„Itt hagytak minket a sz*rban”, de szerencsére megjött Hunyadi „badass” János!

Nagyjából megszületett, amire jó ideje vártunk: a Hunyadi János felemelkedéstörténete feldolgozó tévésorozat ha nem is hibátlan, de nemzetközileg is értelmezhető, látványos produkció lett, az utolsó, mozifilm hosszúsági rész ráadásul a nándorfehérvári csatát is új fénytörésben mutatta meg. Hogy az eddig jobbára magyar hős címszereplőből valóban sikerült-e európai, sőt világsztárt faragni, az a jövő zenéje, de egy biztos, az olvasóinkat minden érdekelte, ami a hadvezérrel, a korával vagy a mozgóképes feldolgozással volt kapcsolatos

Így lett vége a törökverő hősnek

Például az, hogy a valóságban is úgy halt-e meg Hunyadi János, mint ahogyan azt a sorozatban ábrázolták. A válasz igen, bár kétségtelen, hogy a történelmi nagyságához jobban illett volna, ha egy törökökkel vívott csatában veszti életét, ám a valóságban is a pestis ragadta el csakúgy, mint rengeteg embert a korabeli Magyarországon 1456–57 táján. A történészek Hunyadi halálának módját nem is vitatják, annál inkább a származását: a mai ismereteink alapján az a legvalószínűbb, hogy Hunyadi Vajk volt az édesapja, nem Luxemburgi Zsigmond király, mint ahogy az később elterjedt. A román teória szerint pedig a Hunyadi család valójában román família volt.

Hiteles-e a magyar Trónok harca?

Erről a Hunyadiak korszakának egyik legkiválóbb szakértőjét, Pálosfalvi Tamást kérdeztük. A történész válasza szerint nem, sőt egyáltalán nem. De – tette hozzá – nem is ez a dolga egy történelmi filmnek, a sorozat pedig nagyon is működik, ha annak nézzük, mint ami, és aminek a készítői feltételezhetően szánták: a magyar Trónok harcának. Azaz egy minden elemében fiktív történetnek, „amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős helyeken járnak”.

Ausztria válasza a Hunyadira: Orbán!

Ausztriában az ORF ON streamingszolgáltatón debütált Hunyadi kapcsán az ORF osztrák műsorszolgáltató igazgatója, Roland Weißmann is úgy nyilatkozott, „olyan minőséget képvisel, mint a Trónok harca”. Ám ahogyan az borítékolható volt, a kritikusok egy része politikai alapon fanyalogni kezdett, mondván a Hunyadi túlságosan is tükrözi a magyar miniszterelnök nacionalista történelemszemléletét. 

A kor hőstípusa: Hunyadi „badass” János!

A magyar film kicsit olyan, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá, s mindkettőnek megvoltak azok a fényes évtizedei, amikhez felnőni csaknem képtelenség. A  legőszintébb elvárás a Hunyadival kapcsolatban is annyi volt, hogy csak nagy lebőgés ne legyen belőle.  A nézőknek nem volt könnyű dolga: a sorozat egymást is kizáró elvárások kereszttüzébe került, amikor boldog-boldogtalan számonkérte rajta a stílust, annak hiányát, a történelmi hűséget vagy hűtlenséget. És persze a sűrűn előforduló, explicit meztelenség is sokaknál kiverte a biztosítékot, akárcsak az, hogy a készítők alkalmazkodtak a ma elvárásához, amikor is az elsődleges hőstípus nem a makulátlan erkölcsi példakép – helyett megjött Hunyadi„badass” János!

„Itt hagytak minket a sz*rban”?

Pomozi Péter nyelvésszel, nyelvtörténésszel annak jártunk utána, vajon mennyire megalapozottak a kritikák, vagyis: hogyan beszéltek valójában Hunyadiék, hogyan hangzott volna például igazából a várnai csata előtti lelkesítő beszéd? A konklúzió: bár könnyűszerrel lehetséges lett volna rekonstruálni a nagyjából korhű nyelvezetet, de akkor nem biztos, hogy az átlagnéző értette, élvezte volna a szöveget. És bár a közönsége egy része a magázódás hiánya miatt fanyalgott, kiderült, ez nemhogy nem hiba, a korban ugyanis éppen hogy a tegeződés volt a természetes. Ami nem jelentett tiszteletlenséget, akárcsak a „segg" használata, ami ősi magyar szó.

Nyitókép: A tízrészes Hunyadi-sorozatban Kádár L. Gellért játszotta Hunyadi János szerepét. (The Orbital Strangers Project)