Az Európai Ügyészség vezetője szerint nem lehet folyton a kelet-európai országokra mutogatni, ha visszaélésekről van szó.
Laura Codruța Kövesi az Európai Ügyészség főügyésze a Neue Zürcher Zeitung lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az Unión belül egyetlen tagállam sem mentes a csalástól és a korrupciótól. Mindig nagy a kockázata annak, hogy a finanszírozás nem a megfelelő helyre kerül, főleg abban az esetben, ha a pénzeszközöket gyorsan és rugalmasan kívánják elosztani, ahogy az most a világjárvány esetében történik.
Kövesi úgy véli, hogy a tagállamok mindig is aggódtak amiatt, hogy túl sok szuverenitást kell feladniuk. Ez érthető is, hiszen 22 különböző nemzeti jogszabállyal és 22 különböző jogi kultúrával találkozunk. Ezért olyan eljárásokra van szükség az Európai Ügyészség részéről, amelyek lehetővé teszik az együttműködés valamilyen formáját a tagállamokkal.
Nem igaz az a felvetés, miszerint Európa keleti részén magasabb a korrupció, mint Nyugaton. Az emberek az Európai Unióban mégis szeretnek ujjal mutogatni Kelet-Európára, ha csalásról és jogállamiságról van szó. Ez nem igazságos, hiszen
Példaként hozhatók fel erre azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy az Európai Uniónak önmagával szemben több mint 300 milliárd eurós kereskedelmi többlete van. Ez elméletileg lehetetlen. Az Unión belül az exportnak és az importnak ki kell egyensúlyoznia egymást, így a jelentős többlet csakis áfacsalásokkal magyarázható.
A korrupcióval kapcsolatban megjegyezte, a romániai Korrupcióellenes Ügyészség korábbi vezetőjeként azt tapasztalta, hogy a jelenség kiterjedt társadalmi beágyazottsággal bír. Évente körülbelül ezer ember ellen indítottak eljárást, a korrupciógyanús esetek száma azonban mégse csökkent. Kövesi szerint mindez azt jelezte számára, hogy
A lengyel és a magyar jogállamiság helyzetét illetően Kövesi úgy nyilatkozott, a politikai megközelítésből nem szeretne nyilatkozni, hiszen nem politikus. Azt azonban megjegyzi, hogy nem lehet Európát egyszerűen Nyugatra és Keletre, valamint Északra és Délre felosztani. Európa minden részén találkozhatunk az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal. Minden egyes tagállamnak megvan a saját problémája, amelyet kezelnie kell.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Ezt is megértük.
Jön a Galatasaray és a Liverpool BL-nyolcaddöntője.
Sokan hittel mentek, mások a zsebüket tömték volna, de a valóság mindenkit arcul csapott. A biztonságpolitikai szakértő elárulta, kik azok a külföldiek, akik ténylegesen hasznára vannak Kijevnek, és kik okoztak több kárt, mint hasznot.
Tök mindegy, hogy a Tisza kit fog indítani, mert nem a nevére szavaznak majd, hanem arra, hogy ő az esélyes ellenzéki jelölt. Ungváry Zsolt írása.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Ezt is megértük.
