Csak az Orbán-kormány tudta begyógyítani a sebet, amelyet Gyurcsányék okoztak külhoni magyaroknak

Huszonegy évvel ezelőtt, 2004 december 5-én tartották hazánkban az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazást. A referendum alapját a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtése alapozta meg, amely a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását célozta. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök december 5-re írta ki a népszavazást egy, a kórházprivatizációra vonatkozó kérdéssel együtt. 

Gyurcsány Ferenc és kormánya arra helyezte a hangsúlyt, hogy a határon túli magyarok „elveszik” az anyaországi állampolgárok szociális juttatásait. Óriásplakátokon hirdették, hogy a nem szavazat a „felelős döntés”. Emellett Gyurcsányék azt is el akarták érni, hogy távol tartsák a választókat a szavazóurnáktól.  

A baloldali kampány sikeres volt, az akkori törvények szerint akkor lett volna érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább egynegyede azonos választ ad a kérdésre. Ez pedig egyik kérdés esetén sem valósult meg. 

Bár a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre ugyanakkor a résztvevők 51,55 százaléka szavazott igennel, a választási részvétel 37,49 százalékos volt így az igen válaszok aránya az összes választójogosult esetében csak 18,90 százalék lett. 

A népszavazás eredménye kitörölhetetlen sebeket okozott a határon túli magyarok lelkében, ezt pedig csak a 2010-ben újra hatalomra került Orbán-kormány tudta orvosolni, amely 

Fotó: MTI/Róka László