Kikérik maguknak a románok: „Hunyadi János anyanyelve csak román lehetett”
A sorozatot pár nap múlva fogják bemutatni Cannes-ban.
A román történetírás a zavarosban halászik, ahelyett, hogy az ismert tényeket venné figyelembe.
Nyitókép: The Orbital Stranges Project
„A románok szerint Hunyadi János azért volt román, mert Havasalföldön született. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy attól, mert egy hörcsög akváriumban születik, még nem hal” – reagált a Magyar Nemzetnek Köő Artúr, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar tanársegédje, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a legnagyobb román napilapban született cikkre, amely szerint mi magyarok kisajátítottuk tőlük Hunyadi Jánost.
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, októberben bemutatták Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM Cannes premierjén a Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel, amelyet szomszédunkban is kiélezett figyelem övezett.
Ezt is ajánljuk a témában
A sorozatot pár nap múlva fogják bemutatni Cannes-ban.
Az Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel született írás.
A szerző szerint A holló felemelkedése című film idegen tollakkal, azaz a román történelemből és kultúrából megfújt elemekkel ékeskedik.
Blănaru azt a valójában nem olyan régre visszanyúló román mítoszt bizonygatta, mely szerint „köztudomású, hogy a főhős román volt.”
Érvelése szerint mivel az apa kiléte körül merülnek is fel kétségek, az anyja román, szóval: az anyanyelve csak román lehetett. A film azonban magyar anyanyelvűként fogja ábrázolni, s ez a kulturális kisajátítás vérlázító példája.
Ezzel az érveléssel csupán az a gond, hogy Hunyadi származását illetően biztosat nem lehet tudni, számtalan elmélet létezik azzal kapcsolatban és a románoké csupán az egyik.
Visszatérve Köő Artúr frappáns hasonlatára, a terráriumban született hörcsögre, még azt sem tudjuk biztosan megmondani, hogy maga Hunyadi János hol született. Csupán az valószínűsíthető, hogy a felmenői között voltak havasalföldiek, ami nem egyenlő azonnal a románsággal. Ahogy arra Köő is rámutatott: a térség akkoriban etnikailag igen sokszínű volt.
Tehát sok a kérdőjel, vannak viszont tények, amelyekből ki lehet indulni.
Meg kell nézni, hogy milyen nyelven írt az adott történelmi személy, illetve hogy hogyan határozta meg önmagát. Hunyadi János esetében jól látható, hogy a magyar, illetve a latin nyelvet használta, és soha nem nevezte magát románnak”
– fogalmazott a történész.
De hogy ez a kérdésfeltevés már önmagában mennyire történelmietlen, Köő szintén rávilágított, amikor azt mondta,
a középkorban a származáshoz kötött identitás nem volt annyira fontos, mint napjainkban. Elsősorban az számított, hogy ki jobbágy, ki nemes, másodsorban az, hogy ki milyen vallású, utána következett minden más.
Márpedig Hunyadi az akkori nemzetfogalom szerint a magyar nemességhez tartozott.
Köő úgy fogalmazott: mindenkinek joga van felnézni Hunyadira, hiszen alapvetően a Kárpát-medence teljes keresztény lakosságát védte, azonban
konkrétan kijelenteni, hogy Hunyadi román vagy szerb volt, történettudomány szempontjából helytelen cselekedet.
„Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar Királyság területén, egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló. Ugyanazért, amiért Petőfi sem szerb vagy szlovák nyelven mondta el a Nemzeti dalt. Amiért Zrínyi a magyar főurakkal magyarul beszélt, és nem horvátul. Amiért József Attila magyarul írta a verseit” – reagált korában a történelmietlen román felháborodásra a Hunyadi-regényfolyam szerzője a Demokratának nyilatkozva.
A vélelmezett román anyanyelvet illetően pedig Bán Mór úgy fogalmazott: „nincs ember, aki félezer év távlatából biztos választ tudna adni arra a kérdésre, hogy vajon Hunyadi anyja, akinek nevét egyetlen oklevél, korabeli írásos forrás sem említi, milyen nyelven szólt fiacskájához.
Innentől pedig hitvitáról beszélhetünk. Mi, magyarok abban hiszünk, hogy magyarul. A románok szeretnék azt hinni, hogy románul.”