A Tisza Párthoz kötött reformterv fizetős alapokra helyezné az egészségügyet, megszüntetve a társadalombiztosítást. Az ellátás minősége így a pénztárca vastagságától függhetne az egészségügyben – pedig a 2008-as népszavazás már egyszer világosan elutasította a hasonló modellt.
Kirántaná a talajt az egészségügyi rendszer alól a Tisza Párt. A már mindenki számára elérhető megszorítócsomag ugyanis alapjaiban változtatná meg az egészségügyi ellátást. A terv lényege a privatizáció: az állam jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, az ellátást pedig a magánbiztosítók finanszíroznák, méghozzá különböző csomagok szerint, és annak függvényében, ki mekkora díjat fizetett be. Nem szükséges ahhoz egészségügyi közgazdásznak lenni, hogy lássuk:
a gazdagabbak jobb, a szegényebbek silányabb ellátást kapnának,
ami következtében romolhat a szegényebbek egészségügyi helyzete, így pedig mélyülhet a társadalmi szakadék.
Vegyük sorra a megszorítócsomag egészségügyet érintő fontosabb elemeit! A terv legfontosabb momentuma, hogy megszűnne a munkavállalói járulék és a szociális hozzájárulási adó. Helyette célzott járulékokat vezetnének be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott közfeladat ellátásához, például a nyugdíjhoz vagy az egészségügyhöz.
Utóbbi esetében bevezetnének egy úgynevezett egészségügyi fenntartási és közegészségügyi alapot,
aminek forrása egy ötszázalékos közteher volna, amit minden típusú jövedelemre kivetnének.
Ebből finanszíroznák az egészségügyi intézmények fenntartását és a közegészségügyi programokat.
Nem ez volna az egyetlen sarc, ugyanis bevezetnének egy úgynevezett szolidaritási egészségügyi alapot, amelynek mértéke két százalék volna. Ebből finanszíroznák a hátrányos helyzetűek alap- és sürgősségi ellátását és gyógyszertámogatását. Erre a közteherre azért volna szükség, merthogy az egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás megszűnésével senkinek sem járna ingyen.
Ugyanis
„a személyes egészségügyi szolgáltatások magánfinanszírozásúak lesznek”
– olvasható a dokumentumban. Ehhez a Tisza magánbiztosítókat vonna be, akik feladata a tényleges egészségügyi szolgáltatások finanszírozása lenne, és ezek a magánbiztosítók fizetnék az egészségügyben dolgozók bérét is.
Ha a reform hatályba lép – amihez először „választást kell nyerni”, hogy egy klasszikust idézzünk – mindössze 30 nap lesz arra, hogy biztosítót válasszunk. Ennek hiányában ugyanis csak a szolidaritási alap által fedezett alap- és sürgősségi ellátásra leszünk jogosultak. Kőkeményen megsarcoltatnák az egészségügyi alapellátásért cserébe az embereket:
az alapcsomagért is a jövedelem 8,5 százalékát kellene befizetni.
A biztosítók maguk határoznák meg csomagjaikat az alapellátástól a prémiumszolgáltatásokig. És most kapaszkodjanak meg, bevezetnék az autók kötelező biztosításánál jól ismert bonus-malus rendszert, így ösztönözve az egészséges életmódot. Annak, aki dohányzik, nem mozog vagy alkoholt fogyaszt, magasabb díjat kellene fizetnie a magánbiztosítónak, míg az, aki sportol, vagy szűrővizsgálatokra jár, kevesebbet. Arra a nem elhanyagolható aspektusra, hogy ezt ki és mégis hogyan ellenőriznék, nem térnek ki a dokumentumban, ahogy arra sem, hogy az éves felülvizsgálatot ki végezné.
A Tisza gazdasági terve miatt kettészakad az ország, a tb-rendszer átalakítása ugyanis vissza fogja tartani a lakosságot, hogy még idejében orvoshoz forduljanak vagy rendszeresen részt vegyenek a szűrővizsgálatokon – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt kiszivárgott megszorító csomagja „rosszabb, mint elsőre tűnt”, ugyanis a párt arra készül, hogy elvegye „az ingyenes egészségügyi ellátást még a gyerekektől is.
Aki nem fizet, gyakorlatilag nem kap ellátást, s még a gyerek sem”.
Kiemelte: ma olyan az ellátás, hogy akinek van élő társadalombiztosítása, annak a 18 év alatti gyermeke is automatikusan „zöld” tajkártyával rendelkezik, tehát ellátják a háziorvosnál, kórházban. A Tisza Pártnál ez nem így lesz.
Mint mondta, aki nem tudná fizetni a díjat, mert elveszíti a munkáját, vagy váratlan kiadása lesz, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért, és ez a gyerekére is igaz lehetne. Így pedig szerinte a családok terhei hatalmasra nőnének. Úgy véli, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek kerülnének a legnehezebb helyzetbe: vagy fizetnek, és akkor kevesebb jut megélhetésre, vagy nem fizetnek, és akkor nem kapnak orvosi ellátást.
A Tisza Párt egészségügyet érintő terveinek legfontosabb eleme a privatizáció. Az állami ellátás magánkézbe játszását Gyurcsányék is megpróbálták meglépni: kezdésképp 2007-ben
bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Annak ellenére vetették ki ezt a sarcot, hogy azt a 2006-os kampányban még hevesen tagadták.
Újabb ismerős elem ez a heves tagadás: mint arról a Mandiner is beszámolt, Magyar Péter is igyekszik lepöccinteni magáról a nyilvánosságra került megszorítócsomag terveit. Gyurcsány is azzal próbált érvelni, amivel Magyar Péter: a terv pusztán politikai ellenfeleinek kitalációja.
Csakhogy a történetet folytatása nem sok jót vetít előre Magyar Péternek sem:
Gyurcsány a választás után 180 fokos fordulatot vett, és kormányra kerülésüket követően szinte azonnal, a 2006-os balatonőszödi kormányülésen döntöttek a vizitdíj bevezetéséről. A vizitdíj és a kórházi napidíj 2007. február 15-én lépett életbe, először 300 forintos alapösszeget kellett fizetni a háziorvosi, a fogászati, az orvosi rehabilitációs és a járóbeteg-szakellátásért. Alig telt el öt hónap, és emeltek is a díjakon, a beutaló nélkül érkező betegek az eredeti 600 forint helyett 1000 forintért vehettek részt a vizsgálatokon. Ez alól a gyermekek sem voltak kivételek, beutaló nélkül őket is ezer forint fejében vizsgálták meg.
A baloldal által egészségügyi reformnak nevezett díjak ellen a Fidesz népszavazást kezdeményezett – ez még 2006-ban történt – arra hivatkozva, hogy az intézkedést széles körű társadalmi elutasítottság övezi, a vizitdíjról ezért az embereknek kell véleményt mondaniuk. Az Országos Választási Bizottság 2007 őszén hitelesítette a kérdéseket. Csaknem másfél évvel a Fidesz-KDNP kezdeményezését követően 2008. március 9-én megtartották a népszavazást 50,51 százalékos részvétellel.
Az emberek 84 százaléka mondott nemet a kórházi napidíjra, és a szavazók 82 százaléka a vizitdíjat is elutasította.
Ennek következtében a baloldal 2008 márciusában kénytelen volt eltörölni a csomagot.
A népszavazáson több mint 3 millióan szavaztak igennel minden egyes kérdésre, vagyis
ltörlésére. A népszavazás eredményét több elemző és publicista is a kormány politikai vereségének értékelte. Egy tavalyi cikkben még a Telex is úgy értékelte, hogy a 2008-as népszavazás során a Fidesz akkora választói tömböt állított maga mellé, amire azóta se volt képes senki. És hogy sokan a jelenlegi politikai rendszer kiépüléséhez vezető út első lépcsőfokának tartják a 2008. márciusi „szociális” népszavazást.
A szociális népszavazás egyértelmű üzenetét nem vette figyelembe az akkori kormányzat, továbbra is igyekeztek kötni az ebet a karóhoz: a liberális Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell, és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket.
A díjak visszavonása feszültséget okozott a kormánykoalícióban,
Gyurcsány az MSZP pártértekezletén közölte: meneszteni kívánja Horváth Ágnest. Csakhogy az SZDSZ elutasította Gyurcsány Ferenc javaslatát és kiállt Horváth mellett, azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát. Gyurcsány mindezek ellenére felmentette a miniszterasszonyt, amire válaszul az SZDSZ felrúgta a koalíciót: visszahívta az SZDSZ-es kormánytagokat. A koalíció 2008. április 30-án megszűnt. Ezt követően Gyurcsány kisebbségi kormánya még 2009. március 21-i lemondásáig regnált.
Összegzésként elmondható, hogy a Tisza Pártnak tulajdonított terv alapjaiban alakítaná át az egészségügy finanszírozását. Ennek lényege, hogy az ellátás minőségét a fizetőképességhez kötné, ami jelentős hátrányba sorolná a nyugdíjasokat és a szegényebbeket. A 2008-as népszavazás tapasztalata is arra figyelmeztet, hogy a fizetős modell komoly társadalmi ellenállást válthat ki – különösen, ha az ellátás alapvető hozzáférése is veszélybe kerülhet.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Bencsik János országgyűlési képviselőjelölt egy sokatmondó montázst közölt Puzsérék rendezvényéről.
Vasárnap kinyírjuk őket! – egyebek mellett ez az üzenet is elhangzott a Hősök terén megrendezett „rendszerbontó nagykoncert” színpadán.
Így mulattak a tiszás fiatalok a Hősök terén. Kacsoh Dániel írása.
A Hír TV buktatta le a Tisza Pártot.
Sokan közülük azt sem tudják, hogy éppen hol vannak.
A vállalhatatlan műsor a bizonytalan szavazókat a Fidesz mellé lökhette.
„Köszönjük,hogy megmutattátok az országnak, hogy miért kell ezt a csőcseléket távol tartani!”
