Gyurcsányt elzavarták érte, most Magyar Péterék tennék fizetőssé az egészségügyet

Kirántaná a talajt az egészségügyi rendszer alól a Tisza Párt. A már mindenki számára elérhető megszorítócsomag ugyanis alapjaiban változtatná meg az egészségügyi ellátást. A terv lényege a privatizáció: az állam jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, az ellátást pedig a magánbiztosítók finanszíroznák, méghozzá különböző csomagok szerint, és annak függvényében, ki mekkora díjat fizetett be. Nem szükséges ahhoz egészségügyi közgazdásznak lenni, hogy lássuk: 

ami következtében romolhat a szegényebbek egészségügyi helyzete, így pedig mélyülhet a társadalmi szakadék.

Vegyük sorra a megszorítócsomag egészségügyet érintő fontosabb elemeit! A terv legfontosabb momentuma, hogy megszűnne a munkavállalói járulék és a szociális hozzájárulási adó. Helyette célzott járulékokat vezetnének be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott közfeladat ellátásához, például a nyugdíjhoz vagy az egészségügyhöz. 

Utóbbi esetében bevezetnének egy úgynevezett egészségügyi fenntartási és közegészségügyi alapot, 

Ebből finanszíroznák az egészségügyi intézmények fenntartását és a közegészségügyi programokat.

Nem ez volna az egyetlen sarc, ugyanis bevezetnének egy úgynevezett szolidaritási egészségügyi alapot, amelynek mértéke két százalék volna. Ebből finanszíroznák a hátrányos helyzetűek alap- és sürgősségi ellátását és gyógyszertámogatását. Erre a közteherre azért volna szükség, merthogy az egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás megszűnésével senkinek sem járna ingyen.

Ugyanis 

 – olvasható a dokumentumban. Ehhez a Tisza magánbiztosítókat vonna be, akik feladata a tényleges egészségügyi szolgáltatások finanszírozása lenne, és ezek a magánbiztosítók fizetnék az egészségügyben dolgozók bérét is. 

Ha a reform hatályba lép – amihez először „választást kell nyerni”, hogy egy klasszikust idézzünk – mindössze 30 nap lesz arra, hogy biztosítót válasszunk. Ennek hiányában ugyanis csak a szolidaritási alap által fedezett alap- és sürgősségi ellátásra leszünk jogosultak. Kőkeményen megsarcoltatnák az egészségügyi alapellátásért cserébe az embereket: 

A biztosítók maguk határoznák meg csomagjaikat az alapellátástól a prémiumszolgáltatásokig. És most kapaszkodjanak meg, bevezetnék az autók kötelező biztosításánál jól ismert bonus-malus rendszert, így ösztönözve az egészséges életmódot. Annak, aki dohányzik, nem mozog vagy alkoholt fogyaszt, magasabb díjat kellene fizetnie a magánbiztosítónak, míg az, aki sportol, vagy szűrővizsgálatokra jár, kevesebbet. Arra a nem elhanyagolható aspektusra, hogy ezt ki és mégis hogyan ellenőriznék, nem térnek ki a dokumentumban, ahogy arra sem, hogy az éves felülvizsgálatot ki végezné. 

Milyen hatásai lehetnek a tervezett egészségügyi privatizációnak?

A Tisza gazdasági terve miatt kettészakad az ország, a tb-rendszer átalakítása ugyanis vissza fogja tartani a lakosságot, hogy még idejében orvoshoz forduljanak vagy rendszeresen részt vegyenek a szűrővizsgálatokon – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár. 

Felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt kiszivárgott megszorító csomagja „rosszabb, mint elsőre tűnt”, ugyanis a párt arra készül, hogy elvegye „az ingyenes egészségügyi ellátást még a gyerekektől is. 

Kiemelte: ma olyan az ellátás, hogy akinek van élő társadalombiztosítása, annak a 18 év alatti gyermeke is automatikusan „zöld” tajkártyával rendelkezik, tehát ellátják a háziorvosnál, kórházban. A Tisza Pártnál ez nem így lesz.

Mint mondta, aki nem tudná fizetni a díjat, mert elveszíti a munkáját, vagy váratlan kiadása lesz, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért, és ez a gyerekére is igaz lehetne. Így pedig szerinte a családok terhei hatalmasra nőnének. Úgy véli, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek kerülnének a legnehezebb helyzetbe: vagy fizetnek, és akkor kevesebb jut megélhetésre, vagy nem fizetnek, és akkor nem kapnak orvosi ellátást.

Egészségügy privatizáció: Gyurcsányék is igyekeztek meglépni, rossz vége lett

A Tisza Párt egészségügyet érintő terveinek legfontosabb eleme a privatizáció. Az állami ellátás magánkézbe játszását Gyurcsányék is megpróbálták meglépni: kezdésképp 2007-ben 

Újabb ismerős elem ez a heves tagadás: mint arról a Mandiner is beszámolt, Magyar Péter is igyekszik lepöccinteni magáról a nyilvánosságra került megszorítócsomag terveit. Gyurcsány is azzal próbált érvelni, amivel Magyar Péter: a terv pusztán politikai ellenfeleinek kitalációja.

Gyurcsány a választás után 180 fokos fordulatot vett, és kormányra kerülésüket követően szinte azonnal, a 2006-os balatonőszödi kormányülésen döntöttek a vizitdíj bevezetéséről. A vizitdíj és a kórházi napidíj 2007. február 15-én lépett életbe, először 300 forintos alapösszeget kellett fizetni a háziorvosi, a fogászati, az orvosi rehabilitációs és a járóbeteg-szakellátásért. Alig telt el öt hónap, és emeltek is a díjakon, a beutaló nélkül érkező betegek az eredeti 600 forint helyett 1000 forintért vehettek részt a vizsgálatokon. Ez alól a gyermekek sem voltak kivételek, beutaló nélkül őket is ezer forint fejében vizsgálták meg. 

A baloldal által egészségügyi reformnak nevezett díjak ellen a Fidesz népszavazást kezdeményezett – ez még 2006-ban történt – arra hivatkozva, hogy az intézkedést széles körű társadalmi elutasítottság övezi, a vizitdíjról ezért az embereknek kell véleményt mondaniuk. Az Országos Választási Bizottság 2007 őszén hitelesítette a kérdéseket. Csaknem másfél évvel a Fidesz-KDNP kezdeményezését követően 2008. március 9-én megtartották a népszavazást 50,51 százalékos részvétellel. 

Ennek következtében a baloldal 2008 márciusában kénytelen volt eltörölni a csomagot. 

A népszavazáson több mint 3 millióan szavaztak igennel minden egyes kérdésre, vagyis 

• a vizitdíj, 
• a kórházi napidíj 
• és a tandíj 

ltörlésére. A népszavazás eredményét több elemző és publicista is a kormány politikai vereségének értékelte. Egy tavalyi cikkben még a Telex is úgy értékelte, hogy a 2008-as népszavazás során a Fidesz akkora választói tömböt állított maga mellé, amire azóta se volt képes senki. És hogy sokan a jelenlegi politikai rendszer kiépüléséhez vezető út első lépcsőfokának tartják a 2008. márciusi „szociális” népszavazást.

A szociális népszavazás egyértelmű üzenetét nem vette figyelembe az akkori kormányzat, továbbra is igyekeztek kötni az ebet a karóhoz: a liberális Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell, és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket. 

Gyurcsány az MSZP pártértekezletén közölte: meneszteni kívánja Horváth Ágnest. Csakhogy az SZDSZ elutasította Gyurcsány Ferenc javaslatát és kiállt Horváth mellett, azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát. Gyurcsány mindezek ellenére felmentette a miniszterasszonyt, amire válaszul az SZDSZ felrúgta a koalíciót: visszahívta az SZDSZ-es kormánytagokat. A koalíció 2008. április 30-án megszűnt. Ezt követően Gyurcsány kisebbségi kormánya még 2009. március 21-i lemondásáig regnált. 

Összegzésként elmondható, hogy a Tisza Pártnak tulajdonított terv alapjaiban alakítaná át az egészségügy finanszírozását. Ennek lényege, hogy az ellátás minőségét a fizetőképességhez kötné, ami jelentős hátrányba sorolná a nyugdíjasokat és a szegényebbeket. A 2008-as népszavazás tapasztalata is arra figyelmeztet, hogy a fizetős modell komoly társadalmi ellenállást válthat ki – különösen, ha az ellátás alapvető hozzáférése is veszélybe kerülhet.