Miközben sokan az amerikai szerepvállalás csökkenésétől tartottak, Washington váratlanul 500 millió dollárt tolt a lengyel katonai bázisokba. De nem ez az egyetlen jel, ami arra utal: az USA esze ágában sincs elhagyni Európát.
Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést küldött elkötelezettségéről: Washington több mint 500 millió dolláros (kb. 180-190 milliárd forint) beruházást hagyott jóvá a lengyelországi katonai infrastruktúra fejlesztésére – írta meg a Világgazdaság.
A hatalmas összegből négy stratégiai fontosságú bázist:
korszerűsítenek.
A lengyel kormány szerint a fejlesztés célja nem csupán a logisztikai és kiképzési kapacitások bővítése,
hanem a hosszú távú amerikai jelenlét fizikai és technikai feltételeinek biztosítása a NATO keleti szárnyán.
Lengyelország mára az USA egyik legkiemeltebb európai partnerévé vált, területén jelenleg több mint tízezer amerikai katona állomásozik, ami az ukrajnai háború kitörése óta a duplájára nőtt létszámot jelent.
A mostani félmilliárdos csomag politikai üzenet is egyben:
Varsó nemcsak átmeneti állomás, hanem kulcsfontosságú bázis, amely egyszerre szolgál elrettentési és gyors reagálási célokat.
A beruházás megerősíti a korábbi lengyel védelmi miniszter kijelentését is, miszerint Amerika nem tervezi katonai jelenlétének csökkentését a térségben.
A katonai jelenlétet ráadásul szigorú jogi garanciák is védik. Az amerikai kongresszus törvényben rögzítette, hogy az Európában állomásozó csapatok létszáma nem csökkenhet 76 ezer fő alá a törvényhozás jóváhagyása nélkül, a NATO európai főparancsnoki posztját pedig kizárólag amerikai főtiszt töltheti be.
Ezzel a döntéssel Washington jelentősen korlátozta a jövőbeli csapatkivonások lehetőségét,
stabilizálva ezzel a NATO kollektív biztonsági rendszerét és megnyugtatva az európai szövetségeseket.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Emmanuel Macron és Keir Starmer már most lelkesedik az ötletért.
Szinte mindent meg akartak tárgyalni a biztonsági garanciákról.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
Donald Trump Venezuela ellen most elindított katonai művelete számomra két dolog miatt érdekes.
A miniszter kerek-perec kijelentette, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-tag, és úgy tűnik, ezt már az ukrán nép sem bánja.
A venezuelaiak most abban bíznak, hogy Trumpék nem fogják hagyni, hogy egy szimpla személycserével az élen tovább működhessen ugyanaz a rendszer, ami eddig futott.
Összegyűjtöttük 2025 utolsó és 2026 első napjainak legolvasottabb Mandiner-cikkeit – avagy ezek a témák érdekelték olvasóinkat a leginkább ezen a héten.
Kormányváltást akar, merthogy elviselhetetlen az állandó hergelés és átpolitizáltság – majd révülten imádja a karácsonyfája alá tolt pártpropagandát. Seregszemle a szeretet ünnepe után. Francesca Rivafinoli írása.
