Miért ne lehetne vitatkozni a külhoni cigányság ügyéről?

2017. július 27. 11:48

Nem fogadható el a kérdések feltevését megtiltó megmondóemberek önkényeskedése.

2017. július 27. 11:48
Szalai Zoltán
Mandiner

Tamás Gáspár Miklós (TGM) a minap megköszönte az Indexnek, hogy „egyáltalán tudósított Balog tiszteletes úr iszonyatos szónoklatáról”.

Tusnádfürdőn nem beszélt másról Balog Zoltán (e sorok írója ott volt az említett beszélgetésen), mint hogy a külhoni oktatáspolitika kialakításakor el kell dönteni, hogyan viszonyuljunk a nagy lélekszámú, magyar ajkú, határon túli cigánysághoz. Bevonjuk-e őket oktatáspolitikánkba (borítékolom a választ, be fogjuk őket vonni), és ha igen, milyen koncepció mentén?

TGM szerint már a kérdés felvetése is iszonyú, az alternatívák felvázolása (szegregált vagy integrált oktatás) pedig rasszizmus.

Utoljára ilyen szintű egysíkú arroganciát az SZDSZ kormányzása és Magyar Bálint oktatási minisztersége alatt hallhattunk. Meg is lett az eredménye: tigrises gárdamellény, csíkos zoknis bakancsok, brutális cigánygyilkosságok, szélsőjobbos párt a parlamentben. (Az persze külön szórakoztató, ahogy az egykori rasszista hordószónokok ma az Országgyűlésben mosdatják a migránsokat felelőtlen módon fuvarozó civil szervezeteket.)

Zárjunk rövidre még egy ide kapcsolódó csúsztatást: ez a TGM által felvázolt szemlélet az a liberális államfelfogás, amellyel szemben mindenkinek kedve támad illiberálissá válni, ennyi és nem több.

Kedves olvasó, kérlek, ne fogadd el a kérdések feltevését megtiltó megmondóemberek önkényeskedését.

Ne fogadd el a válaszok megfontolásának tilalmát.

Ne fogadd el az abszolút igazságokat, hogy az egyik alternatíva (integrált oktatás) csak jó lehet, a másik (szegregált) csak rossz.

Van olyan környezet, kor és társadalmi helyzet, amikor az egyiket, van, amikor a másikat, és van (legtöbbször), amikor ezek ötvözetét kell alkalmazni.

Amit Balog Zoltán mondott, azzal nincs baj. Igenis gondolkodni kell arról, hogy mi legyen a határon túli magyar ajkú cigánysággal, és nem rasszistázni kell egyből, mint a kilencvenes évek mélyén.

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2017. július 28. 10:55
K. Szerző! Néhány pont. Döntse el Maga, hogy ezek jó pontok, vagy rosszak. 1.„…megtiltó megmondóemberek önkényeskedése.” (mármint TGM-é) – Nem tilt meg semmit, és nem „mond meg” semmit. Elmondja a véleményét, melyhez a felháborodása ad alapot. 2.”…nem beszélt másról Balog Zoltán…, mint hogy a külhoni oktatáspolitika kialakításakor el kell dönteni, hogyan viszonyuljunk a nagy lélekszámú, magyar ajkú, határon túli cigánysághoz…” – De a magyarságról, magáról beszélünk, kiskomám, a magyar cigányok a magyarság szerves és elszakíthatatlan része, ugyanis magyarok. Magyarán, e kérdés NEM kérdés: NINCS mit eldönteni. 3. „…a TGM által felvázolt szemlélet az a liberális államfelfogás, amellyel szemben mindenkinek kedve támad illiberálissá válni…” – Ez mit is jelent? Hogy a szabadságot, és az állammal (pl. oktatás-, szociális politikájával) szembeni egyenlőséget hirdető eszmével, mint „államfelfogással” szemben „mindenki” az illiberális (itt: szabadság-korlátozó) szemlélettel azonosul? Ezt mire alapozza? 4. „Ne fogadd el az abszolút igazságokat, hogy az egyik alternatíva (integrált oktatás) csak jó lehet, a másik (szegregált) csak rossz. Van olyan környezet, kor és társadalmi helyzet, amikor az egyiket, van, amikor a másikat, és van (legtöbbször), amikor ezek ötvözetét kell alkalmazni.” – Ezt hívják relativizálásnak, egy állítás elbizonytalanítására, az érvelő cáfolat helyett. Engedje meg, hogy kijelentsem, amolyan „megmondóemberként”, hogy NEM vagyunk a nemzeti felemelkedés időszakában, amikor a nemzeti tudat, identifikáció (hogy egy most divatba hozott „álértékkategóriát” használjak) önmagában a fejlődés forrása lehetne. Hanem ismét a sok nemzetiség, és sok nemzet (pl. az EU-s integráció) korszakában vagyunk, csak most nem a korona, hanem az a gyakorlatban – az együttélésben, és együttműködésben, általában a közösségi létben – megnyilvánuló tény az összetartó erő, hogy mindnyájan emberek vagyunk. És ilyen közegben az iskola, mint a szocializáció (a kisebb – nem, származás, kultúra, képesség, képzettség stb. – ellentétek együttélésének elsajátítása) legfontosabb orientáló helyszíne NEM LEHET szegregált, hisz nem akarunk hosszú távon a rasszizmus társadalom szervezési minimumát, gettórendszert létesíteni. (Vagy igen?) 5. Elfelejtett erre kitérni: B. Z. szerint még „…nem döntöttünk, hogy a határokon túli cigányok: erőforrás vagy teher”. TGM reakciója erre: „…Ez remekül kifejezi a mai kapitalizmuson belül domináns politikai beállítottságot: az ember – gazdaságilag, társadalmilag – pénzben (és hatalomban) kifejezhető, előnyös vagy hátrányos tényező; akin nem lehet keresni, az nem számít: pusztuljon…” – Persze, hogy nem idézi. Mert ezzel nem lehetne eszdéeszezni, liberálisozni, ugyanis ez egy kifejezetten BALoldali érvelés. Az együttérzés a kisebbségekkel, az elnyomottak iránti szolidaritás. Hogy jön ez ide? Nem érti, mi? + néhány: - „…egysíkú arroganciát az SZDSZ kormányzása és Magyar Bálint oktatási minisztersége alatt hallhattunk.” – Nem ismeri a szó jelentését. Ha valakire azt mondják bizonyos jegyek alapján, hogy az, ami, az NEM arrogancia. Az LEHET, hogy „arrogáns” valaki a tekintéllyel szemben, amikor az igazságot a szeme közé vágja. De a puszta állami státusz nem ad ahhoz elegendő tekintélyt, hogy egy ILYEN, alapvető igazságot mellőzzön az ember. (Ezért az egykori minisztert emlegetni, azért kicsit fura dolog…) - „…Meg is lett az eredménye: tigrises gárdamellény, csíkos zoknis bakancsok, brutális cigánygyilkosságok, szélsőjobbos párt a parlamentben…” – A szélsőjobb megjelenése az utcákon nem az Szdsz „arroganciájára” (?) vezethető vissza, hogy az ekkori ellenzék hallgatólagos, és tevőleges támogatását ne is említsük… Mint ahogy most is van bőven ilyen, még a Parlamentben is, hisz épp arról van szó, hogy a szegregáció – a rasszizmus melegágya. - „… a migránsokat felelőtlen módon fuvarozó civil szervezeteket…” – Attól tartok más fogalmaink vannak a felelősségről. Mint "Embernek", más emberrel szemben nagyobb a felelősségünk, mint valamilyen nemzethez tartozó embernek a nemzetével szemben, amikor a puszta életről, pár szendvicsről, és határtól, határig szállításáról van szó. Még ha az aljas (és bűnös) kormány nem is tette ezt meg.
csurcsányi
2017. július 28. 10:09
Az a baj,hogy a balliberálisok szerint a székelyek magyarul beszélő románok,addig a szlovák cigány az már magyarnak számít mert beszél magyarul is.
Onurisz
2017. július 28. 09:31
TGM-re nem érdemes szót vesztegetni, mert - "elvtársaihoz" hasonlóan - cigányügyben és migránsügyben a fajozáson és rasszozáson kívül másra nem képes. Ezek a bősz rasszistázók és szegregálásozók azt nem értik, hogy a cigánytársadalom túlnyomó többsége szociológiai értelemben roncstársadalom. Ez azt jelenti, hogy nincs értékrendje és etikája, amelyhez, mint belső mércéhez és lelkiismerethez, illetve közösségi rendhez igazítaná a viselkedését. A valóságos kérdés nem a "jogaikról" szól, hanem arról, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel lehet a hiányzó zsinórmértéket beléjük plántálni és mennyi idő alatt. Kényszerrel, mintaadással, szociális jelenléttel, iskolán keresztül, felnőttképzéssel, a nyomortelepeik felszámolásával, szétköltöztetéssel, célzott természetbeni támogatásokkal (kertgondozási, állattartási programok, stb.), a kiemelkedett, képzett cigányok munkaadóként való megjelenésének támogatásával, egyházi aktivitással, ehhez hasonlókkal. Az a probléma, hogy mindez sokba kerül és nagyon lassú, több nemzedéknyi időt igénylő folyamat. A határon túli magyarul beszélő cigánysággal kapcsolatban pedig két nagyon nagy probléma van. Az egyik az, hogy sokkal rosszabb anyagi és mentális állapotban vannak, mint a hazai cigányság. A hazai cigányság többsége már tudja és érti, mi az elvárása velük szemben a többségi társadalomnak, ha még nem is képes megvalósítani. Ez a réteg nem áll már messze a felzárkózáshoz (ha megkapnák a koncentrált állami segítséget, akkor 20-30 év) és ha sikerül, az hatalmas húzóerő lesz a többieknek. A határon túliak viszont még mindig totális roncstársadalomként élnek. Ne hazudjunk magunknak - emiatt beszélnek még mindig magyarul. A másik probléma az, hogy idegen államok területén a magyar hatóságoknak nincsenek hatáskörei, a felsorolt beavatkozásokhoz pedig erre lenne szükség. Marad az átköltöztetésük Magyarországra. Kérdéses, hogyan lehetne őket erre rávenni, mennyibe kerülne és mekkora társadalmi-politikai támogatást lehetne ehhez szerezni? Szinte kizárt, hogy a tömeges, teljes pereputtyos átköltöztetés eredményre vezetne és támogatásra lelne. A gyermekeik ösztöndíjas magyarországi iskoláztatásával lehetne próbálkozni.
tango47
2017. július 27. 23:37
TGM már önmaga paródiájává vált. Már egy szavát sem lehet komolyan venni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!