„Hinni az olvasók értékítéletében” – a Libri irodalmi díj idei nyerteseiről

A Libri irodalmi díjat 2016-ban nyerhették el először hazánk népszerű alkotásai. Néhány év kihagyás után 2024-ben megújult formában tért vissza az elismerés, immár az olvasók által leginkább kedvelt kötetek kaphatják meg. 

és mindig beszélni fog arról a szerzőről, aki egyedülálló történetekkel ajándékozta meg. Szájhagyomány útján vándorol híre tehát könyvnek és írónak is: egyre többen térnek be a könyvesboltokba, hogy megkaparintsák a szóban forgó olvasmányt, és kisvártatva beköszönt az a közönségsiker, amelynek hatására örök érvényűvé válhat egy regény, verseskötet vagy akár egy egész életmű. 

„Hiszünk az olvasóink értékítéletében, hiszen ahogy egy évvel ezelőtt, most is csalhatatlan iránytűként segítettek minket a tájékozódásban. Olyan térképet adtak a kezünkbe, amelynek segítségével közösen fedezhettük fel az elmúlt év fontos és népszerű megjelenéseit. Együtt éltük át vásárlóinkkal az olvasás örömét, együtt barangoltunk lapokon át, együtt utaztuk be fejezetről fejezetre a különféle történetek szívmelengető, drámai, mesés, ínyenc, tudományos vagy éppen akciódús világát” – közölték a Libri részéről. Az így szerzett közös élményeket díjak formájában kívánják meghálálni azoknak a kiváló alkotóknak, akik az életüket tették fel arra, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét az irodalom és a könyvek fontosságára, kivételes szerepére. 

A Libri irodalmi díj azzal a céllal valósult meg, hogy nagyrabecsülésüket fejezzék ki az irodalom képviselői előtt, valamint hogy bemutassák a könyveknek, illetve az olvasásnak a nemzedékeken átívelő közösség-összetartó erejét. A hitvallásuk ebben mit sem változott, így ebben az esztendőben is több műfajból – változatos tematikák szerint, különféle korcsoportoknak ajánlva – kerültek ki a díjazottak. 

Világnézetek harca 

A közélet és a nagyvilág iránt érdeklődő olvasók számára kiemelhető az év történelmi tényirodalmi könyve: G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros címmel írt kötetet a magyar politikát a rendszerváltás óta befolyásoló, az elmúlt évtizedben pedig kiemelten tematizáló és polarizáló szembenálláshoz. 

A szerző politológusként, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójaként a két meghatározó magyar szereplő kapcsolatának izgalmas és ellentmondásos történetét tárja fel. Az üzlet- ember és a nagy tervekkel érkező politikus korai együttműködése hamar szembenállásba fordult, kapcsolatuk pedig mára világszinten is szimbolikus jelentőséget nyert. 

Mint Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója a könyv előszavában írta: ez a kötet „két kimagasló tehetségű magyar emberről szól”, akiknek „párviadala mára a világpolitika fő frontjává vált”, ahol az „egyik oldalon a szuverenistákat képviselő Orbán áll, a másikon a globalista, egyneműsítő, birodalmi erőket megtestesítő Soros”. Így fogalmaz: „G. Fodor Gábor könyve erről a párviadalról szól. Lényegre törően és közérthetően világít rá a célokra, az okokra és a mögöttük meghúzódó eltérő világképekre. 

G. Fodor Gábor könyve témájáról azt mondta, hogy Orbán Viktor és Soros György már a kilencvenes évek elején összerúgták a port. Orbán egy idő után visszautasította Soros támogatását, mert meg kívánta őrizni a döntési szabadságát a politikában, ezért ellenfelekké váltak. Szerinte a konfliktus sokáig a víz alatt zajlott, csak 2015-ben, a migrációs válság idején került a felszínre. G. Fodor úgy látja, ma ennek a két embernek a párharcában sűrűsödik össze a világpolitika nagy küzdelme, amely a szuverenisták és a globalisták között zajlik. 

„Az elmúlt év történelmi tényirodalmi könyve lett az Orbán kontra Soros. Köszönettel tartozom Schmidt Máriának, hogy támogatta a könyv megírását és megjelentetését. Köszönettel tartozom továbbá Sass Bernadettnek a kötet kiadásával kapcsolatos mindennemű feladat szuper menedzselésért, Fekete Rajmundnak a könyv lelkiismeretes szerkesztéséért és Németh Deának a könyv nemzetközi menedzselésért. És mindenekelőtt köszönettel tartozom az olvasóknak, hogy az Orbán kontra Soros a legtöbbet eladott könyv lett a fenti kategóriában” – írta G. Fodor Gábor a díj elnyerésének hírére. 

Magyar ízek 

A Mandiner olvasói jól ismerhetnek egy másik díjazottat is: Borbás Marcsi a Magyarország finom című kötettel az év gasztronómiai könyve díját nyerte el a Libritől. Borbás Marcsi lapunk rendszeres szerzője és megszólaltatottja is: a közkedvelt gasztroguru munkásságában nagy hangsúlyt fektet a helyi hagyományokra és a magyar örökségre. 

Borbás Marcsi, akire érdemes hazánk gasztro-angyalaként hivatkozni, kulináris kalandozásai során időről időre tematikus receptgyűjteményekkel lep meg minket. 

Könyve ízeken és illatokon át vezet el bennünket a téli ünnepek fogásaihoz: disznótorok, böjti fogások, karácsonyi menük és nagymamák süteményei elevenednek meg a lapokon. „Borbás Marcsi érzelmekkel átszőtt új könyvében azokra a tájakra kalauzolja az olvasót, melyekhez szoros szálakkal kötődik. Ízes ételek, lenyűgöző képi világ, személyes vallomások a magyar gasztronómia nagy utazójától” – olvasható a kötet bemutatkozásában. 

Egy receptkönyv mit sem ér olvasók és a recepteket hasznosító emberek nélkül – a díjazott kötetet a Molyon így méltatta egy felhasználó: „Borbás Marcsit azért szeretem, mert rengeteget tesz azért, hogy a hagyományokat életben tartsa. A Gasztroangyalban érdekes helyeket és embereket mutat be, a helyi jellegzetes ételekkel egybekötve, legújabb műsorában pedig klasszikus ételeket süt-főz, egy híres séffel együtt, aki valami nagyon modern alkotást hoz létre mellette, és a kétfajta ízművészet meglepően jól kiegészíti egymást. Az utóbbit mindig megnézem, a Gasztro- angyalra azonban sokkal ritkábban van időm, ezért nagyon örültem neki, amikor megjelent ez a könyv, amelyben a műsorokban már bemutatott receptek kerülnek összefűzésre. Persze, lehet azt mondani, hogy minek megvenni a könyvet, ha a neten úgyis megvan a recept, én azonban mániákus szakácskönyvgyűjtő vagyok, mert a belőlük áradó hangulatot nem tudja pótolni néhány kinyomtatott papírlap.” 

Karácsonyi kémtörténet 

Egy másik igen népszerű szerző, aki ha valamikor, hát idén bekerült a nemzeti köztudatba: Bán Mór. A Hunyadiakról szóló regényfolyamáról ismert író eddigi fő művéből a magyar filmtörténet legnagyobb szabású sorozata született, bemutatva Hunyadi János életét. Bán Mór azonban nem egytémájú író – épp a Libri idei díjazása mutatja meg, hogy mit tud elérni egy társszerzővel is. Az év határon túl legnépszerűbb könyve lett Bán Mór és Karády Anna Lillafüredi karácsony című kötete. 

A két sikeres szerző közös munkájának eredménye egy izgalmas, fékevesztett tempójú kémtörténet, káprázatos díszletek között. Az 1940 karácsonyán játszódó történetben a magyar film-ipar nagyjai zárt körű karácsonyi ünnepségre készülnek az elegáns lillafüredi palotaszállóban, melyre neves olasz és német filmforgalmazók is hivatalosak. A filmsztárok és elit vendégek nyugalmát azonban váratlan, rettenetes események zavarják meg. Egy szlovák fiatalember holttestére bukkannak a közeli erdőben, és hamar kiderül, hogy nem ő az egyetlen áldozat. Fokozza a feszültséget, hogy veszedelmes külföldi ügynökök jelennek meg, és kezdenek kíméletlen hajszába. A kerettörténetbe ágyazott regény filmszerű látványossággal jeleníti meg a negyvenes évek elegáns, de a háború árnyékában már vészterhes világát. 

Bán Mór a könyv kapcsán azt nyilatkozta: különösen örül annak, hogy ezúttal nem a Hunyadi- regényei, hanem egy könnyedebb, szórakoztató kémtörténet került a reflektorfénybe. Nagyon szerette ezt a kötetet írni Karády Annával – szerinte ha az olvasók feleannyira szeretni fogják, mint ők a történet megírását, az már nagyon jó lesz. És máris a történet folytatásán gondolkodik – ígéri lelkes olvasóinak. 

A naiv eposz 

A jelen nagy nevei mellett komplett életműveket is méltatnak a Librinél. Irodalmi emlékdíjjal ismerték el a nemrég elhunyt Tolnai Ottót. Tolnai művészi nagyságának a Wilhelm-dalok című kötettel állítanak emléket. Versből építkező regény, majd regényből keletkező eposzi nagyság kerekedik ki az életmű kultikus darabjából. 

„A kortárs magyar költészet utánozhatatlan egyénisége ebben az évben hagyott itt minket, mérhetetlen, fájó űrt hagyva maga után. 

 – írták Tolnai munkásságáról a Libri részéről. 

A Wilhelm-dalok 1992-ben jelent meg először, s az elmúlt évtizedekben a Tolnai-életmű kultikus darabjává vált. A regény énekese, Wilhelm, a fogatlan félnótás felbukkant már az 1983-as Vidéki Orfeusz című verseskötet egyik ciklusának mellék- alakjaként, hogy aztán ebben a vajdasági folklórt és szociog- ráfiát is összeforrasztó „naiv eposzban” – ahogy Thomka Beáta írta – avanzsáljon főhőssé. Tolnai a (perem)vidéki költő marginális szerepében rejlő eredendő kiszolgáltatottságot és kisszerűséget töredékes, groteszk történésekben villantja fel a dadogó poézis nyelvén. Wilhelm és a versek nyugtalan figurái, köztük a vak Vigh Tibike vagy a lábatlan Baráth, a valóság és az imaginárius határvidékén teremtett világban tévelyegnek, minduntalan elvágyódva, de örökre ott őrlődve profán misztériumukban – olvasható a kötet bemutatójában.

Nyitókép: Libri