„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, annak ellenére, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban tagadta, hogy előrehozott önkormányzati választásokra készülne a Tisza Párt, a 444.hu pénteken már belső információkra hivatkozva arról írt, hogy
a képviselők közötti beszélgetéseken már téma az előrehozott voksolás gondolata, de se konszenzus, se döntés nincs az ügyben.
A lap arról is írt, hogy több tiszás politikus számolt be nekik arról, hogy a Tisza szigetek felől is érezhető nyomás ebbe az irányba. Ezzel párhuzamosan egyre többekben merül fel az a kérdés, hogyha minden állami vezetőt és közjogi méltóságot, de még a településvezetőket is lecserélné a Tisza, abból milyen demokrácia kerekedne.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár a tiszások még csak most tanulnak bele a választókerületi munkába, már azon gondolkoznak, miként tudnák az önkormányzatokat is még inkább a maguk oldalára állítani – tudta meg a 444.hu forrásaitól.
A terjedelmes összeállításra a TASZ egy Facebook-bejegyzésben reagált. A jogvédő civil szervezet szerint, ha a Tisza-kormány mindezt meglépné, akkor
politikai érdekből idő előtt szüntetnék meg több ezer demokratikusan megválasztott önkormányzati képviselő és polgármester mandátumát”.
A TASZ szerint „az önkormányzatiság ma ezer sebből vérzik”, mert az előző kormány tudatosan építette le a helyi autonómiát megtestesítő önkormányzatokat, ugyanakkor úgy vélik, hogy az előrehozott önkormányzati választás kiírása csak akkor lenne demokratikusan és alkotmányosan igazolható, ha a 2024-es választások legitimitása válna kérdésessé.
De nem lenne igaz, és senki nem is állította, hogy a 2024-es választások ne lettek volna alkalmasak a választói akarat kifejezésére – még az akkori kormánypárt és az állam összefonódása mellett is”
– fogalmaztak a posztban.
Ezután leszögezték, hogy az önkormányzatok nem a központi hatalom helyi kirendeltségei, hanem önálló demokratikus legitimációval bíró intézmények. A polgármestereket és a képviselőket 2024-ben öt évre választották meg.
Ezután leszögezték, az, hogy „az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére”.
A jogvédők leszögezték azt is, hogy
a demokratikus felhatalmazás nem azt jelenti, hogy mindent szabad, amit technikailag lehetséges megtenni”.
A TASZ gondolatmenetét azzal zárta, hogy bár új kormánynak és az Országgyűlésnek az önkormányzatiság visszaállítása is fontos feladata, azonban mindez nem igazolja, hogy országos szinten előrehozott önkormányzati választásokat tartsanak.
„Olyan önkormányzatokra van szükség, melyek a helyi közügyeket képesek érdemi források birtokában, önállóan intézni, és akár a központi hatalommal szemben is ellensúlyt tudnak képezni” – hangsúlyozták bejegyzésükben.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
A békediktátum sebe még mindig vérzik – de van okunk a reményre.
A miniszterelnököt előző napi párizsi látogatásán kérdezte a francia balközép napilap.
Elmondták, mikor lehet tartós változás.
Nem terveznek, nem építenek jövőképet; a pillanat azonnali előnyeit és ingeráradatát akarják learatni.
A magyar miniszterelnök kicsinyelte a kolbászokat Berlinben.
A miniszterelnököt előző napi párizsi látogatásán kérdezte a francia balközép napilap.
Azért mindennek van határa...?
