„Szerény főügyész, aki hozza a skalpokat” – Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség feje

Alig egy hónapja robbant a hír, hogy az idén októberben tevékenységét megkezdő Európai Ügyészség hazai cégek és magánszemélyek ellen is indíthat eljárást nemzetközi csalás vagy pénzmosás esetén. Az európai főügyész, Laura Codruța Kövesi az Euronewsnak adott interjút, amiben belengette a fenti eshetőséget annak ellenére, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Hazánk mellett még Svédország, Dánia és Írország mondott nemet a luxemburgi testületre, amelynek feje az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette Bukarestben, amíg a román kormány nyomására 2018-ban le nem váltották.

Híres, mert sorra juttatta börtönbe a korrupt román politikusokat és hírhedt, mert a cél sokszor szentesítette az eszközt. Sepsiszentgyörgyről Bukarestbe, majd onnan Luxemburgba: ismerjék meg az Európai Ügyészség első főügyészét, aki mindig leszállítja a skalpokat! 

Erdélyből a DNA irodáiba 

Laura Codruța Kövesi (eredeti nevén Codruța Lascu) 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön. A családi hagyományokat vitte tovább, édesapja ugyanis 1980 és 2010 között a medgyesi ügyészséget vezető főügyész volt. Bátyja sem lett „kis” ember, hiszen 2010 óta Sergiu Lascu a Transgaz Információs Technológiáért és Kommunikációért Felelős Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Kövesi általános és középiskolai tanulmányait Medgyesen végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója volt négy éven keresztül. Az iskolai tanulmányok mellett profi kosárlabdázóként ismerték sokáig és nem a romániai ügyészi szervezet egyik kiemelt várományosaként.

Karrierje 1995-ben kezdődött, amikor a Nagyszebeni Bíróság egyik ügyésze lett. Ez 1999-ben ért véget, utána 13 évig vezette a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Kivizsgálásával Foglalkozó Igazgatóságot (DIICOT) Nagyszeben megyében. A megyei munkával párhuzamosan,

Kövesi ezzel történelmet írt kétszer is, hiszen egyrészt ő volt az első nő és ezzel egyidejűleg a legfiatalabb főügyész az ország addigi történetében; másrészt ő az egyedüli olyan köztisztviselő, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. Kövesi ezzel nagyon fiatalon írta be magát a román igazságszolgáltatás elitjébe, karrierjében innentől a határ a csillagos ég volt – azonban a román politika útvesztői kifürkészhetetlenek. 

A korrupciós gőzhenger 

2013-tól Kövesi lett az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) feje, amellyel megkezdődött a korrupcióba fulladó román politika gyomlálása. Csak 2014-ben tucatnyi polgármestert, öt parlamenti képviselőt, kettő volt minisztert és egy volt miniszterelnököt állítottak elő a Kövesi vezette DNA tevékenysége nyomán. A gőzhenger azonban nem csak a politikai szereplőket érte el: az évek során több

– 90 százalékos elítélési aránnyal. 2015-ben 12 parlamenti képviselőt állított elő a DNA, köztük minisztereket is. Egy adat pedig tökéletesen érzékelteti a korrupció romániai helyzetét: 2015-ben a DNA által indított perekben összesen felölelt kenőpénz 431 millió eurót tett ki (ez 149 milliárd forintnak felel meg).  

Kövesi munkássága azonban nem mindig áldásos tevékenység. Az ügyészasszonyt sokszor vádolták már meg politikai motivációval, egyesek szerint pedig a külföldi titkosszolgálatoknak dolgozik. „Mindig azt gondoltam, hogy ezek a támadások nemcsak ellenem, hanem az összes ügyész ellen és a munkájuk hatékonysága ellen irányultak. Ezek a támadások ugyanakkor az általunk végzett munka minőségét és hatékonyságát is jelezték” – reagált az ügynökvádakra Kövesi egy interjúban. Az imént említett hatékonyság azonban sokszor elmaradt. Victor Ponta volt miniszterelnök is a DNA karmai közé került, vádat emeltek emelne korrupció miatt. Ponta szerint Kövesi „teljesen szakszerűtlen ügyész, aki 10 évvel ezelőtti tények és téves helyzetek kitalálásával és elképzelésével próbál magának hírnevet kovácsolni”. Victor Pontát végül felmentették a vádak alól.

Tündöklés és bukás 

2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta Kövesi második hároméves mandátumáról szóló kinevezését – ezt Kövesi már nem tölthette ki. Az első nagy port kavart botrány egy hangfelvétel kiszivárogtatása volt 2017-ben, amelyhez kapcsolódóan hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA-tól, megtörve ezzel a Kövesi-éra lendületét. A hangfelvételeken Kövesi élesen bírálta beosztottjait és arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai bővültek. Kövesi úgy vélte, hogy az ügyészek egy része elkényelmesedett vagy megijedt.

– summázta mondandóját a DNA feje. A felvételeket nyilvánosságra hozó Romania TV szerint Kövesi túllépte a hatáskörét, amikor arról beszélt beosztottjainak, hogy jó lenne „eljutni a miniszterelnökig”, vagy hogy szükség volna egy miniszter lebuktatására ahhoz, hogy a DNA nyilvános ellenzői ne „másszanak rá” a vádhatóságra. Bár a felvételeket megvágták, azokon Kövesi hangja hallható és a lényegen nem változtatott. A felvételek nyilvánosságra kerülése után Tudorel Toader igazságügyi miniszter átvilágítást és vizsgálatot kért Kövesire, hiszen a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban sem volt Kövesi rajongója, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a párt vezetését megtizedelték a DNA vizsgálatai. Egy esetleges leváltás során az alkotmány szerint a végső döntés az államfőé, ekkor pedig Klaus Johannis jelezte, hogy – még – nem áll szándékában leváltani Kövesit. 

A DNA munkája azonban már ekkor régen a számok bűvöletébe esett. Több száz, olykor ezres nagyságrendű volt a vádlottak padsora,

A 2017-es videók után a PSD elsődleges célja volt a DNA ellehetetlenítése, ezzel megkezdődött a harc a kormánypárt és a szervezet között. A DNA unortodox módszerei idővel ismertté váltak, az ügyészek több esetben követtek el törvénytelenséget nyomozás során: tanúkra nyomást gyakoroltak, valamint bizonyítékokat hamisítottak. A kör lassan bezárult. A PSD igazságügyi minisztere 2018 februárjában javasolta, hogy váltsák le Kövesit, mert az alkalmatlan a tisztség betöltésére. Johannis ennek nem akart eleget tenni, ezért az Alkotmánybírósághoz került az ügy, amely döntött: Kövesit le kell váltani.

Johannis az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve 2018. július 9-én aláírta Kövesi menesztését a DNA éléről. Leváltását megtámadta az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Az EJEB 2020 májusában megállapította, hogy a román állam megsértette Kövesi véleményszabadsághoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogát, mert a leváltásakor nem kapott esélyt a védekezésre. A győzelmet az európai közvélemény a korrupt román politika feletti győzelemként értékelte.  

A DNA volt vezetőjének azonban a leváltás után sem volt nyugodt élete. Kövesi ellen az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást 2019 februárjában egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Még ez év áprilisában feloldották a Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, ezzel lehetőséget adva neki az utazásra és az Európai Ügyészség vezető tisztségének betöltésére. Júniusban a romániai Legfelsőbb Bíróság kimondta ártatlanságát. Kövesi ekkor már bekerült az első három jelölt közé, akik az újonnan létrehozandó európai főügyészi tisztségre pályáztak. 2019 októberében az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kinevezését, Kövesi mandátuma ezzel hét évig fog tartani az Európai Ügyészség élén.

Kövesi a DNA élén hamar felhívta magára a nemzetközi közösség figyelmét, sorra foglalkoztak vele a nagy nyugati médiumok. A The Guardian portrécikke szerint Kövesi egy „csendes, szerény főügyész, aki hozza a skalpokat” és aki „Kelet-Európában egyedülálló korrupció-ellenes hadjáratot vezet”.

Erdélyi magyar politikusok a célkeresztben 

Kövesi 2007-ben elvált férjétől, a magyar származású Kövesi Eduárdtól, de megtartotta a volt férje vezetéknevét. Ez a kis magánéleti csavar valamilyen szinten a magyarokhoz is köti Kövesit, akinek DNA-s

Pár magyar eset a Kövesi-érából, amelyeknek köszönhetően alaptalanul lehetetlenítettek el vezető erdélyi magyar politikusokat.   

1. Jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélték Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét befolyással való üzérkedésért. Horváthot a pénzmosás vádja alól felmentették. Mielőtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében nyomozást indított Horváth ellen, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több hónapon át megfigyelte, és egy kávéházi beszélgetésének a hangfelvétele alapján jártak el ellene. Az Alkotmánybíróság azonban korábban kimondta, hogy a bíróságok nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak, Horváth Anna esetében azonban ezt nem vették figyelembe – írja a Maszol.ro. Az utolsó tárgyaláson a védelem szerint ráadásul az ügyészség olyan titkosszolgálati lehallgatásra alapozta a vádat, amelyet manipuláltak és hibásan fordítottak le románra. Horváth Anna továbbra is kiáll ártatlansága mellett. A politikus két évig nem tölthet be választott vagy kinevezett köztisztséget, az ügy 2016-től 2019-ig tartott. 

2. A DNA vádjai alól első fokon felmentették Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert is. A felmentés alapján a vádhatóság olyan gyanúsításokat szivárogtatott ki internetes portáloknak, amelyek kapcsán vizsgálatokat folytattak. A feljelentésekre alapozott gyanúsítások egy részét a vádirat összeállításakor már alaptalannak nyilvánították, és a vizsgálatokat megszüntették a csíkszeredai vezetés ellen. A csíkszeredai polgármester és alpolgármester 2015-ben vették őrizetbe, az ügy 2019-ig húzódott.

3. 2019-ben bűncselekmény hiányában beszüntette a bűnvádi eljárást a DNA Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen is. A DNA ügyészei 2016 februárjában, hajnalban „lepték meg” a polgármestert, akit álarcos csendőrök kíséretében, elsötétített kisbuszban Bukarestbe szállították kihallgatásra, majd felfüggesztették hivatalából. A Maszol.ro gyűjtése alapján 1 232 napig tartott az Antal Árpád ellen zajló eljárás, 60 napig nem gyakorolhatta polgármesteri tisztségét, ez idő alatt 19 alkalommal kellett jelentkeznie a DNA-nál és 118 alkalommal a Kovászna megyei rendőrségnél. Az ügyet idén 2019 júliusában egyetlen mondat indoklással, vádemelés nélkül zárta le az ügyészség. Az ügy 2016-től 2019-ig tartott.

4. A DNA 2015 májusában hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta meg Mezei Jánost, gyergyószentmiklósi polgármestert. 2019-ben, négy és fél év pereskedés és egy elsőfokú felmentő ítélet után a Marosvásárhelyi Táblabíróság visszaküldte első fokra Mezei János volt gyergyószentmiklósi polgármester korrupciós perét, újrakezdve ezzel az egész huzavonát. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben kétszer is polgármesterré választott Mezei János 30 napot előzetes letartóztatásban, 60 napot házi őrizetben töltött, másfél évig eltiltották a hivatali teendők gyakorlásától. Ügye 2015 óta tart. 

5. 2019-ben a Bukaresti Törvényszék első fokon felmentette a korrupciós vádak alól Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkárt is. Nagy Péter Tamás 2014 márciusa és decembere között töltött be államtitkári tisztséget a Ponta-kormány mezőgazdasági minisztériumában, majd a DNA 2015. január 9-én letartóztatta, és vagyonát zárolta. A DNA által összeállított vádirat összes pontja megdőlt, annak összes vádlottját felmentve a vádak alól. Az ügy 2015-től 2019-ig tartott. 

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq