„Ukrajna soha nem engedte meg magának, hogy bármely ország, különösen Magyarország belügyeibe beavatkozzon” – hangsúlyozták a külügyi tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban egyre világosabban kirajzolódik a liberális demokráciák új működési modellje.
Ezek nem Magyar Péter és a Tisza Párt napjai: utólag fizettethetik ki a beavatkozás díját a volt vezérkari főnökkel.
Gondolom azok, akik büszkén mutogatják a valóban impozáns képeket a mai vonulásról, túlnyomó többségükben nyilván a Tiszára szándékoznak szavazni.
Orbán Viktor egyetlen alkalommal sem ült le tévévitára egyetlen ellenfelével sem 2010-es hatalomba való visszatérése óta.
Néha szeretek meglepetést okozni, így mostani írásomban egyetlen mondatot sem fogok a Videotonról, a futballról, a fehérvári stadionról mondani.
Az elemző szerint a Tiszának alig vannak szakpolitikai megnyilvánulásai, és amik vannak, azok sem érdeklik az embereket.
Az amerikai elnök elárulta, mi vár a perzsa államra, ha bármilyen formában megtámadja az amerikai erőket.
Messze nem a béketárgyalások sikere a legfontosabb.
Van remény! Az európai választóknak elegük van Brüsszelből, az unió vezetőinek erőszakos véleménydiktatúrájából!
Cserébe Magyar Péternek azt kellene vállalnia, hogy hatalomra jutása esetén nem üldözi majd a fideszeseket.
„Meg fogjuk nyerni a választást, készen állunk rá” – jelentette ki Karol Nawrocki, a PiS jelöltje eredményváró eseményükön.
Soha nem felejthetjük el elsődleges kötelességeinket, mindenkori érdekeinket és örök értékrendünket az erdélyi magyarság ügyében.
Ellopták az esélyeinket, a közös pénzünket, a jövőnket. Nem elég mutogatni – el kell számoltatni.
Rutinból nem lehet nekifutni 2026-nak, a sikerhez a nemzeti közösségekre is szükség lesz.
A „nem megfelelő” vélemények betiltása egyenes út az önkényuralom felé. Ralf Schuler írása.
Ez egy olyan póz, amit azok vesznek fel, akik valójában semmit nem kockáztatnak.
Kik álltak a harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom mögött? Mennyire valóságos a Securitate tovább élő hálózata? Kik irányítják a háttérből a mai román politikai folyamatokat? Barabás T. János külügyi szakértővel beszélgettünk.
