Politics elemzője a kormány gazdaságpolitikáját tartja a legnagyobb gyengeségnek: „Megemelték az adókat, és ezzel még több pénzt vontak ki a valós gazdaságból, átadva azt egy pazarló államnak. A miniszterelnök nem magyarázta el világosan, mitől lennének ezek a lépések liberálisak. Eddig inkább egy tisztességes szocialistának tűnik, mint reformernek.”

Rîpă szerint a legnagyobb kihívás az lenne, ha Bolojan felismerné: 

„Ha valóban be akarja írni magát a történelembe, meg kell értenie, hogy az állam jelenlegi formájában soha nem fogja tiszteletben tartani a polgárok jogait. Egy új társadalmi szerződésre van szükség” – véli a román szakember.

Bolojan nem fél konfliktusba kerülni a saját pártjával, és hajlandó volt szembeszállni még az államfővel is, ha a reformok keresztülviteléről van szó.

A válasz ma még bizonytalan. A válság enyhébb, mint 2008-ban, de a pénzügyi mozgástér minimális, és a koalíciós viszályok nem ígérnek gyors javulást.

Ilie Bolojan száz nap után talán stabilizálta a pénzügyi összeomlás küszöbén álló országot, de a bizalom – különösen Erdélyben – gyorsan fogy. A politikai jövője attól függ, képes lesz-e valóban kormányozni, nem csupán adminisztrálni.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP

Egy rövid videó Orbán Viktor találkozásáról a román kormányfővel itt nézhető meg: